Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-11-24 / 42. szám
1901. november 24. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5, emésztenek meg* de éppen ez a kiadás az, amelyet igazán nincsen oka megbánni a fővárosnak, mert ha pénzben nem is, de erkölcsökben, kultúrában sokszorosan meghozza a kamatokat. Elismerjük, hogy ez nem a városatyák érdeme, hanem azé a derék, kiváló tanitói karé, amely annyi üldöztetés mellett is rendületlenül és megtáiitorithatatlan buzgalommal tel jesiti nemes hivatását. Megboldogult Szabó Károly működésének egyik legnagyobb s legáldásosabb alkotása az a közgyűlési határozat, hogy az elemi iskolákban elegendő, ha valaki kijelenti, hogy nem tud tandijat fizetni. Törölték azt a régi eljárást, hogy a szegény ember végig koldulja a hivatalokat és hivatalnokokat, mert a gyermekei a törvény rendeletére iskolába kell küldenie. Humánusabb intézkedést alig tehetett volna a város. De kötelessége is volt megtenni. Köztudomású, hogy a nyugoti államokban a népoktatás ingyenes. Ismeretesek azok az okok is, amelyek boldog emlékezetű Szabó Károlyt arra bírták, hogy javaslatát a régi állapot eltörlésére megtegye. Budapest tele volt iskolakerülőkkel. A tanfelügyelő és kultuszminiszter számítása szerint tiz-tizennégyezer iskolaköteles csavargót! az utcákon s nem járt iskolába. Tiz-tizen- négyezer csavargó analfabéta nőtt fel évenkint Budapesten. Ezt az állapotot akarta és szüntette meg Szabó Károly, s a pénzügyi bizottság bölcsei ezt az állapotot akarják újra megvalósítva látni. Természetesen, a háztartás szent nevében. Ha megvalósítják a bizottság határozatát, s visszaállítják a régi rendet körülbelül 40—50 ezer korona bevétele lenne a városnak. Vájjon megmenti-e ez a háztartást, megszünteti-e ia deficitet. S ki meri azt állititani, hogy az ötvenezer korona több bevétel megéri azt, hogy tizenötezer gyerek iskolakerülővé lesz. A leghatározottabban tiltakozunk a pénzügyi bizottság törekvése ellen. Lehetetlennek tartjuk, hogy a főváros közönsége valaha hozzájáruljon olyan intézkedéshez, amely legszégyenletesebb arculcsapása minden humanizmusnak, kultúrának. Meg vagyunk győződve, hogy az ötlet fölvetői sem gondoltak arra, hogy mi lehet, a következése a régi rend visszaállításának. Ők csak azt látták, hogy egy pár ezer koronát meglehet takarítani, ilyen módon, ilyen árért nem kérünk a megtakarításból. Gondoltak-e azok az urak arra, hagy a régi állapot csak a legszegényebb népet sújtotta. A jobb módúak, azok, akiknek az állítólagos visszaélései ellen akarják visszaállítani a régi rendet, rendesen ismerik és tudják a módját, hogyan jussanak a szükséges okmányokhoz. Az a szegény ember, akinek kora hajnaltól késő estig dolgoznia kell, hogy családjának megszerezze a mindennapi kenyeret, az nem járhat kálváriát, a hivatalban, az egyszerűen nem küldi iskolába a gyermekeit. S ha a törvény erejével rákényszerítik. hát a téli-ruhára valót fogja odafizetni leckepénznek, ha belepusztul is az a gyerek. S hiszik önök, mélyen tisztelt urak, hogy lehet áldás az olyan pénzen. Negyvenezer tandíjmentes! Ez hallatlan visz- szaélés — zúgták önök a pénzügyi bizottságban. Arra természetesen nem gondoltak, hogy ez