Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-04-27 / 17. szám
6 MAGVAR SZEKESFÓ VAROS hogy mindenkinek, a ki a dolgok fölött elfogulatlanul és komolyan gondolkozik, igazat kell adnia Bárcy István tanácsos törekvéseinek, hogy ennek a veszedelmes állapotnak továbbfejlődését megakadályozna. Mi föltétlenül bízunk Bárcy tanácsosban, hogy ha formailag nem is sikerült a bizottságban tervét megvalósítani, módot fog találni arra, hogy üdvös törekvését a forma mellőzésével s a forma ellenére a gyakorlatban megvalósítja. A tanitó-választás rendje formailag is változást fog szenvedni. Eddig az volt a szokás, hogy a tanügyi tanácsos a közoktatási bizottság egy-két befolyásosabb tagjával összeült, megcsinálták a kandidá- ciót s a lisztát a bizottságban keresztülforszirozták. Minden egyes jelölésnél csak a személyi érdekek voltak a döntők s minden jelölő ülésen úgy forgatták az elveket, a hogyan az ő jelöltjüknek kedvező volt. Bárcy István tanácsos ezen is változtatni akar. Ö a közoktatási bizottságot értekezletre kívánja összehívni. Az értekezleten a jelöltek személyétői függetlenül szigorúan megállapítják az általános elveket s annak az alapján jelölik az egyéneket. Kétségtelen, hogy ha sikerülni fog a terv megvalósítása, akkor a jelölés az emberi lehetőség szerint megközelíti az abszolút igazságot. Ha ezt megvalósítja Bárcy tanácsos, akkor nagy érdemeket szerzett magának s biztosítja az igazság győzelmét. A vízvezeték. Négy év előtt a közgyűlés elhatározta, hogy szakértőkkel vizsgáltatja meg a vízvezetéket. Meg is hívtak külföldi és hazai szakértőket. A szakértők véleményéről a vízvezetéki bizottság most a következő jelentéssel számol be : Tekintetes Tanács 1 A törvényhatósági bizottság közgyűlése 1898. évi junius hó 30-án és ^folytatva július hó 1-én 887. szám alatt kelt határozatában a székesfőváros összes vízmüveinek külső szakértők utján való megvizsgálását rendelte el. Ezen határozat alapján külföldi szakértőknek meghivattak : Mansergh James londoni mérnök és dr. Lueger Ottó stuttgarti mérnök, műegyetemi tanár. Magyar szakértőkül meghivattak : dr. Wartha Vince, Kovács Sebestyén Aladár műegyetemi tanárok és Jász Dezső kir. műszaki tanácsos. A szakértőkhöz intézett kérdőpontokat javaslatunk alapján a t. tanács állapította meg. A szakértői vizsgálat kellő előkészítése és a szakértők tájékoztatása után a meghívott összes szakértők a helyszíni szemlét és vizsgálatot 1898. október havában együttesen tették meg, a mikor is a vizsgálat eredményéről a polgármester ur előtt előzetesen szóval nyilatkoztak, fentartván maguknak, hogy a még hiányzó adatok beszerzése és további tanulmányaik megtétele után részletesen Írásban tegyék meg jelentéseiket. A vízmüvek ellen akkor széles körökben elterjedve volt bizalmatlanság és általános izga'om megszüntetése végett szükségesnek találta a polgármester ur, hogy a szakértők egyértelmű szóbeli nyilatkozatát, mely szerint a székesfőváros vízmüveit úgy berendezésükre, mint termelésük mennyiségére és minőségére általában kielégíthetőknek, sőt a káposztásmegyeri vízmüvet teljesen kifogástalannak é3 kitűnőnek találták, bejelentse a közgyűlésnek. Jelentése az 1898. évi deczember hó 7-én tartott közgyűléséből 1517. szám alatt kelt határozattal tudomásul vétetett. 1902. április. 