Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-01-07 / 1. szám
tént, a módosításnak jóváhagyásáért is mindenekelőt a pénzügyminiszterhez intéz feliratot. A szomszédos falvak lakosságának érdeke ilyenformán Kőbánya közönségének óhajtásával együtt megfelelő kielégítést nyer. Örvendetes, hogy a hatóság, mely az utolsó kísérletig mindent elkövetett, hogy az uj rendet meg ne kelljen bolygatnia mégis csak átlátta, hogy mi az egyedüli helyes és természetes megoldás. Kétségtelen, hogy a pénzügyikormány is hozzájárul ehhez a felfogáshoz s igy az ügy ezzel sikeresen rendbe jön. 8 Az Erzsébet királyné-ut villamos vasútja. A budapesti közúti villamos vaspálya társaságnak régi terve, hogy az Erzsébet királyné-utón villamos kiágazást építtet. Az eddigi régen húzódó ter- vezgetések szerint az uj közúti vasúti-vonal a Her- min(i-utró\ ágaznék ki s régi pályaháztól is egyenes irányban folytatódnék az Erzsébet királyné- utón végig. A terv megvalósításának mindeddig a magyar királyi államvasutak tiltakozása vetett gátat. Az Er zsebet királyné-úti villamos vasútnak ugyanis a magyar államvasutak czpglédi vonalát kereszte mi kellene, a vasút igazgatóság pedig ebbe a keresztezésbe, mely nem csak veszedelmes lenne, hanem a szabad forgalmat rendkívüli módon gátolná, semmi áron sem akar abba beleegyezni. A közúti vaspálya-társaság most újabb tervvel lépett a tanács elé. Azt ajánlja ugyanis, hogy a villamos vasút zuglói vonalán, a Csömöri útról, a mexikói-útra vezetnének uj kiága- zást s ez a mexikói-utón haladjon végig az Erzsébet királyné-\it]á.cdL. hinnél a megoldásnál természetesen a czeglédi pályatestet a villamos vasút vonala nem érintené. A tanács felhívására a mérnöki hivatal a terv felöl elég kedvezően nyilatkozik, csupán azt jegyzi meg, hogy elfogadása esetén a mexikói-utat a mostani négy ölről nyolcz ölre kellene kiszélesíteni, a mi 60.000 korona költséget okozna, a szükséges kisajátítások czimén. Póthitel a kőbányái csatornázó munkáknál. A X. kerületi Szapári-mcza.i csatorna építkezésnél 2000 korona tulkiadás merült fel. A tanács most erre az összegre póthitelt kér. A vízvezeték háromnegyed éve. Az 1900. év első háromnegyedében a főváros vízvezetéke nagy jövedelem szaporodást eredményezett. A bevétel többlet e czimen a tiz kerületben összesen : 63.028"38 korona volt, mely az egyes kerületek között a következőkép oszlik meg: 1901. január 7. Kerület Szaporodás I. 5112.44 II. 3634.30 III. 688-09 IV. 2864.80 V. 595940 VI. 1192342 VII. 151489 VIII. 7824.07 XI. 3973 98 A. 5948-94 A múlt év I ső háromnegyedévé alatt a jövedelem szaporulat 145,102 korona 06 fillér volt. A főváros vízvezetéki kiadásai a háromnegyedév számadásai szerint a következők voltak : 1. A személyi és irodai kiadások 282 >2 K 14 f. 2. A központi üzemi kiadások 135 i 22 „ 41 „ 3. A vizmütelepek üzemi kiadásai 566933 „ 53 „ Az előirányzott 827608 K. 50 fill.-el szemben tehát 729.258 K. 08 f.-t érték el. (A külömbség 98350 K. 42 f. Az 1. tétel alatt 31796 K. volt előirányozva, tehát 4693 K. 86 f a megtakarítás ; a 2. tétel alatt 153750 K. volt előirányozva, tehát 18627 K. 59 f. a megtakarítás ; a 3. tétel alatt 641962 K. f. volt előirányozva, tehát 75028 K. 97 f. megtakarítás mutatkozik. Ez év háromnegyedében a főváros összes területén 35,616.934 m3 vizet fogyasztottak, mivel pedig az intézmény fentartása és üzembentartása összesen 729.258 K 08 f.-be került, ez oknál fogva ebben az időszakban minden elfogyasztott 1 m3 vízre 2.047 fillér esik. A főszámvevő kimutatása szerint ugyanezen időszak alatt 2.625.352 K 50 fillér előirányzattal szemben a bevétel 2,734.087 K 68., azaz 108.735 K 18 fillérrel több volt. Erre az időszakra tehát az összes 108.735 korona 18 fillér többlet bevétellel szemben 98.350 K 42 fill, kevesebb kiadás jelentkezik és mivel a kiadás és bevétel között előirányzott 3152 arany helyett ezek szerint 26.67 arány éretett el az év háromnegyedében a vízvezeték intézmények az előirányzatnál kedvezőbb eredményeket mutat. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
