Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-05-04 / 18. szám
1902. >május 4. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 11 gas kormány pedig jóváhagyott. Ezen építési programúi szerint kellett volna tehát a kö?.vágóhidat felépíteni, azonban ezen terv nem lett végrehajtva. Közbejött ugyanis 1895. évben a sertésvész, mely az országban úgy a sertéstenyésztés, mint a sertésértékesitési pia- czok berendezésénél más igényeket támasztott. De Darányi Ignácz m. kir. földmivelésüjyi miniszter ur Őnagyméltóságának elnöklete alatt 1896-ban tartott nagy szakértekezletben is oly újabb eszmék merültek fel, amelyek elől a főváros nem térhetett ki. Hozzájárultak még ehbez Ö agyméltóságának ez ügyben a fővároshoz intézett leiratában foglalt azon kívánságok és kijelentések is, amelyek egyrészt újabb tanúbizonyságai voltak annak, hogy Őnagyméltósága mily nagy érdeklődéssel és szeretettel támogatja a főváros érdekeit, másrészt gyakorlatilag czélszerübb irányba terelték az ügyet. Mindezeknél fogva az eredeti tervezetet megfe'előleg át kellett dolgozni. E czélból 1896- ban Márkus József főpolgármester ur, akkori alpolgármester elnöklete alatt a közgyűlés által egy nagy vegyes bizottság küldetett ki, amelynek tagjai voltak: a magas kormány, a főváros, az illetékes hatóságok és szakkörök kiküldöttjei. Ez újabb tárgyalások a közgyűlés 1897. évi június havában a sertésközvágóhid és vásár czéljaira eredetileg a X. kerületben kijelölt területet elejtette és ezen helyet, amelyen az intézmény tényleg létesült, jelölte ki; továbbá kimondta, hogy ugyanezen helyen, de egymástól elkülönítve egy konzum- és egy szabadvásárt rendeztet be és egyúttal az építési programmot is módosította, a költségekre pedig 3,740 000 koronát szavazott meg A közgyűlés ezen és a magas kormány által is jóváhagyott határozatával elfogadott építési Programm és terv alapján épült fel tehát a ser.ésköz- vágóhid és vásár. Az épületeket és elrendezést a mérnöki hivatalban Mihályik István mérnök tervezte, a művezető építész is ő volt, a gépberendezési munkálatokat pedig Kulinyi Imre mérnök vezette. A bizottság jegyzője és előadója Folkusházy Lajos tanácsjegyző vol\ aki fáradhatatlan munkával és nagy buzgalommal vett részt a nagy munkában. Az építkezés és berendezés költsége mintegy 4 és fél millió korona volt. A nagyobb munkálatokat a következő hazai iparosok végezték : i föld-, kőműves-, elhelyező- és kőfaragó-munkát, valamint részben az ácsmunkát Lahne és Streng; a vasszerkezeti munkát a Schlick-féle gyár; az ácsmunkát Neuschloss Karoly és fia ; a lakatosmunkát Lepter János; az asztalosmunkát Madary Gábor; a bádogosmunkát Reisz Gyula; a tetőfedőmunkát Biehn János; a csatornázást Kemény Gyula és társa ; a viz- és vízvezetéket Gellért Emil; a kövezést a magyar kerámiái gyár; a gépberendezést a Nicholson gyár ; a bútorberendezést Lingel és Meyböhm. Az építkezés, illetőleg a földmunka 1897. de- czember havában kezdetett meg és srámos nem vá t technikai nehézségek miatt 4 évig tartott, a berendezési munkálatokat 1899 ben kezdték meg. Hosszas tárgyalások és erős küzdelmek után, a melyben elődömnek Hermann Béla nyug. tanácsnoknak is nem kis része volt, a mü végre létesült s ezzel a főváros ismét oly intézményt nyert, amely még a külföldi hasonrendeltetésü intézmények sorában is kiemelkedik és hivatva leend nemcsak a lakosság közegészségi viszonyain javítani, hanem hentesiparosaink nehez munkáját jelentékenyen megkönnyíteni és boldogulásukat biztosítani, nemkülönben az ipar fejlesztése mellett a belforgalmat nagyban élénkíteni, az ország kiviteli kereskedelmét nagy mértékben fejleszteni. Amidőn tehát most a késs müvet szerencsém van az épitőbizottság nevében bemutatni, tiszteletteljesen kérem Polgármester ur ő Nagyságát, aki köztudomás szerint ez ügyet is kiváló érdeklődéssel karolta föl és vezette nagy erélyiyel a megvalósulásra, hogy újabb alkotását, ezen sertésközvágóhid és vásári tőlem, mint az épitőbizottság elnökétől átvenni és a közhasználatnak átadni méltóztassék. Zajos és lelkes éljenzés követte a beszédet, a melynek elhangzása után Halmos János polgármester szép beszéd kíséretében vette át az intézményt s a főváros nevében köszönetét mondott mindazoknak, akik az intézmény létrehozásán közreműködtek. A közönség azután megszemlélte a közvágóhidat és a vásárt. Széli Kálmán miniszterelnök és Darányi Ignácz földmivelési miniszter a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak s a miniszterelnök az ország nevében mondott őszinte köszönetét a fővárosnak az intézmény létesítéséért. Statisztika. Népesedési mozgalom. Az 1902. év közepére kiszámitott népesség, polgári lakos 751-177, katona 16.484. Összesen 767.661. Az elmúlt héten élve született 480 gyeimek, meghalt 321 egyén, a születések tehát 159-el múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 331 törvényes, 149 törvénytelen; nemre nézve 235 fiú, 194 leány. Halvas?illetett 17 gyermek, köztük 11 törvényes, 6 törvénytelen. Születések arányszáma: 1000 lakosra : 32- 5 Halálozások arányszáma : 1000 lakosra : 2L07 az egy éven felüli lakosságnál: 16 7, az öt éven felüli lakosságnál: 14 8. A halottak közt volt 165 fi-, 156 nőnemű. Az év eddigi 16 hetében élve született összesen 7571 gyermek, meghalt összesen 4615 egyén, a születések többlete tehát 2956 ; a múlt év megfelelő időszakában született 7367, meghalt 4930, a születések többlete volt tehát 2437. Az élveszülöttek közt volt 319 rom. kath., 3 görög kath. — görög keleti, >21 ágost evang, 44 helvét, 2 unitárius, 86 izraelita, 5 egyéb. Összesen 480, Halvaszületett összesen : 17. Betegedés. Betegforgalom a városi közkórházakban. A Szt. Rókus-kőr- házban ápoltak a múlt hét végén 1337 beteget, szaporodás 386, csökkénés 400, maradt a múlt hét végén 1323. A Szt. László-kórház- ban ápoltak a múlt hét végén 122 beteget, szaporodás 52, csökkenés 42, maradt a múlt hét végén 132. A Szt István-kórbázban ápoltak a múlt hét végén 732 beteget, szaporodás 367, csökkent 325, maradt e hét végén 754. A Szt. János-kórházbau ápoltak a múlt hét végén 870 beteget, szaporodás 173, csökkenés 172, maradt e hét végén 871. összesen ápoltak a múlt hét végén 3061 beteget, szaporodás 958, csökkenés 939, maradt e hét végén 3080.
