Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-02-04 / 5. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. február 4. alapján mondhatom, hogy nekünk abszolúte nem kell szégyelni magunkat. T. Bizottság ! Ha igy áll a dolog és ha méltóztatnak kezüket szivükre tenni, be kell önöknek ismerni, hogy igazam van, akkor nem lehet azt mondani, hogy a fővárosnak ilyen és ilyen deficzitje van a rossz gazdálkodás rmatt, mert ezt a deficzitet nem a gazdálkodás bajai, hanem a fővárosnak nagymérvű óriási fejlődése idézte elő, az a fejlődés, a melyhez hasonlót talán az egész világon nem találunk. Vagy fér talán ahhoz szó, hogyha én egy magángazdálkodásban pótolom azt, a mit nagyon hosszú idő alatt kellett volna csinálnom és arra én egy kölcsönt veszek föl ? Nem e természetes, hogy e kölcsön felvételével az illető kiadásai is növekednek? Hiszen nekünk az ötvenmilliós kölcsön részleteit és kamatait minden körülmények között visszafizetnünk kell. Mél tó ztassa- rak csak összehasonlítani az 19U0. évi költségvetésnek e czimen felvett összegét az 1873-ik évi előirányzattal és akkor meggyőződést méltóztatnak szerezni, hogy ez a különbség teszi ki legnagyobb összegét a deficzitnek. 1875-ben az egyesítés után az elemi népiskolák kiadásának összege körülbelül hatszázezer koronát tett ki, ma ez négymillió koronánál többre rúg. És mi volt a bevétel? 1875-ben százötvenezer korona 1900-ban pedig négymillió korona kiadása mellett csak száznyolczvanezer korona. És ebben az arányban növekedtek a főváros többi kiadásai is. De még ezen állapotok mellett, ezen óriási nagy fejlődés mellett is sikerült volna talán a fővárosnak háztartását egy csekélyebb deficzittel is rendbehozni abban az esetben, hogyha a közgazdasági pangás be nem állott volna a mely ma uralkodik egész Európában Ennek a kihatásáról mindenki meggyőződhetik. Méltóztassanak csak a bevételi tételeknél a bevételi hiányokat áttekinteni. Ebben a bizotságban szükség volt arra, hogy ezeket hangsúlyozzam Springer bizottsági tag ur azt méltóztatott mondani, hogy hát én miért fogadtam el ezen bizottság kiküldését? Igaza van a bizot'sági tag urnák, amikor azt kérdi, hogy miután én az ellenkezőkről vagyok meggyőződve, miért fogadom el mégis a bizottság kiküldését? Hát tisztelt bizottsági itten nagyon furcsa helyzettel állunk szemközt. Volt egy idő ugyanis amikor azt mondották, hogy nem vezetik ezt a fővá rost. Hiúság és dicsekedés nélkül mondhatom, hogy mikor én a vezetést kezembe vettem kezdtem vezetni a fővárost. De mit vettem észre ? Constatálnorn kellett, hogy sokszor a felszólalásaim nag\on nagy helyesléssel találkoztak, mikor pedig szavazásra került a dolog indítványomat mégis leszavazták. Hát én t. bizottság hozzájárultam a kiküldetéshez tisztán opportunitásból, hogy hadd lássák az urak is azt, hogy nekem igazam van. Járjanak el közvetlenül az ügyosztályokban és győződjenek meg közvetlenül arról, hogy a mai viszonyok közt nem lehet egyebet csinálni, mint amit én a bizottság működése nélkül is előkészítettem s a mit magam is mindenkor megteszek. Ha nem fogadtam volna el a bizottság kiküldetésére vonatkozó javaslatot, a jövő költségvetés tárgyalás alkalmával megint lettek volna urak, akik azt mondják, hogy a polgármester és a tanácsnak nincsen igaza. Eddig nem tudom, hogy honnét merítették ezt, de hát győződjenek meg az állapotokig ról, lássák személyesen, hogy milyen az administrate. Ez az indok vezérelt engem, ez az oka amiért, daczára annak, hogy azon meggyőződésben vagyok, hogy a várt és óhajtott eredményt a deficit nélküli költség- vetést nem fogjuk elérni mégis hozzá járultam a bizottság kiküldetéséhez, hogy hadd szerezzék meg a t. urak tapasztalataikat személyesen. Én ezen eljárás megkönnyítése czéljából összeállítottam egy kis programmot, amelynek alapján az eljárás nem lesz ezermesterség. Ha az urak komolyan méltóztatnak felfogni a dolgot és igazán hozzá látnak a munkához, akkor végeredményben látni fogjuk, hogy kinek volt igaza ? Ha t. bizottságnak lesz igaza és kiderülne, hogy a mai kereteken belül is oly eredményeket lehet elérni, a melyekkel a hiányt pótolni lehet: én tévedésemet nagyon fogom sajnálni és szívesen mea culpát mondok és elfogom ismerni, hogy az én tévedésem volt az oka annak, hogy ezeket az eredményeket már előbb is nem találtuk meg. Minden esetre méltóztassék a meggyőződéseket megszerezni a hét bizottsági tag lemondása folytán pedig ennek a a bizottságnak megszüntetését semmi körülmények között ki nem mondani. A tanács tagjaival együtt méltóztassék vállvetve hozzáfogni a munkához, amelyben én az urakat mindenkor szívesen támogatom, hadd lássuk hát végre kinek van igaza ? A múlt ülésen megállapodtunk abban, hogy én egy kis programmot fogok a kiküldendő albizottságokra nézve összeállítani. Ez meg is történt és én programmomat Po- loiiyi úrral, aki ma egy más ülésben van elfoglalva s igy ide el nem jöhetett előzetesen közöltem és ő egész terjedelmében hozzájárult ahhoz. Nem forog fönn tehát nehézség az iránt, hogy a programm fölött határozzunk és az itt elfogadtassék. Amint méltóztatnak emlékezni Steiger ur indítványában három bizottságot akart kiküldetni, Polónyi ur pedig annyi albizgttságot ahát y ügyosztály van. A> t. bizottság Polónyi indítványát fogadta el nagy többséggel és en akkor bátor voltam kijelenteni, hogy miután összesen tiz ügyosztály van — az elnöki ügyosztály képezi a tizenegyediket — Springer ur pedig a bizottsági tárgyalások keretében az elöljáróságok tanulmányozását is belevonni kivánta, azt gondolnám, hogy leghelyesebb volna ha a bizottság csak elvben határozna, én pedig majd a mai ülésig a kiküldendő allbizottságokra nézve egy kis lisztát fogok csináltatni. E szerint a tervezet szerint a harminczas bizottság kebeléből kiküldendő albizottságok a következőleg volnának meg- alakitandók : 1. albizottság. Feladata: a kormányhatósággal folytatandó tárgyalások programmjának előkészítése. 2. albizottság. Feladata; az I. —jogipar és rendészeti ügyosztály (ügyészséggel és anyakönyvi hivatalokkal) a IV. (katonai és illetőségi) ügyosztály és az V (közlekedési) ügyosztály ügykörének tanulmányozása. E bizottság áll három tagból. 3. albizottság. Feladata: a X. közegészségi ügyosztály ügykörének a tanulmányozása. Ide tartoznak : a) a köztisztasági hivatal, b) a tiszti főorvosi hivatal, c) a fertőtlenítő intézet, d) a himlőnyirk termelő intézet, e) a kórházak, f) a számvevőség kórházi ügyosztálya, g) a temetők,
