Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-10-20 / 37. szám

9.

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS.

1901. október 20.

folyamok közé soroztatott. amelyek elvégzése ugyan- ezen iparágban munkakönyv váltására 'jogosít. A technológiai iparmű zeuinban megtartott téli /rajztanfolyamot látogató asztalos, lakatos, bádogos és kocsigyártó segédek kiváló haladásáról tanúskodott a lefolyt évben rendezett rajzkiállitás, amelyen 555 rajz volt kiállítva.

A budapesti mechanikai és órásipari szakiskolát, amely korszerű műhelyekkel kiegészittetett. ösz- szesen 75 tanonc látogatta, akik nagyórássággal, finom mechanikával és elektromechanikával .foglalkoztak. A leoflyt évben nagy mértékben elősegítette a tanulók haladását az intézet tantermében történt az a lényeges újítás, hogy az elméleti és rajzbeli órák számát a mühelyi gyakorlati oktatásra szánt óraszám javára mind a négy évfolyamon jelentékenyen apasztották és hogy a tanítás súlypontját a műhelygyakorlatokra helyezték.

Elüljárói jelölés.

A közgyűlés október harmincadikán elöljárót választ. A hirtelen meghalt Mátray József állását töltik be. A választás csöndes lesz. Nem lesz korteskedés. Nem kötik le a jelöltok s korteseik még az üdvösségüket is a városatyáknak, hogy la győzelmet biztosítsák.

Még 1895-ben történt, hogy az akkori másodosztályú tanácsjegyzők értekezletet tartottak, s elhatározták, hogy az első osztályú tanácsjegyzői állásért nem fognak minden eszközzel korteskedni. Kölcsönös egyetértéssel megállapították maguk ‘között a ranglistát, s körlevélben kérték a ‘városatyákat, hogy a ranglista szerint szavazzanak. ‘Úgy is történt. Az akkori másodosztályú tanácsjegyzők ’később is bizonyos tekintettel voltak az általuk megállapított listára. Az akkori megállapodás szerint, most Rózsavölgyi Antal tanácsjegyzőre került, sor, hogy elöljáró legyen. Van ugyan ngv-két idősebb alkalmazottja is a városnak, de részint ,az idősebbek nem pályáznak az elöljárói állásra, mert nem akarnak elöljárók lenni, hanem a központban kívánnak ’maradni, részint pedig különböző körülmények miatt nem alkalmasak az elöljárói állásra. '

A fiatalabbak közül pedig! azok, kik komolyan pályázhatnának, nem akarják sem magukat, sem kollegáikat a kilincselésre kényszeríteni. így ja választás csöndes, majdnem egyhangú lesz.

Ezért tartjuk alkalmasnak az ddőt arra, hogy egy anomáliára rámutassunk. 1894-ben, a kerületi elöljáróságok szervezésekor a 45-ös választmány kimondotta, hogy az első választásnál, miután mind a tiz kerület kap elöljárót, respektálja a kerület jelölését, a jövőben azonban már nem akceptálja a kerület jelölését, mert az elöljáró nem helyhez kötött állás. A polgármesternek joga van az elöljárókat abba a kerületbe helyezni, amelyikbe akarja. A későbbi választásoknál nem is vették figyelembe a kerületi jelölési, hanem valamennyi kerület szavazott s aki a többséget megkapta, az lett a 45-ös választmány jelöltje. Néhány év után azonban egy elöljárói állás betöltésekor személyi okokból, megváltoztattak a 45-ös választmány határozatát, s kimondották, hogy annak a kerületnek a jelölését fogadják el, ahol az elöljárói állás megüresedett. '

Nem kell sokat bizonyítani, 'hogy ez az újabb határozat nem célszerű és nem igazságos. A közgyűlés nem egyik,, másik kerületnek választ elöljárót, mert a megválasztott elöljárót a polgármester annak a kerületnek az élére állítja, amelyiknek akarja. A polgármester a közigazgatás általános érdekét tekinti, s a múltban meg is történt, hogy a polgármester szolgálati okokból az elöljárókat, kölcsönösen áthelyezte.

Nem méltán v os és nem igazságos, hogy például a jelen esetben a hatodik kerület jelölje az elöljárót, mert megtörténhetik, hogy a polgármester a harmincadikán megválasztott elöljárót nem a VI.. hanem más kerület élére táliitja. S ekkor teljes mértékben nyilvánul az anomália, hogy a VI. kerületi jelölt mondjuk a VII. kerületnek lesz az elöljárója.

Anchor komoly ellenfelek küzdenek (egymással az elöljárói állásért, nem lehet ezt a kérdést higgad tan tárgyalni, mert személyes háttere lehet. Már pedig éppen a 45-ös bizottságnak lmai gyakorlata bizonyítja legjobban, hogy micsoda ^anomáliára vezet, ha személyes okokból, kortes \célokból állapítanak meg elvi határozatokat. Most azonban semmiféle irányban nincsen személyes erdek. A legnagyobb valószínűség szerint a kerületek jelölése legyhangu lesz. Nagyon alkalmas tehát ez az idő, hogy ezt az elvi kérdést elfogulatlanul, kizárólag az t,ügy érdekében