Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)

1902-05-04 / 18. szám

1Ö02. május 4. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS y Horánszky Nándor-utca. A Józsefvárosi bizottsági tagok a következő kérel­met intézték a közmunkatanácshoz : Budapest székesfőváros VIII-ik kerületének tör­vényhatósági bizottsági tagjai nevében oly kérelemmel járultunk a ,,Nagytekintetü“ közmunkatanács elé, mely­nek teljesítését kétségkívül velünk együtt kívánja a székesfőváros minden polgára, ki a nemzet kidült nagyjainak erkölcsi hagyatékát és emlékezetét biztosi, tani akarja a jövendőnek is. A „Nagytekintetü“ Közmunkatanács ama bölcs ténykedése, hogy a székesfőváros egyes utczáit és tereit az ország és a főváras nagy fiainak nevével ruházza fel, eltekintve a köteles kegyelettől, legbizto­sabban viszi át a váltakozó idők közszellemébe a pol­gári és hazafiui erények megbecsülését. Ezeknek az erényeknek valóban tündöklő példáját szolgáltatja a főváros és az egész nemzet méltó fájdal­mára elhalálozott tagtársunk, Horánszky Nándor har- mincz éven át kifejtett politikai munkálkodása, melynek értékéhez nem elég a köznapi mérték és melynek mél­tatására nem elég egy múló alkalom. Horánszky Nándor személyében „egy nagy nemzeti erőtényező elvesztését“ siratja a haza. Országos és mélyreható gyász üli meg a sziveket e nagy magyar emberért, kinek a munka volt a dicsősége. Közéletüuk minden pártja és osztálya osztatlan tisztelettel hajtotta meg lobogóját az ő nemes alakja előtt. És ez a gyász, ez az osztatlan tisztelet az elhunytnak nevét és egyé­niségét a nemes polgári egyszerűség jelképe gyanánt vési a nép köztudatába, mely elutasítja magától a hiú fényt és külső csillagát, hogy a jó munka belső értékét és erkölcsi tartalmát annál tisztábban óvja meg. Megilletődve tekintünk tehát a zerge-utcai szerény kis házra, a melyben fővárosunk e kiváló polgára lakott és a melyet akkor sem hivánt elhagyni, mikor az al­kotmányos tényezők a legmagasabb polczra helyezték. Hazafias érzésünk egész melegével fordulunk tehát a Nagytekintetü Közmunkatanácshoz azzal a tiszteletteljes kérelemmel, hogy a nagy halott nevének megörökítése, emlékének állandó megóvása és hálás elismerésünk maradandó kifejezése végett a székesfőváros VIII-ik kerületben fekvő Zerge-utcát Horánszky Nándor-utcá­A közgyűlésből. Megkezdődtek a nyári közgyűlések. Szerdán már olyan unottan, olyan fáradtan tárgyaltak a városatyák, hogy bármit el lehetett volna velük fogadtatni. Az igaz, hogy a napirend is olyen silány volt, a milyen csak egy nyári közgyűlés napirendje lehet. A főpolgármester szomorú bejelentéssel kezdte. Horánszky Nándort paren- tálta el a következő beszéddel: Újra kidőlt közéletünknek egy erős oszlopa. Horánszky Nándor kereskedelemügyi m. kir. mi­niszter, törvényhatósági bizottságunknak évek hosszú sora óta tagja, április hónap 19-ikén meghalt. Horánszky Nándor három évtizedet meghaladó időn át szolgálta hazáját és nemzetét; szolgálta nagy trdássai, nemes lelkesedéssel, tiszta önzetlenséggel, elveihez, meggyőződéséhez való hűséggel, ragaszko­dással. Kiváló hazafiui és polgári erényei révén, a melyek benne ritka harmóniában egyesültek, hosszú küzdel­mes, de fényes pályájának egész menetén, részese volt mindnyájunk tiszteletének és becsülésének. Elveszte annál fájdalmasabb, hirtelen, váratlan halála annál megdöbbentőbb, mert éppen akkor dőlt ki a sorainkból, a mikor a korona és nemzet hivatva az ő gazdag tudása, bőséges tapasztalásai és küzdel­mekben kipróbált és megedzett ereje előtt megnyitot­ták az alkotások terét; akkor dőlt ki, a mikor leg­nagyobb szükségünk volt reá, a mikor tőle hazánkra oly fontos, oly nehéz kérdések megoldását vártuk és reméltük. A polgármester ur elhunyt jelesünk tetemének el­helyezésére a kerepesi úti köztemetőben díszsír helyet ajánlott föl, a ravatalra a székesfőváros közönsége nevében koszorút helyezett, az április hónap 21-ikén tartott temetési szertartáson, valamint az azt követő napon megtartott gyász-istentiszteleten pedig testüle­tileg vettünk részt. (Helyeslés). A midőn ezeket az intézkedéseket a t. közgyűlés­nek — jóváhagyás végett — bejelentem, egyúttal indít­ványozom : 1. méltóztassék a Horánszky Nándor elhunyta következtében a hazát és a székesfővárost ért súlyos veszteségen érzett mély fájdalmunknak a mai ülés jegyzőkönyvében kifejezést adni; 2. méltóztassék az elhunytnak gyászba borult özvegyéhez és családjához, igaz részvétünket tolmá­csoló iratot intézni. (Általános helyeslés). A napirend előtt Feleki Béla dr. tett indítványt, hogy minden félesztendőben kérjenek számot a fő­város pőréiről. Eddig nagyon keveset törődtek a pörök­ditani; a mérnöki hivatalt a részletes tervek és költ­ségvetés kidolgozására utasítani, s a törvényhatósági bizottságtól a szükséges építési és első berendezési költségek engedélyezését kérni: végül 3.) méltóztas­sék a létesítendő épület s a benne elhelyezendő inté­zetek kezelését, vezetését és fenntartását a kerületi elüljárósággal karöltve működő VIII. kér. ált. közjó­tékonysági egyesületre bizni, mely egyesület erre való képességét a 6 évi működéséről szóló 3. |* alatti év­könyvvel igazolja és mely ezt a kezelést, vezetést és épületfentartást összes terheivel az ügy érdekében megfelelő hatósági támogatás mellett készséggel el­vállalja. nak elnevezni és az e névváltozással kapcsolatos hi­vatalos intézkedéseket késedelem nélkül megtenni mél­tóztassék : Kiváló tiszteiéit: Hűvös József, Császár Jenő, Berzeviczy Albert, Havass Rezső dr., Porszász Gyula, Wellisch Alfréd, Verédi Károly, Kauser János, Elmer János dr., Hainis Géza dr., Szabó József, Qschvind György dr. Simonovics Béla, Oonda Dezső dr., Farkas Gyula, Seenger Béla, Grossmann Miksa, Weinszeisz Lajos, Spanierger Alajos, Kartschokke János, Winter Lajos, Jliick Frigyes, Kiss József dr. fővárosi bizottsági tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents