Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-02-04 / 5. szám

1901. február 4. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 közre fognak működni és én ezt szükségesnek is tarlóm. In praxi Polónyi inditványa az volna, hogy a hivatalokat szakszerüleg három ember vizsgálja meg. Ez nem oly könnyű feladat, hogy ahhoz bármely bi­zottsági tag hozzáfoghatna. Lehetőleg beható alapos­sággal kell e részben eljárni, mert az, hogy három ember oda menjen és az ügyosztályokat megnézze, még nem elég a megbirálásra. A munkakört, a fel­adatok elvégzésére szükséges munkaerőt kell nagy behatással megvizsgálni. Nagyobb bizottsági tárgya lásoknál viszont szükséges, hogy valami előadói ja­vaslat feküdjék itt. Az albizottságok pedig más-más szempontból foghatják fel küldetésüket. Egyöntetű eredményt tehát igy elérni nem fogunk. Azt hiszem, hogy Steiger ur az a véleménye sem volna teljesen elfogadható, hogy a tanácsnokok tegyenek egy propo- sitiót és annak alapján tárgyaljunk De az feltétlen szükséges volna, hogy az ügyosztályok tegyenek ja vasiatokat megfelelő statisztikai adatok kíséretében az ügykörükbe tartozó ügyekről. En részemről azt hiszem, ha a tanác-nokok felhivatnának, hogy te­gyenek propositiókat, azok aztán szétosztatnának az albizottságok között s ezek felhivatnának, hogy ezen adatok alapján közvetlen győződjenek meg az ügyek­ről, érintkezzenek a tanácsnok urakkal és akkor két­séget nem szenved, — hogy ha ezen érintkezési idő bizonyos napszakra fog kijelöltetni, hogy igy a ren­des ügymenet fenakadást ne szenvdjen, — ebből a vizsgálatból a melyen szerintem többen is részt ve­hetnek, meggyőződést szerezhetnek az illetők maguk nak közvetlenül s az előterjesztések tárgyalásánál már mindenki közvetlen tapasztalatai alapján fog hozzászólhatni a dolgokhoz. Én igy gondolnám a két indítványt kapcsolatba hozhatónak. A második Polónyi ur azon propositiója, hogy küldessék ki egy kisebbkörü bizottság a kormánynyal való tárgyalások megindítására. E tekintetben aggá­lyaim vannak, hogy ez a harminczas bizottság man­dátumot kapott-e arra, hogy közvetlenül lépjen a kor­mánynyal érintkezésbe ? Erre a kiküldésre vonatkozó határozat szerint a bizottság a közgyűlés részéről nincs felhatalmazva. Másod-zor czélszerünek sem tartozom a tárgyalások ilyetén megindítását, mert hogy ha a tárgyalások közgyűlési határozat alapján történnek, azok sokkal nagyobb sulylyal fognak bírni s igy nem tétetik ki a bizottság egy esetleges kiko- saraztatásnak a minisztérium részéről, a mely mint ilyennel talán szóba sem áll a kiküldendő bizottsági tagokkal. A kiküldetésre vonatkozó határozat csak mondja, hogy irányuljanak azon tárgyalásokra, a melyek a kormánynyal volnának meginditandók. De a közgyűlés ezen tárgyalásokat mint a maga felada­tát tartotta fen. Nem akarom ezzel ellenezni, hogy a bizottság kiküldessék, hanem azt teszem hozzá, hogy csak javaslattétel végett, a tárgyalások a kormány­nyal azonban csak közgyűlési határozat alapján folytattassanak. Dr. Kunz Jenő : Tisztelt Bizottmány! ügy látom a dolgot, hogy csak egy kérdés vitás, az t. i hogy módszer szerint járjunk el ? Steiger ur vagy Polónyi ur módozata szerint. A különbség a két módszer kő zött az, hogy a Steiger féle systhema a szférád syst- hemája, mig a Polónyi-féle javaslat az inquisitorius eljárást