Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-10-13 / 36. szám
1901. október 13. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS.., 13. ■^T tárgyává óhajtjuk tenni, vájjon miképen volna a kereskedelem és ipar érdekeinek szem élőt! tartásánál a főváros ezen jövedelemforrása jobban kiaknázható ? Az egész világon vita tárgyát képezi, hogy az államok és községek háztartási költségeinek fedezése céljából a közvetlen, illetve egyenes vagy a közvetett adók a célravezetők. Nem akarunk ennek vitatásába bocsátkozni, csak megemlítjük, hogy az egyenes adók, illetve a községi adók emeléséről a közgyűlés hallani sem akár, viszont a fogyasztási adókat maga az állam annyira kihasználja, hogy a községek e címen nagyobb jövedelemre szert tenni nem fognak már azért sem, mert az 1899. évi VT. t.-c., illetve az 1901. évi XVIII. t.-c. elvette annak a lehetőségét, hogy a klözségák a legtöbb fogyasztási adóból nagyobb jövedelmet húzzanak, mint amennyit az 1895., — 1896. és 1897-iki évek eredményeinek átlaga kitett. A most előadottakból tehát az tűnik ki, hogy a városi vám az egyedüli jövedelemforrás, amelv még megfelelően kihasználva nincs s jól lehel a belügyminiszter ur már több Ízben kijelentette, hogy a városi vám felemelését jóváhagyni nem fogja, mindennek dacára figyelemmel a főváros jelenlegi anyagi helyzetére, valamint arra a körülményre, hogy az állam jóformán minden más jövedelemforrást a maga számára lefoglalt, nézetünk szerint a kormány nem fog- ia megakadályozni, hogy a főváros majd annak idején ezen jövedelem forrását a mostaninál nagyobb mérvben használja ki. A díjjegyzék végén feltüntetett vámmentességek és vámkedvezmények legnagyobb részt a régi határozmányokból vétették át s csak azon körülmény érdemel említést, miszerint a vidéken lakó. bérkocsisoknak megengedtetett, hogy a fővárosban kö- vezetbérrel megrótt bérkocsijaik után a székesfőváros tanácsa által meghatározandó méltányos átalányösz- szeghen fizethessék a városi vámot. A vám megrövidítésének elkerülése végett pedig kötelezővé tettük, hogy minden helvben tartott fogatra vonatkozólag a vámmentesség igazolása végett az illetékes kerületi elül;járóságnál egv igazolvánv váltandó. amely minden egyes esetben a vámnál felmutatandó. Antiszemitizmus a város iskoláiban. A Pesti Hírlap csütörtöki számában egy apa a következőket Írja: Tekintetes szerkesztőség ! Ugvlátszik, a nagy közönség édes keveset tud arról az elszomorító jelenségről, hogy a fővárosi iskolában suba alatt veszedelmes módon ápolják és terjesztik az antiszemitizmust épen azok, akiknek a helyes nevelés a szent kötelességük. Tme a bizonyíték erre: Kis fiam, aki az elemi iskola negyedik osztályába jár, ma délben könyezve panaszolta el, hogy a vele egy osztályba, de nem ugyanazon tanterembe járó iskolatársa az utcán megtámadta és e szavakkal, hogy: te büdös zsidó! a földre teperve alaposan el- dögönyözte, Mik vr megkérdeztem a fiamtól, aki csöndes természetű gyermek, hogy hát az egy osztályba járó tanulók miért nincsenek jó viszonyban egymással, azt a meglepő ‘választ adta, hogy az iskolában a tanulókat három részre osztják. Az egyikbe tartoznak a keresztények, a másikba a zsidók, a harmadikba pedig azok a gyermekek, akik az igy elkülönített tanulók közé nem férnek el. A tanulók aztán egymás közt elnevezik az egyik tantermet keresztény-osztálynak, a másikat meg zsidó-osztálynak és a felekezetiség szerint megkülönböztetett tanulók aztán folytonosan háborúskodnak egymással. Ha egy- egv incidens miatt az osztálytanítóhoz fordulnak elégtételért, ez ugyan megleckézteti a rakoncátlankodót, de az mit sem használ, mivel az árulkodót annál jobban üldözik. Utána jártam a dolognak és meggyőződtem róla, hogy a felekezeti kérdési nemcsak az elemi iskolában állították élére, hanem épen ilyen a beosztás a polgári, sőt a kereskedelmi iskolában is. Hogy mi ennek az oka? Egyik paedagogus, akit megkérdeztem, azt erősitgette, hogy tisztán kényelmi szempontból rendezték ezt igy be, mert a hitoktató sokkal könnyebben teljesítheti kötelességét, aztán a zsidóünnepek alkalmával a keresztény-osztály tanulói nem mulasztanak a zsidó-osztály miatt. Hát bizony ez nem jól van igy és ezt a botrányos beosztást sürgősen reformálni kell, mert az ország legelsői iskoláiban kényelmi okok miatt nem szabad a vallási viszály magvát elhinteni és a tanulókat már zsenge korukban megmételyezni. Anv- nyira veszedelmes dolog ez, hogy néhány évvel ezelőtt Pécsben, az antiszemitizmus főfészkében, nemcsak az egész közvélemény, de a parlament is föl - zudult a vakmenő terv ellen és ott dugába dőlt az a terv. amelyet itt suttyomban megvalósítottak. Nem tudom, kinek a bűne ez az intézkedés. Gehet, hogy még Faller tanácsosnak a munkálkodásához tapad a szégyenfolt, vagy csak újabban, Rárczy tanácsos felügyelete alatt vált ez a beosztás lehetségessé? Nem firtatom a múltat, de a jövő érdekében bivom föl az oktatásügyi bizottság és . a letargikus álomba merült tanács figyelmét arra, hogy kényelmi szempontból nem egészséges dolog mindent szabadjára engedni, mert ez a felületesség könnyen megbosszulja magát és sokat, igen sokat árt a közérdeknek. Tisztelettel: egy apa. Azt vártuk, hogy a fönti vádat a leghatározol- labh formában meg fogják cáfolni. A Pesti Hírlap pénteki száma közöl is valami cáfolat félét, amely azonban szintén elismeri, hogy a főváros iskoláiban lehetnek keresztény és zsidó-osztályok. —• A cáfolat ez: Egy apának az az állítása, hogy a fővárosi iskolákban suba alatt veszedelmes módon ápolják és terjesztik az antiszemitizmust, téves; mert épen ellenkezőleg a nép rétegeiben terjesztett és a szülői házban ápolt felekezeti gyülölség elsimítására és eloszlatására a fővárosi tanítók nehéz és küzdelmes munkát végeznek a községi iskolákban s tapasztalatból és közvetetlen meggyőződésből állíthatom és bizonyíthatom, hogy nagy sikerrel. És ha mégis vannak
