Magyar Székesfőváros, 1902 (5. évfolyam, 1-39. szám)
1902-01-05 / 1. szám
J902. január. 5. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 13. Bérkocsisok panasza. A Damjanich-utczai Lyka-féle ház előtti bérkocsi állomásra rendelt bérkocsi-iparosok azt kérik a tanácstól, hogy állomásukat a Damjanich utca 40. számú ház alá helyezze át. A mostani helyen sok zaklatásnak vannak kitéve, de különben is a Lyka-féle házat le fogják bontani, amikor úgy is át kell helyezni az állomást. Budapest Athénnek A görög főváros polgármestere minap levélben megkérte Halmos János polgármestert, hogy a fővárosi világítást illetőleg adjon neki útbaigazítást. Halmos János sietett is eleget tenni görög kollegája kérésének s már meg is adta a kívánt felvilágosítást. Az egészben az a nevezetes, hogy a jó görög polgár- nagy is osztrák provinciának nézi Magyarországot, mert különben nem irt volna a magyar főváros fejének német levelet. Természetes, hogy a válasz magyarul szólt. A tanítók segélyakcziója Örvendetes eredményt ért el ez idén is a fővárosi tanítók segélyegylete. Mint az igazgatóság tegnap tartott évzáró ülésén jelentették, az egyesület Ferencz József-alapja 25.000, az Erzsébet-alap pedig 10.000 koronára emelkedett. A többi alapítványok is jelentékeny gyarapodást mutatnak, úgy ezekből 2000 korona adható az árva gyermekeknek, 1000 korona a vidékieknek, 4—5000 korona a tanítók özvegyeinek. Újévtől kezdve megkezdi működését a Szalvátor-alap is, a mely beteg és szegény tanítókat fog gyámolitani. Az egyesület üdvös tevékenysége folytán ő Felsége rendeletére a legutolsó állami sors- jegyhuzás után 25.000 korona segélyben részerült. Dj fővárosi szabályrendelet A székes-főváros területén a földbirtokok határainak megjelölése tárgyában uj szabályrendeletet készítenek, amelynek tervezetét a jövő héten tárgyalja a tanács. A 12 pontból álló szabályrendelet veleje abban áll, hogy minden földbirtok, ha kerítése nincs, határkövekkel látandó el, mely köveket a mérnöki hivatal határvonal megjelölése alapján a főváros helyez el a birtokos költségére. A ki maga állítja föl e jelzököveket, kihágást követ el s 50 forintig terjedő birság sújtja. A szabályrendelet továbbá minden vitás kérdésben követendő eljárásról is rendelkezik. Közgazdaság. A múlt év közgazdasága Az a nyomasztó válság, mely már 1.9ü0-ban oly károsan nehezedett egész gazdasági életünkre, a most zárult évben még súlyosabban volt érezhető. Ebben az évben is pangott minden. A gyönge termés mellett nem fejlődhetett sem az ipar, sem a kereskedelem; az építőipar, úgyszólván, teljesen pihent. Természetes, hogy ezt megérezték pénzintézeteink is, amelyeknek ezenfelül még az olcsó kamatlábbal is meg kellett küzdeni. Ha a fővárosi intézetek és vállalatok mindazáltal elég kielégítő mérleggel zárják le az esztendőt és az eredmény, ha nem is fényes, de az adott viszonyok között tűrhető lesz, az első sorban az illető társaságok gondos szolidságának, körültekintő okosságának köszönhető. Ej vállalatok ebben az évben nem létesültek és a pénzintézetek leginkább a folyóüzletre és a váltóleszámitásra szorítkoztak. Igazolják ezt az alábbi jelentések, melyeket a főbb intézetek és vállalatok 1901. évi működéséről közlünk: A Magyar Általános Hitelbank a lefolyt évben nagyobb belföldi pénzügyi műveletek hiányában egyes osztrák és külföldi konzórcziális üzletekben veti részi. A Magyar Általános Hitelbank folyóüzlete a lefolyt