Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-05-11 / 19. szám
1902. május 11. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13.--------------7---------------------------------------------------------ho gy az uj központi szőlészeti kísérleti állomás s ampelológiai intézet épületéhez csatornát építsen. E munkálat azonban nagy pénzbe kerül s igy a tanács húzódozik is tőle. Kimondta a tanács, hogy csak az esetben megy bele a költséges csatornaépítésbe, ha arra föltétlenül szükség van, mire nézve a mérnöki hivatal véleményes javaslata majd az irányadó. A hontalan kereszt. Esztendők óta járja a városházát Csernek Károlyné egy törvényszéki jegyző özvegye, hogy a tanácstól engedelmet szerezhessen a főváros valamely részén egy kőfeszület felállítására. Eddigelé azonban eredménytelen volt a folyamodása, mert mindig olyan pontokon kért helyet a kereszt számára, amelyeken a feszület forgalmi akadályt képezhetett volna. Most végre alkalmas helyet szemelt ki s valószínű, hogy kérelme teljesítést is nyer. Bead- ványban arra kérte ugyanis a tanácsot, engedje meg, hogy a Kálvária-kert bármely részére odaállíthassa a feszületet, amely már régen készen áll s bizonyára díszére fog válni a kálváriának. Elárasztott kaszárnya. A hungári-uti Pálffy tüzérkaszárnya pincéit s más alacsonyabb helyiségeit a múlt őszi felhőszakadás alkalmával elárasztotta a csatornákból visszatóduló viz. A hadtestparancsnokság persze rögtön a követelések terére épett a fővárossal szemben s gyökeres orvoslást kért. Egy fővárosi s katonai vegyes műszaki bizottság megállapította, hogy a kaszárnya alatt elágzó kis csatornákban visszanyomuló viz okozta az áradást, mely bajon csakis a Juranics-utca hosszában építendő uj nagy csatorna segíthetne. A hadtestparancsnokság követelte is e csatornát, azonban a tanács nem hajlandó katonáék kedvéért másfél százezer koronát kiadni a csatornaépítésre. E helyett egyszerűen zárószelepekkel látja majd el a kaszárnya alá vezető kis alagcsatorna hálózat végpontjait. A fővárosi mérnöki hivatal szerint ezzel is segítve lesz a bajon. A városligeti fairtás. Idestova kipusztitják már teljesen azokat a régi szép fákat, melyek díszét képezik még mindig a modernül átalakuló Városligetnek. Az uj utak kihasitása kíván újabban legtöbb áldozatot a szegény élőfák közül. Nemrégiben a villamosvasút építése folytán 160 darab élőfát vágtak ki a Liget területén s most megint 60 darab fa kiirtását rendelte el a tanács. Az Egressy-, Gizella- és Stefánia utak találkozási pontja körül feltöltik a talajt, mely munkálatnak útjában áll a facsoport s igy áldozatul esik a terjeszkedésnek. Az ilona-utcai talajvizek. A fővárosi közmunkák tanácsa fölhívta a fővárost, hogy az ilona- utcai lépcső falából kiszivárgó talajvizek elvezetésére csatornákat készittesen, mert a nedvesség árt az épületeknek s közegészségi szempontból is káros. A tanács a mérnöki hivatal utján vizsgálatot tartott ez ügyben, amely alkalommal konstatáltatok, hogy egészen jelentéktelen dologról van szó s hogy az a csekélyke kiszivárgás semmiben sem tehet kárt. Ennek alapján a tanács most kimondta, hogy nem megy bele a szükségtelen s költséges csatornaépítésbe. A napközi otthonok térfoglalása A főváros iskoláinál mindinkább tért hódítanak a napközi otthonok, amelyek a züllésnek induló iskolás gyerekek morális megmentését célozzák. Az életrevaló intézmény rendkívüli praktikumát fölismerték már az összes tanügyi tényezők s különösen az iskolaszékek buzgólkodnak a napközi otthonok érdekében. Legutóbb a 11. számú iskolaszék is napközi otthont állított a lőportárdülői iskola helyiségében. Be is jelentette ezt most a tanácsnak s egyben arra kérte, hogy térítse meg azokat a költségeket, melyeket az otthon első berendezésére fordított. A fővárosi rajztanitók szakvizsgálata, A kultuszminiszter ismételten felhivta a főváros tanácsát, hogy az ipariskolai rajztanitóknak a szakvizsgálat alul végleges fölmentése dolgában tegyen sürgős fölterjesztést. A fővárosi ipariskolai tanítók között ugyanis csak a rajztanitók kötelezvék az elméleti tárgyak képesítésének a megszerzésére, mely állapot régen megszűnt volna, ha a tanács oly soká nem huzza vonja javaslatának megtételét. Most végre elkészült a javaslat s igy remélhető, hogy rövid idő múlva elintézést nyer a húzódó ügy. A káposztásmegyeri vizmü építkezései. A székesfőváros káposztásmegyeri vízmüveinek II. részéhez tartozó főtelepi gépház és kazánház kiépítése sürgős szükséggé vált. A gépek szállítását közgyűlési határozat szerint ez évi november hóban megkezdik már a vállalatok s igy a gépek befogadására ez időre készen kell állani a szükséges épületeknek. Ez okból a tanács legutóbb elrendelte, hogy az építkezésekre már most nyilvános pályázat hirdettessék- A gép- és kazánházon kívül építenek még szénraktárt, csőszházat s két őrházat is. A pályázati hirdetésnél világosan ki lesz fejezendő, hogy az ajánlattevők a közgyűlési határozatnak legfelsőbb helyről leendő jóváhagyásáig ajánlataikkal kötve maradnak. A budai hövizek védelme. A Zsigtrond- utcában uj gyógyító intézetet készül építeni a katonai épitőosztály. Ámde a munkálatok igen nagy akadályokba ütköznek, mert az óvási munkálatok által veszélyeztetve vannak a Császárfürdő hőforrásai. A Zsigmond-utcának ama része ugyanis beleesik abba a védterületbe, melyet a minisztérium a Gsászárfürdő hővizeire nézve kijelölt. E területen belül ásni csak abban az esetben szabad, ha a bányakapitányság a talajt megvizsgálva, az ásási munkálatokat nem találja a hőforrásokra nézve veszélyeseknek. A katonai építő osztálynak alagcsövezési engedély iránt való kérelmét a tanács áttette most ez okból a bányakapitánysághoz.
