Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-02-11 / 6. szám
IV. évfolyam 1901. Budapest február IL 6. szám. fVl os KÖZIGAZGATÁSI HETILAP jiDÖFIZÉTESI ára: Egész évre ................................12 Kor. Fé lévre.....................................6 Kor. Szerkeszti es kiadja : DR- BARTHA SÁNDOR. Szerkesztőség jÉs kiadó; IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. 3zám. A budai szemétszállítás. A fővárosnak minden igyekezete a takarékoskodás. Ez az igyekezet helyes, kívánatos és dicséretes. De káros és lehetetlen eredményeket idéz elő, ha azt komoly megfontolás nélkül a végletekig csigázzák. Ilyenféle szörny- szülötteket sajnos már többeket láttunk, de valóságos Medúza fö a budai szemétszállítás kérdésének históriája, mert ilyen és ehhez hasonló érdekességü ügy csak ritkán kerül tárgyalásra. A budai szemétszállítás ügye csak nemrég komoly vihart keltett a törvényhatósági bizottság ülésén , — újabb fordulata pedig ezt az élénk mozgalmasságot előreláthatólag újabb, javított és bővített kiadásban ismétli meg. Az alábbiakban tövitöl-hegyire ismertetjük az egész ügyet, pro és contra. Ezekkel a sorokkal fel akarjuk hívni olvasóink figyelmét a nevezetes anyagra, másrészt pedig néhány általános megjegyzést kívánunk tenni arra az eljárásra, melyet ebben az ügyben épen a legilletékesebb tényezők tanúsítanak. A közmunkák vállalatba adása a hatóságnak egyik legkényesebb s igy legsúlyosabb feladata. Anyagi érdekekről van szó s ezek az agyagi érdekek természetszerűleg ellentétbe helyezkednek egymással. A magán-egyén anyagi érdekei a közérdekkel, a közpénztár, a közvagyon érdekeivel. A hatóság eljárásának, döntésének tehát végtelenül korrektnek, pontosnak, igazságosnak kell lennie, hogy a gyanúnak jnég árnyéka se férhessen hozzá. A főváros pedig gyakorta vesz figyelembe e téren méltányossági szempontokat, a mi ha helyes is önmagában véve, de helytelen világításba helyezi eljárását s annak pártoskodó, vagy éppen részrehajló szint ád. Pedig az efféle dolgokban igen vigyázatosnak kell lenni, mert különben kellemetlen eredmény, mit sajnos, — elégszer tapasztalhattunk. A budai szemétszállítás ügyének lebonyolításánál a főváros a nélkül, hogy nagyobb szabálytalanságot követett volna el — a szigorú pontosságtól több tekintetben eltért s ezzel maga vetette meg a buja a lapot, amelyből a szörnykinövések felsarjadzottak. Ez azonban a dolog kisebbik fele. A ki- sebb-nagyobb zökkenők után mégis rendes kerékvágásba került az ügy, midőn hirtelen-váratlan, Tóth Péter, a köztisztasági hivatal feje közbelép egy első tekintetre tetszetős javaslattal s ezzel kiveti a kérdést a megoldás természetes folyamatának sodrából s olyan útvesztőbe tereli, a melyből ki tudja mekkora veszteségek, csalódások és erkölcsi vereségek árán szabadulhat majdan ki. Tóth Péter ur terjedelmes és alább ismertetett memorandumában azt javasolja, hogy a főváros a budai szemétszállítást végeztesse házilagosan, hogy igy a vállalkozó esetleges nyereségét önmagának takaríthassa meg. Kissé bizarr ugyan, hogy ez a nyereség az előnyös házi kezelésnél is tényleg tetemes költségtöbb letre devalválódik, — de szinleg kárpóto érette a számadások végső eredményekép kimutatott nagyobbszabásu nyereség, a mi a fuvarozó eszközök jobb kihasználása, illetőleg pedig-a locsolás házilagos végeztetése következtében jön létre. Ez az eredmény szükségessé teszi, hoyg a tervezetet részletes tárgyalás alá vegyék, szóval azzal komolyan foglalkozzanak. Mi történik tehát?