27. A szakértők azután folytatták az eléjük terjesztett kérdések tanulmányozását, mely munkálkodásukhoz a kiegészítő adatokat és felvilágosításokat kívánságukhoz képest a vizrnüigazgatóság szolgáltatta. Munkálkodásuk eredményéről az összes szakértők kimeri'ő indokolt jelentéseikben számoltak be oly formán, hogy a külföldi szakértők és Jász Dezső müszaíd tanácsos külön-külön tettek jelentést, mig dr. Wartha Vincze és Kovács S. Aladár műegyetemi tanárok közös jelentésbe foglalták mondanivalóikat. A szakértői vizsgálat ekként befejeztetvén, a polgármester ur annak egész anyagát összegyűjtötte, „Szakértői vélemények Budapest székesfőváros vízmüveiről“ czim alatt könyv alakban közrebocsátotta és a törvényhatósági bizottság minden tagjának megküt- dötte, úgy, hogy most mindenki, a ki a vízmüvek ügyeinek intézése fölött határozni hivatva van, a törvényhatósági bizottság összesége a vízmüvek körülményeiről kellően és kimerítően tájékoztatott. Nekünk, az állandó vízvezetéki bizottságnak az a feladat jutott, hogy a vízmüvek szakértői vizsgálatának eredményéből levonjuk a tanulságokat és ezekből kiindulva a további teendőkre nézve, a mennyiben szükséges, a t. tanács utján javaslatokat tegyünk a tösvényhatósági bizottság t. közgyűlésének. Mai ülésünkben a szakértői véleményekkel ebben az irányban behatóan foglalkoztunk és vonatkozó jelentésünket az alábbiakban terjesztjük elő. Mindenekelőtt megállapítani kívánjuk azt, hogy mi indította a székesfőváros közönségét a szakértői vizsgálat elrendelésére és ezen indító okokkal szemben a vizsgálat olyan eredményeket mutat-e fel, melyekben a közönség megnyugodhatik. A vízmüveknek rendeltetésüknek megfelelő kiépítése és berendezése iránt az idők folyamán kételyek merültek fel, mert víztermelésük a jelentkező igényeket nem fedezte s a kételyek bizalmatlansággá fokozódtak, a mikor a duna- jobbparti újlaki vizmü kibővítési munkáinak befejezése után a vizmü élvezhetetlen vizet szolgáltatott. Habár az újlaki vízműnél jelentkezett baj rövid idő alatt orvosoltatott s általában a vízművek szállítási képességének ki nem elgéitő voltáról hivatalos jelentésekben kimutattatott, hogy az időnkint jelentkező részleges vízhiány olyan természetű baj, mely az uj vízmüvek építésinek megkésett megkezdésére vezetendő vissza s az építés előhaladásával meg fog szűnni, mégis szükségesnek találta a közgyűlés, hogy ezekben a kérdésekben külső, elfogulatlan szakértők tájékoztassák. Magunk is kívántuk a szakértők meghívását, sőt javaslatunkra a szakértőkhöz intézett kérdőpontok akképpen állapíttattak meg, hogy azokra a viz. müvék minden részletére kiterjedő válaszokat kaphassunk, mert reméltük, hogy a választókból újabb támaszt meríthetünk egyes kérdésekben állástfoglalá sunk igazolására. Nos tehát a szakértői vélemények megvannak, azok általánosságban vizszolgáltatási viszonyainkra megnyugtatók, különösen pedig uj vízmüveink, a káposztásmegyeri vízmüvek építésére, összes berendezéseikre és az eddig felkutatott partvonalon czélbavett további fej'esztésükre vonatkozólag egybehangzóan helyeslést, a tervezés és elrendezés iránt pedig elismerést tartalmaznak. Helyénvalónak találjuk itt rámutatni arra, hogy vízmüvekről szólva, vízmüvei kapcsolatosan a véglegesség fogalma nlyan értelmezést nem tűr, mint ha a végleges vizmü beláthatatlan időkre szóló, változás
