Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-11-03 / 39. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 11. 1901. november 3. piaczokon éppen nem szívesen látott vendég a magyar sertés és ahol csak lehel, megnehezítik a sertéshnski- vitelt. A különböző rendszabályokkal máris annyira megnehezítették az élősértés kivitelünket, hogy gondoskodni kell arról, hogy sertéshns exporttal pótoljuk a veszteséget. — Lassankint ugyis oda jutunk, hogy a húskivitel sokkal fontosabb lesz, mint az élő állat exportja. — Azt pedig csak nem fogják a hentesek sem tagadni, hogy a külföldi piaczokon nagy befolyása van annak, ha a hentesek egy, a modern technika minden találmányával felszerelt közvágóhíd ról szállítják a husi, tehát a külföldi piacz teljes garantiát kap arra, hogy jó húst szállítottunk. A nemzetközi piaczokon éppen azért nem tudnak a földmivelő Magyarország terményei megfelelően érvényesülni, meri a legnagyobb bizalmatlansággal fogadják a külföldön a magyar árukat. S ha őszinték akarunk lenni, bizony sok alapja is van ennek a bizalmatlanságnak. Micsoda politika tehát az amely most a sertés- közvágóhidat akarja discreditable Nem gondolták meg azok az urak. hogy a közvágóhíd prosperálásával bizonyos kapcsolatban van a sertéshús kereskedelmünk hitele és becsülete is. Nagyon rossz szolgálatot tesznek azok, akik most törnek a közvágóhíd ellen, a fővárosnak, de még rosszabb szolgálatot tesznek a kereskedelemnek. Itthon a tanács és közgyűlés csak meg fogja védelmezni az intézményt, de nehezebb lesz eltüntetni külföldön azt a bizalmatlanságot, amelyet most kicsinyes érdekekből mesterségesen ébresztenek. Országházból városháza. A székesfőváros intéző körei hosszas tevvezgetés után végre megtalálták a legegészségesebb gondolatot; hogy mit csináljanak a. Sándor-utcai palotával. Azzal a kissé ósdi, de mégis elegáns formájú házzal, amely a főherceg Sándőr-utca 8. száma alatt épült, s amely történelmi nevezetességű helye lelt a fővárosnak, azon a réven, hogy a magyar országgyűlés képviselőháza évtizedek óta benn< szállott meg, benne tartotta üléseit. Ugyanezért országházának hívta az egész ország s annak fogja hívni örökké; ámbár Budapest főváros tulajdona voll mindig s ennek a tulajdonnak elismerése gyanánt a magyar állam bért is fizetett állandóan Budapestnek ; egy darab ujveretü körmöd aranyat. Most, hogy ebből az ősi szállásából uj palotájába fog áthureolkodni a képviselőház, a Sándor-utcai ország- szágház is visszaszáll a tulajdonosra. Eljött az ideje hát annak a kérdésnek, mit csináljon a főváros ezzel a házá val? Egész sereg tervet, ajánlatot kapott a hatóság részint magánosoktól, részint hivatalos közegeitől arra nézve, micsoda intézményt, vagy hivatalt szállásoljon el a Sándorutcai palotájában, ha kiköltözik belőle a képviselőház. Illetékes körökben azt akarják, hogy az országházból legyen városháza. Ahol eddig a hon atyái intézték a nemzet sorsát, onnan most a főváros atyái dirigálják Budapest életét. Legyen a képviselőház ülésterméből ezentúl Budapest közgyűlési terme. Erre nézve a hatóság főbb embereinek ez a részletes terve; A váci-utcai l jvárosházából kitelepítik a főpolgármesteri hivatalt s a törvényhatóság közgyűlési helyiségét s mind a kettőt átviszik a Sándor-utcai palotába, amely a kettős célra csekély átalakítással teljesen meg log felelni. A tőpolgármester és közgyűlés eddigi helyét anyakönyvi hivatalnak rendezik be, ide telepítvén a IV. fX. és X. kerületi anyakönyves hivatalokat. Az Iljváros- bazatöbbi, összes helyiségéi a székesfőváros TV. kerületi elöljárósága kapná, amely jelenleg a Magyar-utcában bérelt házban szorong, innen már februárban költözködni kell. A IV. kerületi elöljárósággal együtt fog áthureolkodni az Újvárosházába a hadmentességi dijat nyilvántartó osztály is, amelyet az uj szervezéskor az egész főváros területére nézve tudvalevőleg ennek az elöljáróságnak rendeltek alája. A hatóság intéző köreinek ez eddigelé a terve az Országházzal s a belvárosi elöljáróságnak sürgőssé vált elhelyezésével. Semmi okol nem látunk, hogy ez a terv most már újabb változást szenvedjen, mert praktikusnak, csekély költséggel járónak s ami a fő, a Sándor-utcai palota történelmi emlékéhez és kegyeletéhez illőnek gondoljuk. Bizonyára ilyennek fogja találni s el is fogadja majd a székesfőváros közgyűlése is, amelynek több tagja, mint kibukott országgyűlési képviselő, ilveténképen mégis cíytk visszakerül a — Házba. Statisztika. Népesedési mozgalom. Az 1901. év közepére kiszámított népesség, polgári lakos 728‘235, katona 16.484. Összesen 744.719. Az elmúlt héten élve született 418 gyermek, meghalt 230 egyén, a születések tehát 188-al múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 322 törvényes, 96 törvénytelen ; nemre nézve 222 fiú, 106 leány. Halvas/ületett 18 gyér mek, köztük 12 törvényes, 6 törvényteleo. Születések arányszáma : 1000 lakosra : 29.2 Halálozások arányszáma: 1000 lakosra : 16.1 az egy éven felüli lakosságnál : 12.7, az öt éven felüli lakosságiá!: l'.l. A halottak közt volt 119 fi-, 111 nőnemű. Az év eddigi 41 hetében élve született összesen 18,258 gyermek, meghalt összesen 11288 egyén, a születések többlete tehát
