Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)

1902-01-12 / 2. szám

12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1902. január. 12. Kerékpárosok a fővároshoz A magyar kerékpáros-szövetség beadványt inté­zett a tanácshoz s kéri, hogy az törölje el a biczikli- zésre vonatkozó szabályrendelet ama részét, mely a belváros egyes utczáin, a Lánczhidon s a Városliget némely utjain tiltja a kerékpározást. Ha ez azonban rendőri okoknál fogva lehetetlen, úgy kérelmét a következőképpen módosítja a szövetség. A belváros utczáin s a Lánczhidon hétköznapon este 8-tól reg­gel 8-ig legyen szabad a kerékpározás, vasárnapon pedig délután 1-től hétfő reggel 8-ig. E csekély vál­toztatással különösen a bicziklin járó üzletembereken s hivatalnokokon segít a főváros, de lendületet nyer általa a biczikliadóval úgyis megnyomorított biczikli sport is. A szövetség azt hiszi, hogy a kerékpár adó fejében ennyi viszontszolgálatot tehet a főváros a bicziklisportnak. Mézeskalácsosok furfangja. Búcsuk alkalmával bizonyos számú sátor felállí­tására kapnak engedélyt a fővárosi mézeskalácsosok. Az ipartársulaton kívül állóknak egyenként ad sátort a kerületi elöljáróság, mig az ipartársulat megha­tározott számú sátort kap. melyeket aztán tagjai közt föloszt. Az ipartársulati tagok mindegyikére több sá­tor jutott mindig, de azért nem voltak megelégedve s egyszerűen kijátszották az elülj áróságot. A segéd­jeik részére is váltottak ugyanis iparigazolványt, a melyek után szintén kaptak sátort. így azután meg­esett, hogy egy-egy iparos 8—9 sátorban is árult a búcsúkon, mig másoknak kettővel hárommal kellett beérni. Az a furfangos eljárás forrongást idézett elő a mézeskalácsosok között, akik ipartársulatjuk utján arra kérik most a fővárost, hogy jövőben ne ipariga­zolványok, hanem a műhelyek és üzletek száma alapján osztassanak ki sátorengedélyek. Négyezer fölehbezés­Négy évvel ezelőtt, a mikor a telek- és háztu­lajdonosok a vízmérő órák alkalmazására kötelez- tettek, körülbelül 4000 felebbezés érkezett be a fő­városhoz. Ez óriási aktatömeget akkor félretették azzal, hogy a felebbezéseket az uj vizdijszabályzat életbeléptetésével egyidejűleg intézik el. Minthogy a felebbezések a régi vizdijszabályzat rendelkezéseik ellen tétettek, a melyek január 31-én hatályon kívül helyeztetnek, a fölebbezések is tárgytalanokká váltak. Az uj szabályzat értelmében úgyis összeiratnak az összes vizdij alá eső objektumok s ezek közül hiva­talból lesznek megállapitandók azok, melyeknek víz­mérő órát kell állittatniok. Korteskedés vasutak mellett. Rákosfalva és Kőbánya lakossága valóságos pártokra szakadt az építendő kőbánya—rákosfalvai vasút ügyében, amelyért már 8 esztendő óta könyö­rögnek a rákosfalvaiak. A vasút kiépítése dolgában a budapesti közúti vaspálya társasággal folynak már régóta a tárgyalások s az ügy annyira van, hogy a kész tervek alapján már a telekátengedési, kisajátí­tási s egyéb szükséges eljárások is folyamatban van­nak. Az utolsó időben azonban olyan párt alakult a két városrész polgárai sorában, a mely azt kívánja, hogy ne a közúti, hanem a városi villamos vasút bizassék meg a vonal kiépítésével, mely esetben na­gyobb előnyöket remélnek a rákosfalvaik részére. Ily értelemben kérvények is járultak a fővároshoz. A vas­úti ügyosztály már foglalkozott a kérelemmel s a legközelebbi közgyűlésnek azt fogja javasolni, hogy azt mellőzze. Az ügyosztály egyáltalán nem látja megindokoltnak a kérelmet ; de különben is az ügy a leghelyesebb mederben halad s a közúti vasúttal oly messze mentek már a tárgyalások, hogy azokat megakasztani kárral járna, a mennyiben a tárgyalá­soknak más vasúttal újból való megkezdése évekre vetné megint vissza a vasút ügyét. Piszok fészkek. A X. kerületi Liget-tér parkja, továbbá a Szent- László-téri s a Martinovics-téri piacok valóságos -pi­szok fészkét képezik a kerületnek, aminek abban rej­lik az oka, hogy e pontokon nincs illemhely. A pol­gárság jogos panasza folytán most előterjesz ést tesz a tanácsnak a X. kerületi elöljáróság, hogy a fölállí­tandó 10 illemhely közül a jelzett helyekre okvetlenül juttasson, mert az ott uralkodó dögletes bűzt a la­kosság nem hajlandó tovább tűrni. Az ioségmunka. Heuffel középitészeti igazgató terjedelmes jelen­tésben ismerteti ama munkálatokat, melyeket az Ín­ségesek felsegitése czéljából még e tél folyamán esz­közöltethet a főváros. Ilyen a népliget kiterjesztése a kőbányai-utig, ami 140—150 embernek adhat napi munkát; továbbá a farkasréti és a X. kerületi köz­ponti temető parczellázása, a soroksári-utról a ser- tésvágóbidhoz tervezett ut kiépitése, a dűlő utak egyengetése s az árkok tisztitása, a sertésvágóhid környékéről a szemetes föld elhordása s a határkö­vek felállítása. Mühelybeli foglalkozást az építendő négy elemi iskolai bádogos, lakatos s asztalos mun­kája adhat nagyobb számú iparosoknak. A közigazgatás egyszerűsítése. A polgármester a közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó törvény életbeléptetése ügyében a követ­kező rendeletet adta ki: A magy. kir. minisztérium 1901. évi december hó 13-án tartott tanácsában el­határozta, hogy a közigazgatási eljárás egyszerűsíté­séről szóló 1901: XX. t.-cikknek a jogorvoslatokról szóló első fejezetében foglalt rendelkezéseket (1—12. §.) — a törvény fokozatos végrehajtásának megindí­tásául —- 1902. évi január 1-én életbelépteti s e ren­delkezések végrehajtásakép 4500)1901. M. E. szám alatt részletes rendeletet bocsátott ki. Ez a rendelet az első azok közül, melyek hivatva vannak a köz- igazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló törvényben lefektetett elveket az életbe átültetni és igy annak pon­tos és lelkiismeretes végrehajtása a dolog természe­ténél fogva fokozott jelentőséggel bir. E körülmény tudata indította a nagyméltóságu m. kir. belügyminisz­ter urat a rendelet kibocsátása alkalmából azon vára­kozásának kifejezésére, hogy az a lelkesedés és a jóaka-

Next

/
Thumbnails
Contents