Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-04-20 / 16. szám
8. Magyar székesfőváros. 1902. április 13. Bármikép döntessék is el a kérdés, az idő elő- haladottsága határozottan utasit arra, hogy a belvárosi templom elhelyezéséről gondoskodjunk azon nem várt esetre is, ha a görög-oláh hitközség tömbje a piaristák gymnasiumának és rendházának befogadására elégtelennek nyilváníttatnék, vagyis az albizottmány egybehangzó véleményéhez képest a fent leirt két egyesítendő tömbön s ezek közt elvonuló Galamb-utca folytatása területén épülne. A belvárosi templom ott, a hova tervezve lett, kétségtelenül olyan elhelyezést nyerne, mely az adott viszonyok közt, a szabályozás ellen felhozott indokok fenntartása mellett a legmegfelelőbb. E helyett az albizottmány első sorban ugyancsak a görög-oláh hitközség templomát vette kilátásba, mint ezt én annak idején még 1894 ben contempláltam, a midőn is kimutattam, hogy ámbár szabályozásunk keresztülvitele esetében a plebánia-templom akár egy századig, de tovább is helyén maradhatna, mégis az útvonal ideális egyenességének kiépítése esetében annak onnan el kell menni, a mikor is a görög templom helyét vettem kilátásba uj plebánia-templom építése céljára. Erre vonatkozó becsűmben több mint 2 millió koronányinak találtam a görög-oláh templom ingatlanait, ahol még a Kötő utcai házak beváltása tekintetbe véve nem lett. Ezzel szemben a középitési igazgató ur ezen becsüt 1,452,320 koronában állapítja meg, mely összeg a tényleges végrehajtás esetében valószínűleg legalább fél millió koronával szaporodni fog, mert köztudomású dolog, hogy a görög templom s tartozékai 2 millió koronán alul, sőt 2*l4 mdlió koronán alul nem kaphatók. Ezen becsűben is a t. albizottmány véleményétől meggyőződésem eltérő. És habár a nehéz pénzügyi helyzet által kényszerítve én is első sorban a görög templomot vettem kilátásba a belvárosi templom céljára, mégsem lehet oly becslési adattal előállni, mely a tényleges végrehajtás esetében meglámadtatásoknak lenne kitéve. A becslés ellen felhozottakon felül azonban nagy fontosságú ok van a bizottmány többségének véleményében, mely gátolt, hogy azt teljességében elfogadhassam. A bizottság többsége t. i. a belvárosi plébánia templomot ha az a görög-oláh hitközség ingatlanát magában foglaló tömbön nem helyeztetnék el, másodsorban a Hal-téren óhajtja elhelyezni, melylyel szemben én azon tömböt vettem kilátásba, mely a Kigyó- utca folytatása, Váci-utca, Eskü-ut és Eskü-tér által határoltatik s melyre nézve az 1899. évi julius 15~én kelt 29.684/899. I. sz. tanácsi utasításra tett 7905/99. m. h. számú jelentésben azt javasoltam, hogy a plébánia templom, mint olyan e helyre tolassék. Az albizottmány majoritása az eltolási műveletre nézve azon nézetben van, hogy a templom állapota olyan, miszerint az el nem tolható. Szerény nézetem szerint ez először beigazolandó volna. Műszaki szempontból határozottan állítom, hogy a templom eltolható Egy templommal, melynek uj építése az albizottság nézete szerint, s ebben vele ismét egyet értek, lenalább 3 millió koronába fog kerülni, oly könnyen elbánni, azt lebontatni! nézetem szerint pénzügyi viszonyaink mellett nem szabad. De nemcsak ezen lényeges, szem előtt tartandó, fontos körülmény vezérelt engem abban, hogy a templom eltolását hozzam indítványba, hanem azon a régészek és szaktudósok által kifejezett vélemény, hogy a belvárosi templom régészeti becscsel bir s ennek megtartása feltétlenül megkisérlendő, hiszen az Eskü-téri hid létesítésére vonatkozó 1893 -. XIV. t.-cz. indokolása az emléket megtartandónak je^zi! köztudomású dolog, hogy az Árpádkori maradvány s Magyar- országon egyetlen templom, mely körüljáró szentély lyel bir. Ha tehát igaz, amit a régészek mondanak s ennek igaznak kell lenni, hiszen nem kisebb hatóság, mint a vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter tartotta szükségesnek ezen templom megtartása érdekében nem egy leiratot intézni a jelenben is a fővároshoz : akkor az csakugyan minden körülmények mellett megtartandó 1 így állván a dolog, e felett egyszerűen napirendre térni nem lehet. Meg kell szívlelni a már hivatkozott 7965Í99. m. h. számú jelentésben mondottakat és módot kell nyújtani, hogy a templom, mint olyan fentartassék. Más kérdés az, vájjon az a szépészeti követelményeknek megfelel-e ? Hiszen lehet valamely dolog műbecscsel biró, régiség szempontjából kiváló, mégis szépészeti szempontból kifogásolható. A szépségfogalom viszonylagos. Tehát az eltolás művelete pályázati kiírás alapján megkisérlendő és ha találkozik vállalkozó, a ki a szükséges biztosítékokat adni fogja, akkor az végre is hajtandó, s akkor az egybekötendő a szintén szükségesnek mutatkozó plébánia lak építésével, mint azt már a sokszor hivatkozott 7905|99. sz. jelentésemben kifejtettem. Azon nem várt esetben azonban, ha az eltolás nem hajtatnék végre, vagy a mennyiben az eltolásra nem találkoznék vállalkozó, esetleg, ha az eltolás, a mint feltételezni sem lehet, nem sikerülne, azon esetre a temptom főbb alkatrészei, úgy, mint a vallás és közoktatásügyi magy. kir. minisztérium legutóbbi leiratában kifejtette, akként bontandók le, hogy azok más helyen megint felállithatók legyenek. Ez esetben a felállítás szintén az általam jelzett helyen, vagyis az Eskü-ut, Váczi-utca sarkán még rendelkezésre álló tömbön volna eszközlendő, a mennyiben pedig uj templom volna építendő, ez csakis ezen a helyen létesíthető. Tehát a templom elhelyezése kérdésében sem vagyok egy nézeten a t. albizottmány majoritásával s itt megemlítem t. Freund Vilmos bizottsági tag ur különvéleményét, mely a templomnak uj építését ugyancsak az általam proponált helyre kívánja. A Hal-téren való elhelyezés, vélekedésem szerint számba nem is jöhet. Eltekintve ugyanis attól, hogy a Hal-tér helyén a templom architeknotikus hatása úgy a várból, mint a felső Duna-szakasztól tekintve, a hidpillérek folytán jelentékenyen szenvedni fog, közlekedés szempontjából sem előnyös a Molnárutcának ezen elhelyezésnél szükséges elzárása és a lejtszini viszonyok is igen előnytelenül hatnak az elhelyezésre. Ehhez járul, hogy ott tudvalevőleg az alsó rakparti ut és a hidra felvezető ut találkoznak, úgy hogy az esetleg itt építendő templom előtt nagymérvű lejtő van. E mellett a templom eldugott helyzetbe jő, és az ide helyezés pénzügyileg véve is hátrányos, mert újabb kisajátításokat involvál, pedig a mi pénzügyi helyzetünk mellett ilyenekre gondolni nem is szabad. Hogy mily hibás városrendezési politika van itt követve az a dolgok egymásutánjából látható, a hol először azért sajátítunk ki, hogy a Molnár-utc^t meg-
