Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-11-10 / 40. szám

;0. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. november 10 tál pártolandónak ítélt. Egyébként is tőle, mint elis­mert nevű szakírótól, a közegészségügyi statisztika és irodalom még sok jeles alkotást várhat. Végül: Dr. Thirring Gusztáv aligazgató, okleveles kö­zépiskolai tanár, volt egyetemi tanársegéd, a demog­ráfia egyetemi magántanára, a földrajzi társaság, a közgazdasági egyesület tiszteletbeli tagja, valamint fennállása alatt tagja volt az országos statisztikai ta­nácsnak is. Nehéz volna azt a sokoldalú tevékenysé­get, azt az odaadó, a hivatalos kötelesség határán messze túlmenő buzgalmat, azt a körültekintést mind jellemeznem, amelyet dr. Thirring aligazgató 14 évi működése óta a hivatalban kifejtett, mely érdemeit különben ismételten kötelességemnek tartottam a Te­kintetes Tanács és Nagyságos Polgármester ur tudo­mására jutattni. Hogy az utolsó népszámlálásnál, melynek munkálatait alattam vezette, mily rendkí­vüli és erejének kimerüléséig fokozott tevékenységet fejtett ki, az — mint hivatalos működésének egyik legutóbbi ténykedése — még élénken áll mindnyá­junk emlékezetében. Azonfelül azonban résztvett az 1890-iki népszámlálásban is és közreműködött annak első két kötetének kiadásában; a törvényhatóság által joggal oly fontosnak ítélt Statisztikai Évkönyv bárom, gazdagnál gazdagabb tartalmú kötetének megjelenése is az ő odaadó szorgalmának köszönhető. Azonfelül magány tevékenysége által, — melynek köréből fel­említhetem ama, több mint 7000 statisztikai és föld­rajzi cikket, melylyel a Pallas Nagy Lexiconát gaz- dagitá, a Közgazdasági Lexiconban való közreműkö­dését és számos tudományos értekezését — tisztelt és tekintélyes állást biztosított magának a magyar tu­dományosság körében. Dacára mindezen minősítések­nek, tehetségeknek és eredményeknek, fizetése más hivataloknak minden minősítés nélküli hivatalnokfi­zetésével áll csak egy rangban és így nagyon érthető­nek találnám, ha ilyen hálátlan szolgálatnak előbb- utóbb mégis hátat fordítana. Ilyen hivatalnoki kar közreműködésének kö­szönhető, hogy oly óriási műveletek is, mint a leg­utóbbi népszámlálás, a Nagyságos Polgármester ur és a Tekintetes Tanács, valamint az egész sajtó egy­hangú elismerésére voltak lebonyolíthatók. Végül hangsúlyoznám kell, miszerint a hatóság­nak oda kell törekednie, hogy a statisztikai hivatal­nak három évtized óta meglevő jó hírneve, mely azt e téren mintahivatallá minősítette és ismételve fontos nemzetközi megbízások elnyerésében jutott kifejezés­re, továbbra is megőriztessék. Ez okból szükséges, hogy a hivatal kebelében oly szakerők neveltessenek és biztosíttassanak, melyekre a hivatalt annak ide­jén rá lehessen bízni. A mostani személyzetben meg­találjuk mindazon garantiákat, melyek erre szükségel­tetnek, ha azonban az anyagi javadalmazás olyan, hogy a hivatalnokoknak folyton kilépésre kell gon­dolniok, a legnagyobb aggodalommal kellene lennünk az iránt, vájjon a hivatal vezetésében előbh-utóbb be­álló változás esetén nem esnék-e csorba azon köz- igazgatási érdekeken, melyek a helyes statisztikához fűződnek, valamint azon jó hírnéven, melyet a fő­város statisztikai hivatala magának az országban és azon kívül is kivívott. A felhozott érveknél fogva, úgy az utolsó fizetés- szabályozás alkalmával a statisztikai hivatalnoki kar mellőzött jogos sérelmének orvoslása, valamint ma­gának a statisztikai hivatalnak fejlődése és életigé­nyei érdekében a hivatalnoki személyzetnek fizetés­rendezése iránti kérvényét, mint nagyon is indokol­tat,, a legmelegebben ajánlhatom a Tekintetes Tanács és Nagyságos Polgármeter ur jóakaró és méltányos fogadásába. A kisajátítások. A főváros pénzügyi helyzetének megromlásában nagy­része van annak, hogy a város rohamos fejlődésével nagy mennyiségű kisajátítás zudult a városra. Most már nem tudja a város tovább folytatni a kisajátításokat s más megoldást kellett keresni. A kisajátítások mai állapotát Ilii képben adja az alábbi két jelentés. A tanácsi fii. ügy­osztály jelentése igy szól : A kisajátítási albizottság a törvényhatósági szünet után tartott első ülésében, f. hó 9-én, kívánatosnak jelezte, bogy szokásos működésének újra felvétele előtt az alul­írott ügyosztály az összes folyamatban levő kisajátítási ügyek jegyzékét állítsa össze, ennek alapján állapítsa meg a 'kisajátítási szükséglet hozzávetőleges értékét és tegyen a további eljárásra nézve javaslatot. A kisajátítási albizottság ezen kívánságához képest az alulírott ügyosztály összeállította a kisajátítási tárgyak jegyzékét, melybe felvette mindazon kisajátítási ügyeket, melyek a kisajátítási albizottságnak kiadatnak vagy az ügyosztály tudomása szerint már folyamatban vannak. Az itt feltüntetett kisajátítási szükséglet tehát csak mini­málisnak tekinthető és természetesen ugyanilyeneknek te­kintendők az alább említett összegek is, sőt az utóbbiak annál inkább, mert számos esetben még becslés nem tör­ténvén, az ügyek egy része az összérték megállapításá­nál nem volt figyelembe vehető. Az l./a. csoportba foglaltuk a Gellért-hegyi vízme­dencéére, valamint a Farkas-téri keresztény-temetőtől az izraelita temetőig vezető ut kiszélesítésére szükséges terü­letek megszerzését ; ezen kisajátítások feltétlenül szüksé­gesek, tneil legközelebb létesítendő közmüvek előfelté­telei ; hozzávetőleges költségük 200.000 korona. Az 1/b. csoport szintén feltétlenül szükséges kisajátí­tásokat tartalmaz, t. i. a'Gellért-hegv rendezésére megszer­zendő ingatlanokat, melyek megvételét a közgyűlés már

Next

/
Thumbnails
Contents