követi. Mindkét módszernek vannak előnyei, de vannak hátrányai is. ügy vélem Steiger ur indit­ványa expeditivabb, hamarább érünk vele czélt. Po­lónyi ur inditványa szerint viszont az eredmény tö­kéletesebb lesz De nekünk módunkban nincs a két módszer kö­zött választani. A közgyűlési határozat ezt mondja (olvassa)« .... közvetlen tapasztalat alapján járjon el . ...» Ez magába zárja, hogy a közgyűlési ha­tározat erejénél fogva csakis az inquisitorius rend­szer szerint járhatunk el. Tudjuk pedig, hogy ezen eszmének atyja Polónyi. Nem hiva'kozom arra a bizonyos etiquette szabályra, hogy ha valaki egy eszmét megpendített, bizonyos dologban egy lanciero- zást indított, akkor a többiek is ezt figyelembe része­síteni kötelezvék, hanem mert az egész vizsgálat, a mint már hangoztatva is lett, felelősséggel is jár, ki kell jelentenem, hogy én azt a módozatot fogadom el, a melyeket ő javasolt. Halmos János polgármester : Tisztelt bizottság 1 A mint méltóztatnak látni, már a mai tárgyaláson is meggyőzhetett minket arról, hogy nem olyan könnyű ez a kérdés, mint a milyennek látszik. De ha már a közgyűlés elrendelte a vizsgálatot, az kell, hogy ezé- lunkat képezze, miszerint siker is koronázza műkö­désűnket, a mi azonban nem egyszerű dolog Akár Polónyi, akár Steiger ur inditványa szerint kezdené meg a bizottság munkáját, mind a két esetben egy óriási munkával kell megküzdenie, nem szabad sem időt sem fáradságot kímélnie, hogy csak egy csekély eredményt is elérjen. Három dologgal van ugyanis tenni valónk. Az első administrate szanálása. Habár ennek bajairól mindig beszélünk és azt mindig szidjuk, mégis igen nehéz azt annak az utasításnak eleget tennis a mikor azt mondják, hogy hát a bajokon segíten/ kell. Hogy ezt megtehessük, első sorban exasse kel) ismerni. Hogyha a bizottság tagjai azokat a bajokat nem ismerik, azokról az ismereteiket meg kell sze­rezniük. Teljes bizalommal vagyok a tanács tagjai iránt, hogy ha bajok vannak, azoknak szanálása iránt ők is megteendik a maguk javaslatait, de azt hiszem, hogy a bajok egy jelentékeny része tőlünk kívül eső okokban rejlik. A mai törvény alapján állva, annak keretén belül a mai hiányos administrate tökéletesí­teni, olyanná tenni, mint azt a főváros mai igényei megkövetelnék, törvény revízió nélkül teljes lehetet­lenség. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy én sokat fogla’kozta ezen kérdéssel és foglalkozom ál­landóan. A lehetőség határain belül az administratió egyszerűsítésére nézve eddig már nyolez mindenféle javaslat készült el, három pedig még munka alatt áll és még ezeken kívül tervbe van véve egy csomó oly czélból, hogy a jelenlegi bajokat megszüntettessük. De mindezek mellett még korántsem ringatom magam azon reményben, hogy e javaslatok elfogadása esetén is nagyobb mérvű javítás volna elérhető, mert hiszen e javaslatok kidolgozásánál is számot kellett vetni azzal, hogy az 1872. évi XXXIII. törvényezikk még mindig fennáll. A második feladatank, hogy a főváros pénzügyi helyzete szanáltassék. Egyik fő czélja a bi­zottság kiküldésének az volt, hogy a pénzügyi bizott­ságban is, a közgyűlésen is mintegy erős nézet gya­nánt az lett hangoztatva, hogy nem kell uj jövedelmi forrásokat keresni, hanem lehet reductiók utján is a fennálló bajokon segítenünk.

Next

/
Thumbnails
Contents