elszomorító, hallatlan és megdöbbentően nagy szegénység, nyomorúság is lehet. Tessék csak megnézni, hogy csak egy kerületben több, mint háromezer iskolásgyermeket kell fölruháznia a társadalmi jótékonyságnak. Pedig azok az urak, akik a íölruházást vezetik, nagyon óvatosak és szigorúak voltak, nehogy olyat ruházzanak föl, akinek arra nincsen föl- tétl'en szüksége. A kerületbeli urak, akik különben is ismerik a viszonyokat és az embereket személyesen győződtek meg, hogy igazán rászorult-e az illető a társadalom jótékonyságára. Es bizony nagyon szigorú mértéket alkalmaztak. Mégis több, mint háromezer gyermeket kell fül- ruházniok. Ne tessék hát csodálni hogy negyvenzezer tandíjmentes van, amikor csak egy kerületben több, mint háromezer gyermeknek ruhát sem tud adni az apja. De hivatalos adatok is bizonyítják, hogy a nagy szegénység az oka a nagy tandíjmentességnek.- A felsőbb iskolákban, —- ahol pedig a tandíj- mentesség a legszigorúbb föltételekhez van kötve, ahol a szegénység igazolásán kívül , jó tanulást és jó magaviseletét is megkövetelnek, a tanács több, mint ötezer tanulónak engedte el a tandijat. Az arány tehát ugyanaz, mint az elemi iskolában. Ne akarják tehát a becsületes szegénységet mindenáron megalázni, megszégyeníteni. Ez nem méltó a fővároshoz. A gyalogjáró dija. A közgyűlés legutóbb megállapította a gyalogjáró elfoglalásának a diját. Az uj díjjegyzék három évre szól, s erősen sújtja a vendéglősöket és kávé- háztulajdonosokat. A fővárosnak kétségtelenül joga van ahhoz, hogy jövedelmeit ilyen utón szaporítsa, s a gyalogjáró foglalási diját igazságtalannak senki sem mondhatja. De az ilyen adóztatásnál, — mert kétségtelen, hogy ez is csak az adóztatásnak egy neme — amely kizárólag egy, vagy két foglalkozási ágat sújt, föltétlenül figyelemmel kell lenni arra, hogy az illetőket egészen agyon ne üsse. A most megállapított díjjegyzék pedig csaknem ezt cselekszi. Alig .van a fővárosban vendéglő és kávéház, amely a most megállapított dijakat meg- birná. Üzemi költségüket ez a díjjegyzék olyan mértékben emeli, hogy a legkomolyabb aggodalmakra ad okot, nem fogja-e a város többszörösen elveszíteni a réven, amit a vámon nyerni akar. Ha a nagy járdafoglalási dijak miatt csak néhány vendéglő-, vagy ká- véháztulajdonos kénytelen az üzletét megszüntetni, többet vészit a város adóban, mint az egész járdafoglalási dij. A vendéglősökön és kávéház-tulajdonoso- kon nem segít, semmit az az intézkedés, hogy már április elsején elfoglalhatják a gyalogjárót s november végéig .tarthatják elfoglalva. A megállapított dijak négyszögméterenkint a következők: I. kerület: Tárnok-utca, Disz-tér, Krisztina-tér, Alagut-utca 3 korona 70 fillér. Szent Háromság-utca Döbrentey-utca, 3 korona 20 fillér. ‘Krisztina-körut, Egyház-tér 3 korona. Lógódy-utca, Szarvas-tér, Fe- hérsas-utca,. Virág, Benedek-Utca és Fehérváry-ut, másutt 2 korona. II. kerület: Lánchid-tér 5 korona, Margithid közvetlen környéke, Báró Lipthay-utca, Óbudai-rakpart 4 korona. Lánchid-utca. Várkert Rakpart, Mar- git-körut, Margit-rakpart, Szénatér, valamint az ezekből kiágazó utcákban, ha az üzlet az előbbi utcákban, utakban, téren, homlokzattal bir 3 korona, másutt 2 korona.
