Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)

1902-01-12 / 2. szám

10. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1902. január 12. meg, hogy őszinte kritikát mondjon. A kritika joga még szabad a törvényhatóságnak is. A napirendnek legfontosabb tárgya a terjedők egyezség volt. A terjedek egyezségről már többször megmondottuk a véleményünket. Többször bebizonyí­tottuk, hogy a terjedők egyezség s a főváros és a közmunkatanács között levő viszony tarthatatlan s a főváros érdekeire káros. Őrömmel konstatáljuk, hogy a vita ta-talmas és komoly volt. Polónyi Géza és Heltai Ferenc csatáztak egymás ellen. Ők vívták az érvek harcát, mindakettő rideg tárgyilagossággal. Po­lónyi érvei győztek. Azoknak kellett gvőzniök, mert harminc év tanúsága és tapasztalata azt bizonyítja, hogy Polónyi jobban és helyesebben Ítélte meg a hely­zetet, mint Heltai. A kérdés világos és egyszerű. A magánosok által megváltott terjedők árát a közmunka- tanács kapja meg, tehát neki kell megtéríteni az eleső terjedők árát is. A gyakorlati példa legjobban bizonyít. Ha például egy sarok telket szabályoznak, a telek egyik oldalán elvesznek egy részt a tulajdo­nostól, a másik oldalán pedig hozzáadnak. Ha a két telekrész egyenlő értékű, akkor természetes, hogy a szabályozó hatóság és a telektulajdonos között csere­viszony keletkezik. A két telekrészt elcserélik. A köz­munkatanács azonban nem igy magyarázza a dolgot. Azt kívánja a közmunkatanács, hogy a telekből elvett rész árát a város a tulajdonosnak fizesse meg, a tu­lajdonos pedig a közmunkatanácsnak a hozzáeső rész árát. Vagyis egyenlő értékű telekrészeknél a város közvetítési dijat, még pedig tekintélyes dijat fizei a közmunkatanácsnak azért, mert egy harmadik sze­mélytől közterület számára elvett területet s ugyan­akkora területet adott ugyancsak a közterületből. Hát szeretnénk látni azt a jogász embert, aki elképzeli, hogy egy törvénynek ilyen intenciója lehet. A vita folyamán Heltai egy érdekes és megle­hetősen pikáns dolgot pendített meg, amely megma gyarázza azt a titkot, hogyan lehet az, hogy a köz­munkatanácsi törvény által létesített sorsolási köl- csönalapnak mindig cs^k deficitje van. Az állami záró­számadásból hiányzik az alap legnagyobb bevételi tétele. A törvény ugyanis azt rendeli, hogy az alap javára az összekötő vasúti hídon át szállított minden áru bécsi mázsája vagyis ötvenhat kiló egy krajcár hidvámot fizet. Ez a hidvám hiányzik a zárószáma­dásból. Heltai megígérte a közgyűlésnek, hogy ezt a kérdést illetékes helyen, a parlamentben fogja tisz­tázni. Kíváncsian várjuk az eredményt, mert talán megtudjuk végre, hogy hova lett a kölcsönalap nagy bevétele. A nyugodt és tárgyilagos vita egyszerre a bot­rányosan heves tárgyalásnak adott helyet, amikor a gázgyár megváltására került a sor. Erről azonban lapunk más helyén szólunk. Szerdán nem is mehettek tovább. Az idő előre­haladt, de a kedélyek sem voltak alkalmasak a to­vábbi tárgyalásra. Csütörtökön folytatták. Csütörtökön azután röviden végeztek a szerdá­ról maradt hatvan tárgygyal. Érdekes volt, amikor Sallagi Aladár apróra bebizonyította, hogy a kultusz­minisztériumban teljesen idegen és ismeretlen foga­lom a kultúra érdeke. A Kecskeméthy lopás miatt állásától fölfüggesz­tett adópénztárosnak, Szimély Lajosnak a fél fizetését megszavazták méltányosságból. Nagy hiba volt. Két­ségtelen, hogy az adópénztáros a szabályokat nem tartotta meg azzal a ridegséggel, amelylyel egy pénz­tárosnak a paragrafusokhoz ragaszkodnia kell. Nem helyes, hogy a közgyűlés a tanács tiltakozása ellenére gyakoroljon méitányosságot a városi tisztviselőkkel szemben, mert akkor képtelenség, hogy a tanács a fegyelmet a tisztviselői karban föntartsa és műkö­déséért felelősséget vállaljon. Statisztika. Népesedési mozgalom. Az 1901. év közepére kiszámított népesség, polgári lakos 728'235, katona 16.484. Összesen 744.719. Az elmúlt héten élve született 447 gyermek, meg­halt 264 egyén, a születések tehát 193-al múlják felül a halálo­zásokat. Az élveszülöttek közt volt 326 törvényes, 121 törvényte­len ; nemre nézve 239 fiú, 208 leány. Halvaszületett 22 gyer­mek, köztük 15 törvényes, 7 törvénytelen. Születések arányszáma: 1000 lakosra’: 31.2 Halálozások arányszáma : 1000 lakosra : 17.7 az egy éven felüli lakosságnál: 14.3, az öt éven felüli lakosság- gél : 12.1. A halottak közt volt 132 fi-, 122 nőnemű. Az év eddigi 62 hetében élve született összesen 22,935 gyér mek, meghalt összesen 13,899 egyén, a születések többlete tehát 9036 ; a múlt év megfelelő időszakában született 23 851, meghalt 14.756, a születések többlete volt tehát 9095. Az élveszülöttek közt volt 279 róm. kath., 3 görög kath. 1 görög keleti, 32 ágost evang, 29 helvét, — unitárius, 101 izraelita, 2 egyéb. Összesen 447, Halvaszületett összesen: 22. Betegedés. Betegforgalom a városi közkórházakban. A Szt. Rókus-kór- házban ápoltak a múlt hét végén 1256 beteget, szaporodás 370, csökkenés 329, maradt a múlt hét végén 1237. A Szt. László-kórház- ban ápoltak a múlt hét végén 143 beteget, szaporodás 40, csők kenés 35,maradt a múlt hét végén 148. A Szt.István-kórbázban ápol­tak a múlt hét végén 795 beteget, szaporodás 290, csökkent 220, maradt e hét végén 805. A Szt. János-kórházban ápoltak a múlt hét végén 845 beteget, szaporodás 131, csökkenés 141, maradt e hét végén 835. Összesen ápoltak a múlt hét végén 3039 beteget, szaporodás 711, csökkenés 725, maradt e hét végén 3025.

Next

/
Thumbnails
Contents