évben is tetemesen emelkedett forgalmat mutat föl s ehhez képest, noha az egész évben alacsony kamatláb uralkodott, kielégítő eredményeket fog szolgáltatni. A leszámított váltók összege mintegy 460 millió koronát, a váltók összforgalma 865 millió koronát, a pénztár összes . forgalma mintegy 2210 millió koronát, a váltótárczaállomány az év végén körülbelül 58 millió koronát, a fedezett folyószámla követelések összege körülbelül 33 millió koronát és a betétek meg a hitelezők összege mintegy 115 millió koronát tett. A Fiumei Hitelbank r.-t. a lefolyt évre mintegy 5 százalék osztalékot fog fizetni. A bank az elmúlt évben a vele szoros összeköttetésben álló iparvállalatok konszolidálására, valamint folyóüzletének fokozatos kibővítésére irányította figyelmét. A Pesti Magyar Kereskedői m i Bank a tavalyitól lényegesen el nem térő üzletévre pillanthat vissza. Az ügyvezető igazgatóság azonban a folyó üzletágak gondos ápolása által törekedett a. forgalmat eddigi magaslatán fenntartani s ezáltal a financziális üzletek hiányát helyrepótolni. A banküzletben leszámitoltatott 206 millió korona, inig a váltótárcza átlaga 63 millió, a külföldi váltók forgalma körülbelül 1100 millió koronát tett ki; a pénztárforgalom 2800 millióra, az összforgalom pedig 7700 millió koronára rúgott, mindezek oly számok, melyek a tavalyiaknál csak kevéssel alacsonyabbak. A viszonyokhoz képest a váltóüzletek s az értékpapír-bizományi üzlet újabb hanyatlást mutat s csakis az év utolsó heteiben mutatott ismét több élénkségei. A bank betéti üzlete a lefolyt évben igen szépen alakult, a betétek átlaga ugyanis a tavalyihoz képest 10 millióval 124 millió koronára emelkedett. A banknak a folyó üzletben nevezetes veszteségei nem voltak. A jelzálogüzlet az általános pangás daczára teljesen kielégítő volt ; összesen 14 millió koronányi jelzálog- és községi kölcsön szavaztatott meg. A czimletek jó kelendőségnek örvendtek, a bank kibocsátásai, mint annak előtte, most is kedvelt befektetési értékeknek bizonyulván. A bank saját czimleteiből netto (vagyis a rendes mederben mozgó visszaáramlások leszámításával), körülbelül 15 millió koronát adott el, ez által azok összforgalma 290 millió koronára emelkedett. Az osztalék, hir szerint, úgy mint tavaly, 140 korona lesz. Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbank kiterjedt folyóüzletének szokott intenzív gondozására szorítkozott bel- és külföldön és sikerült is ezt az üzletkört tovább emelni és kiterjeszteni. A bank az év folyamán 180 millió korona összegű belföldi és 110 millióért külföldi váltót számi tolt le. A belétek összállománya 68 millió koronára emelkedett a mull év végén kimutatott 55 millióval szemben. Az értékpapír előlegezési- és reportüzletben 24 millió korona volt elhelyezve az év végén. Az évi forgalom összege hatezer millió koronán felül volt. A bank áruosztálya üzletkörét a múlt évben is tovább terjesztette ki és kielégítő eredményeket ért el. Ellenben a közraktári üzlet úgy Budapesten, mint a vidéken a gyöngébb aratás miatt kevésbbé jövedelmező volt. Az áruosztály és a közraktárak együttes nyeresége, daczára a szükségessé vált nagyobb leírásoknak, a múlt évit megközelíteni fogja. A Magyar J e 1 z á 1 o g-H i t e 1 b a n k az elmúlt évben is teljes sikerrel folytatta alapszabályszerü üzletágainak: a jelzálog és községi kölcsönüzletnek fejlesztését. Egyrészt az üzletek folyton növekvő terjedelmének, más
