Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-10-27 / 38. szám

6. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1901. október 27. előirányzati részleteket beható bírálat tárgyává tenni és a költségvetés előirányzatát a bizton várható föclö- zelre való tekintettel elkészíteni. E kötelességének a pénzügyi osztály lelkiismere­tesen meg is felelt és arra az eredményre jutott, mi­ké])]) — jóllehet a közmunkák, nevezetesen: bel- és kültelki utak épilése, továbbá uj kövezések és egyéb utczai burkolatok czimén csakis a közgyűlés részéről a folyó évre engedélyezett minimális összegeket vette fel —- a jövő 1902. évi költségvetésének mérlege 2,811.594 kor. hiányt tüntet fel. Bár a háztartási hiánynak ezt az emelkedését a pénzügyi osztály az 1901. évi költségvetési tervezel bemutatása alkalmával előre megjósolta és az csak­nem számszerű pontossággal be is következett, a fcn- forgó viszonyok között és az adott kényszerhely­zetben el kellett attól állania, hogy a költségvetési tervezetet eme hiány nyal terjeszsze be. Hogy tehát a hiányt a jövő 1902. évre kikü­szöböljük, a költségvetési tervezetet, amely 2,811.594 korona hiánynyal a kiadások szempontjából még nor­málisnak sem tekinthető, ismételten átdolgoztuk és a közgyűlés múlt évi útmutatását követve, mecha­nikai művelettel állapítottuk meg azt a költségvetési tervezetet, amelyet a Tekintetes Tanácsnak ezennel bemutatunk és amelynek eredménye a következő: Ezt csak úgy tehettük, hogy az 1901. évben számot ve­tettünk az előző évről fentartott hitelösszegekből év- ről-évre ismétlődő elejtésekkel, amelyeknek legna­gyobb rész jut a háztartási fölöslegek keletkezésében; továbbá, hogy a folyó év póthiteleit a végletekig korlátozni óhajtjuk; 100.000 koronával emeltük a m. kir. államvasutak városi vámbevételeinek előirány­zatát, 184.000 koronával a vízvezeték, 63.160 koro­nával a közvágóhíd bevételeit, még pedig a közvá­góhíd házi bizottmányának a 3 évi átlagokon alapuló javaslatára, melyekkel szemben már az 1900. évi ered­mények is jóval kedvezőtlenebbek voltak; 30.400 k.-val emeltük a vegyészeti és élelmiszervizsgáló intézet bevételeit az igazgató specziális javaslatára, noha ez a többlet eddig soha sem folyt be; 23.000 koro­nával emeltük a vásárcsarnokok jövedelmeit, végül a rendkívüli kiadások közé felvettük a kisajátítási alap egy régi tartozásának kiegyenlítése fejében 233.865 koronát. Ezeknek az emeléseknek összege 1.134.425 ko­rona, a kiadások 1,221.221 korona csökkenésével együtt tehát 2,355.646 koronával javult a mérleg. A két mérleg között még ezenfelül mutatkozó 17.019 korona különbözet kisebb leszállítások és emelések eredménye. A költségvetés tervezetének megjelenését is ez az ismételt átdolgozás késleltette, de úgy véljük, hogy Kiadás. Bevétel Hiány Rendesek .... 35,420.262 K. 35,189 907 K. 230.355 K. Rendkívüliek . . _.________1,208.504 „ _________965.892 „ 242.612 “ Eg yütt . . . 36,628,766 K 36,155.799 K. 472.967 K. Nehogy azonban a költségvetési hiánynak ez a nagyarányú leszorítása azt a téves hitet ébressze bárkinél, hogy a pénzügyi osztály első tervezetének 2,811.594 korona hiány nagyon is túlhajtott volt, fölsoroljuk a nevezetesebb tehertételeket, úgyszintén a bevételi tételeket, amelyeknek leszállításával, il­letve fölemelésével eljutottunk a 472.967 korona hi­ányhoz. Mindenekelőtt elhagytuk az 1892. évi kolera­járvány költségek törlesztésére az 1896. évi 1.132. kgy. és 91.998. belügyin, sz. a. évenként fölveendő 200.000 korona minimális törlesztési részletet; a kór­házi alapok hiányainak megtérítésére, a lipótvárosi templom kiépítésére és a nagyobb útvonalak burko­lására a 100 millió koronás kölcsönből kamat nélkül fölvett előlegek visszafizetési részlete fejében fölveti 698.651 koronát; az útburkolásoknál a városház-ut- czának és az egyetem-térnek zajtalan burkolattal való ellátására, a várbeli Szt. György-tér rendezésének végrészletére és néhány iskola előtt szükséges zaj­talan burkolatra fölvett 170.000 koronát, az ártézi lürdőnek olyannyira szükséges jókarbahelyezésére bejelentett 38.750 koronát. A kövezetfentarlási átalány oO.OOO korona, a háromszögelésre bejelentett nagyobb szükséglet 20.000 korona, a kaszárnyák fen tartása 20.000 kor., az iskoláké pedig 24.000 kor. leszállítást szenvedett. Ezek összege 1,221.221 korona. A bevételeknél az 1900. évi zárszámadás sze­rint jelentkező 622.663 kor. háztartási fölöslegből csak 122.663 koronát tartottunk fenn az 1901. évben pót­hitel utján engedélyezendő kiadásokra, 500.000 koro­nát pedig átvittünk az 1902. évi budget támogatására. ezzel lényegesen megkönnyítettük a pénzügyi és gaz­dasági bizottság munkáját. Ki kell azonban jelente­nünk, hogy a székesfővárosra háruló kötelezettsége­ket. tekintve ezekkel a leszállításokkal, illetve eme­lésekkel a pénzügyi és gazdasági ügyosztály nem azonosítja magát, de a maga részéről csakis ezekhez a tételekhez nyúlhatott, hogy a háztartás nagyobb ráz- kódtatását elkerülje é,s a számszerű háztartási hiányt a lehetiő legkisebb összegre leszorítsa. Az iskola erkölcse. Rösteljük leírni, hogy Budapesten a pálinkás pulik, s az iskola egy födél alá került, hogy van Buda­pesten egy iskola, melynek tanítványai egész nap a ré­szeg tót-napszámosok trágár dalaiban gyönyörködhet" nek, sőt egy a tanácshoz beadott panasz szerint az iskolás gyerekek az iskola udvaráról becsúszhatnak pálinkás holtba egy kis cigarettára, vagy egy kis pálin­kára. A panaszlevél elmondja, hogy a furfangos gye­rekész kitalálta, hogyan jusson pálinkához, ha a bol­tos nem is akar adni. Kimossa a tintás üvegjét, s a tintára kicsalt néhány fillérért a tintásüvegbe vesz pálinkát, mintha hazulról küldenék, az apjának vinné. Borzalmas és hihetetlen dolgok ezek. Az egyet­len büszkeségünk volt, hogy elemi iskolánkat erőnkön felül fejlesztettük, hogy a tanfelügyelő is mindenkor a legnagyobb elismeréssel volt kénytelen nyilatkozni iskolánkról. S íme egy szerencsétlen dolog, legna­gyobb büszkeségünkre sötét árnyékot vet, s a bécsi lapoknak alkalmat ad arra, hogy egy ilyen eset miatt

Next

/
Thumbnails
Contents