Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-10-06 / 35. szám
14. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 1991. október 6. rült el az asztalon. Az orvosok kétségbeesett erőfesziátéssel próbáltak mesterséges lélekzést előidézni, gyomrán, mellén masszázst végeztek, karjait lóbálták, mindhiába: a szerencsétlen ember kiszenvedett : fszivszélhüdés ö 11 e m e g. Mátray a télen tüdőgyuladásban szenvedett, s azóta is sokat be* tegeskedett. A fojtott levegőjű teremben ma nagyon kínozta a hőség és sokat is bosszankodott. Haláláról nyomban értesítették csilládját. Az elhunyt elöljárót pénteken temették el. A főváros takarékossága A főváros tanácsa, melv a főváros szorult anyagi viszonyai miatt a költségek szigorú korlátozását határozta el — takarékossági elveit most egy rendelettel az irodai papirosokra is kiterjesztette. Az előadói és egyébb nyomtatványok közül azok, melyek később kiselejtezésre kerülnek, közönséges irodai papirból készülnek majd, s csak a fontosabb tárgyak előadói ivei lesznek merített papirosból. Idegen forgalmi pavillón. A fővárosban megforduló idegenekre nagyfontosságu uj tás tervét nyújtotta be a tanácshoz egy fővárosi gyáros. Arrój van szó, hogy a fővárost felkereső vidékiek és külföldieknek Budapest élénkebb pontjain forgalmi-irodák álljanak a jövőben rendelkezésére. Az irodák díszes vasszerkezetű pavilonokban lesznek elhelyezve, melyeknek falain több nyelven állandóan hirdetve lesznek a vonatok indulási órái, a színházak és mulatóhelyek előadásának kezdete. Benn a pavillónban egy kényelmes váró-csarnok közé csoportosuló fülkesorban tolmácsok( cicerónek, posta, táviró és telefon, dohánytőzsde közlekedési és szinházjegy pénztár áll majd a közönség rendelkezésére. Az ajánlattevő benyújtotta a díszes pavilion tervezetét s az első ily forgalmi pavilion felállítására a Károly-köruton az Anker palota előtti használatlanul álló terecskének átengedését s ezer forint évi szubvencziót kér. Ezek ellenében ug/ ezt mint a még ezután felállítandó pavillont 15 év leforgása után a főváros tu- ajdonába engedi át az ajánlattevő. A mérnöki hivatal pártoló- lag terjeszti az idegen forgalmi pavillónok tervét a tanács elé. Az Erzsébet szanatórium felavatása A főváros tanácsát az I. kerületi elöljáróság megkereste, hogy az Erzsébet szanatóriumhoz vezető kamara-erdői utat sürgősen hozassa rendbe, mert ő Felsége az Erzsébet szanatórium október folyamán tartandó felavatásán eddigi dispozicziók szerint jelen lesz. A főváros, bár a kamara-erdő nincs politikailag a fővárosba kebelezve, erre való tekintettel az ut gyors helyreállítása iránt intézkedett. A közegészségügy államosítása. A közigázgatás államosításával kapcsolatban a belügyi kormány, mint jó forrás - ból értesülünk, elhatározta a közegészségügy államosítását. A belügyi kormány most kezd foglalkozni a közegészségügy államositásának eszméjével, melynek első impulzusát, a most folyo kongresszus fogja megadni. A kongresszus hosszabb terjedelmű memorandumot terjeszt Széli Kálmán belügyminiszter elé, a melynek elfogadható pontjai fogják képezni a közegészségügy államosításáról szóló törvénytervezet vezérfonalát, A közegészségügy államositásának munkálatait az illetékes orvosi szakközek bevonásával fogja a belügyminiszter előkészíteni. A 16- száma helyőrségi kórház kérelmeA 16. számú helyőrségi kórház kertjében a fák és cserjék nagyrésze elszáradt, úgy hogy a kert, melyben a beteg katonák üdülést keresnek nem felel meg többé ennek a czélnak. A kórház parancsnoksága most arra kéri a fővárost, hogy fa csemetéket, cserjéket, s eg.yébb kerti növényt utalványozzon a főváros kertészetéből a kórháznak. A főváros a katonai kórház kérelmét haladéktalanul teljesiti, Rendőrség az újvárosházában. Az újvárosházán elhelyezett hivataloknak a központi városházára való költözésével kapcsolatban az a tetv merült fel, hogy a IV. kerületi kapitányság, mely ezidő szerint is bérházban van elhelyezve, az újvárosházára költözzék be. Az uj városház első emeletének utcai részét a főpolgármesteri hivatal fogllaja majd el, mig a többi helyiségekben a IV. kerületi elöljáróság és a IV. kerületi kapitányság helyeztetnek el. Az nj Sárosfürdő. A sárosfürdő újjáépítésére, mint értesülünk a főváros tanácsa el fogja fogadni Heuffel Adolf középi- tési igazgató javaslatát, amely szerint e nagyméretű munkát nyilvános pályázat utján készíttetik el. A kérdés tanulmányozására legközelebb'szükebbkö- tü bizottságot küldenek ki és a feltételek megállapítása után még a tél elején kiírják a pályázatot. Lázfészek a városligetben A főváros tanácsa fölhívta a budapesti korcsolyázó egyesületet, hogy a Stefánia-ut mentén levő mesterséges jégpálya területét rendeztesse. Ez a sportpálya tudvalevőleg nyáron a gyermekek játszó teréül szolgál. A pálya vízlevezető csatornáinak azonban oly kicsiny az esése, hogy a jégpálya helyén vad vizes terület képződött, melyben mig egyrészt a füvetés elpusztul, másrészt miazmáival az ott játszó gyermekek egészségére káros. Esők után pedig pocsolya-tenger az egész térség. A korcsolyázó egyesület ezzel szemben felhozza, hogy nem a csatornák csekély esése teszi egészségtelenné a területet, hanem magának a térnek vadvizes volta. Az egyesület évekkel előbb több ezer forint költséggel kigyeptégláztatta az egész térséget .és csatornázását is jókarba helyezte. A tanács egy vegyes bizottság kiküldését határozta el, melybe a maga részéről Geren day főmérnököt delegálta. A bizottság októberben tart helyszíni szemlét a városligeti lázfészekben. „Rathhanskeller“ a fővárosban A központi városháza alatt valóságos pincekata- gombák terülnek el nagy kiterjedésben. Egy ügyes vállalkozó most ajánlja a fővárosnak hogy engedje meg neki, hogy a pincék gránátos-utcai részét a brémai világhírű Rauthhauskeller mintájára hatalmas méretű sörözővé alakíttassa át. A tanács még nem döntött az ajánlati sorsa fölött.
