Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-11-10 / 40. szám
1901 november 10. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7. mutatkozik, lehetőkig szűk mederbe szorítsa és ne provokáljon saját intézkedései által oly praktikákat, a melyek egyrészt igen alkalmasak arra, hogy a tisztességes, magát megbecsülő iparost a pályázattól távol tartsák, másrészt pedig a legerkölcstelenebb üzelmeknek nyissanak utat. Egy régibb keletű beadványunkban bátorkodtunk már arra az angolországi eljárásra utalni, a mely a kiadás alá kerülő szállítások értékét előre pontosan megállapítva, szigorú titoktartás mellett megvonja fel- és lefelé azokat a határokat, a melyeken belül a tisztességes konkurren- czia mozoghat s nem Ítéli oda a szállítást vagy munkát olyan pályázónak, akinek ajánlata a megállapított legolcsóbb áron, tehát a tisztességes kivitel lehetősége által vont. határon alul marad. Bár be kell ismernünk, hogy ezen intézkedés a mi fejletlen viszonyaink között alig vezethetne czélhoz s inkább visszaélésekre adna alkalmat, mégis nagy fontosságot tulajdonítunk minden olyan hatósági intézkedésnek, a mely az ármegállapításnak a szállítmány tényleges értékéhez való alkalmazkodását elősegíti s amíg egyrészt a fogyasztó hatóságot a megkárosítástól megóvja, másrészt elejét veszi minden a tisztességes konkurrencziának lehetetlenné tételére irányuló törekvésnek, a mely rossz anyagnak, selejtes munkának az olcsó ajánlat örve alatt való becsempészésében nyilvánul. Ha tehát a tekintetes tanács egyrészt a pályázatok alapjául szolgáló tervek és költségvetések oly pontos és minden félremagyarázást kizáró kidolgozásáról gondoskodik, hogy azok alapján a pályázó pontos számítást végezhessen s az utólagos elmagyarázások révén sem pótkövetelésre reményt, sem a kalkuláltnál nehezebb munkától való félelmet ne táplálhasson, ha továbbá az eljárás egyszerűsítésé és a fizetések és leszámolások gyorsítása révén a pályázatot minden tisztességes iparosnak lehetővé teszi ; ha végre a tekintetes tanács saját közegei által eleve meg- állapittatja saját- használatára a tényleges költségeket s ezek alapján képes lesz a pályázatoknál beérkező ajánlatok értékét induktiv alapon megállapítani, azok egymás közötti összehasonlításától függetlenül, abszolúte nem lesz arra szüksége, hogy a versenytárgyalás eredményének el- vagy elnemfogadását mástól, mint saját belátása alapján hozott határozatától tegye függővé, nevezetesen mellőzhetőnek fogja tekinthetni a tervezet azon intézkedését, a mely szerint a pályázó nem a saját kalkulusa alapján, hanem a tisztességes kon kurrens leliczitálása révén juthasson a szállításhoz. Ezeket a tekintetes tanács szives figyelmébe ajánlva, legyen szabad ismételve kijelentenünk, hogy az ilyen közérdekű szabályzatok kidolgozásánál bármikor teljes készséggel állunk a tekintetes tanácsnak, úgy a székesfővárosnak, mint az iparosok érdekében, szolgálatára. A közmunkatanács a kerepesi temetőről. A város a Kerepesi-uti temetőből disztemetőt akar csinálni. Meg is csinálta a terveket. A közmunkatanács a héten tartott ülésén igy nyilatkozott a temetőről : A kerepesi-uti köztemető rendezésére készült mérnökhivatali tervezet tárgyalásánál a tanács azt az elvi kérdést látja felmerülni, vájjon a temető örök- időkre fentartassék-e, s ha igen, minő jellegben és terjedelemben ? E temető keletkezésének megfejtése minden esetre abban a körülményben van, hogy ez a terület annak idején a lakott városon kívül és ettől elég távol volt. Mig azonban akkor céljára minden tekintetben alaklamas lehetett, addig ma már a gyökerese]) megváltozott viszonyok következtében egészen az ellenkező eset áll fenn. A város fejlődésével a temető környéke beépített és lakott területté vált, melynek további fejlődését azonban a temető megakasztja, 130 katasztrális holdnyi területével mesterségesen el- szigetili a város egyik részét a másiktól, gátat emel a közlekedés és a forgalom természetes iránya elé és ki nem békithető elleniében áll a közegészség ama követelményeivel, amelyekre a lakottság tömörségével növekvő súlyt kell fektetni. Ez az egyik szempont, melyet a tanács irányadónak vesz. A másik szempont fjedig az, hogy másfelől nem szabad elzárkózni azon körülmény számbavétele elől sem, hogy ez a temető nemcsak egyesek és családok, hanem az egész rieln- zet kegyeletének világában is nevezetes tényezővé fejlődött, melyhez a nemzet részéről a históriai múlt számos dicsőségteljes emléke fűződik. A tanács e két szempont együttes érvényesítésével kiván a temető jövő sorsa felett dönteni. Az általános temetkezés céljaira ez a temető már régen nem szolgál, jövőre sem szolgálhat, nemcsak mivel a mai viszonyok között erre már alkalmatlan, de azért sem, mivel területileg elégtelen is, ép úgy, mint másfelől túlságos nagy arra, hogy a mérnöki hivatal terve szerint belőle disztemető legyen. Sajnos, társadalmunk nem elég vagyonos és községi háztartásunk sem elég erős arra, hogy a szóbanforgó temetőt egész kiterjedésében disztemetőnek rendeztesse be és ebben a jellegben fenn is tarthassa, kielégítésével mindazon kivánalmaknak melyek disztemetőhöz okszerűen fűződnek. Nem marad tehát más hátra, minthogy a kerepesi-uti köztemetőből disztemetőt alakítsunk, abban a terjedelemben, melyben vele a nemzeti kegyelet igényeit és a társadalom részéről felmerülhető kívánalmakat ki lehet elégíteni. Gyakorlatilag az az eszme lebeg a tanács előtt, hogy az Orczy-ut niveau- ban vezettessék keresztül a temetőn és ennek az a része, mely az uj ut, Juranics-utcza, Köztemető-ut és Salgótarjáni-utca által határoltatnék, maradjon örök időkre disztemető, a többi pedig fokozatosan felhagyatván, a város fejlődésére szabaddá tétessék. Az Orczy-ut folytatásában nyilvánvaló ut belevinne az Aréna-utba és ekkép a balparton egy uj körút létesülne, mely éjszakon a Dráva-utca, délen pedig a gróf Haller- (Védgát-) utca vonalában jutna a Dunával érintkezésbe. A tanács ezt az eszmét közli a székesfővárossal, további tárgyalás és újabb előterjesztés végett ; de már most kijelenti, hogy a cliszte-
