Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-09-29 / 34. szám

1901. szeptember 29. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 13. Színművészeti palota építése. Az országos színművészeti akadémia és zenekonzer- vatorium céljaira önálló palota épitécsét határozták el a belügyminisztériumban. Az uj palota monumentális méretű lesz, s tervein és költségvetésén már serényen dolgoz­nak. A szin és zeneművészet a modern palotáját a Ki­rály és Gyár-utcák sárkán a mostani vakok intézete helyén fogják építeni, ? a vakok a főváros csendesebb részében kapnak majd uj ot'hont. A nagyméretű építkezést már a jövö éven megkezdik. Gerlóczy relikviák. Gerlóczy polgármester hagyatékában két relik­viát találtak, melyek nemcsak művészi, hanem törté­neti értékűek is. A relikviák Buda visszavivásánab 20. évfordulójára öntött nagy érmek acélmetszésű öntvény mintái, melyeket Gerlóczy örökösei átad­tak a tanügyi osztálynak. Az értékes emléktárgyakat a fővárosi múzeumban fogják elhelyezni. Sötétség a Frangepán utcában. A VI. kerületi elöljáróság jelentést tett a főváros taná­csához, hogy Frangepán utca lakói azzal a panaszszal for­dultak az elöljárósághoz, hogy utcáikat egyáltalában nem vi­lágítják és szuroksötétségben kell a lakóinak otthonukba bo­torkálni, kitéve a sötétben lappangó útonálló csavargók táma­dásainak. A tanács intézkedés végett az ügyet a II. ügyosztály­nak adta ki. A bombatéri vásárcsarnok övezete. A bombatéri vásárcsarnok övezetének megálla­pításával kapcsolatban a tanács elhatározta a széna-, a bomba- és ia Corvintéri piacok beszüntetését. Ezt az övezet távolabb részén lakók sérelmesnek tartják, s memorandumot terjesztettek a tanács elé, melyben kérik, hogy a bombáiért öl távollakó, polgárok érde- kében vagy a szénatéri nyílt piacot hagyja épségben, vagy állítson fel a Krisztina-börut, a Várfok-utca és a Vérmező-utca torkolatánál egy uj piacot. A memo­randum hangsúlyozza, hogy e külterület évröl-évre rohamosan fejlődik és népesedése megsokszorozódott. A tanács (az ügyet azzal tette át a mérnöki hivatal­hoz, hogy e városrész népesedés statisztikai térké­pét az utolsó tizévről készítse el. E térképek elkészülte után fog az uj piac kérdésében dönteni. A Főváros terjeszkedésének megakadása. Az 1901. évben a főváros terjeszkedése és ezzel kapcso­latosan az épitő-ipar, mely az utóbbi években szintne természet- ellenes gyorsasággal fellendült,- kátyúba jutott. A főváros költ­ség vetésébe évről-évre 200,000 korona van beállítva a vízveze­téki csőhálózat kiterjesztésének költségeire. Ezt az összeget az előző években már junius, julius hónapokban nemcsak fele­mésztette a főváros terjedésével, uj épitkezéssekkel szükségessé v 1 kiterjesztése a csőhálózatnak, hanem évről-évre jelentékeny összegekkel túli épték az előirányzott hitelt. Ebben az évben ez nem következet be, sőt a 200,000 kor. összegből még 110,000 koro­na érintetlen, tehát a folyó évben olyannyira hanyatlott az épi- ési kedv, hogy az előző évek ;30Q0 ezer - 4000 ezer koronát megemésztő csőhálózat kiterjesztésével szembe csak 90 ezer koronányi újabb csőhálózatot raktak le, ami tekintélyes esési százalékot jelent. A főváros Lipót-körnti házai A főváros Ji pótkör úti bérházaínak építésére fel­ügyelő bizottsága Vaszilievits tanácsnok elnök- lésével ülést tartott, amelyen a bérházak remélhető jövedelmezését állapították! meg. Ezek szerint a na­gyobbik bérház, 430,000, a kisebbik pedig 40,000 ko­ronát fog jövedelmezni évenkint. Wellisch Alfréd bizottsági tag iazt az ajánlatot tette a felügyelőbizott­ságínak, hogy a bérpaloták első benépesítését magára vállalja, amit a bizottság köszönettel vett tudo­másul. Nagy müárok építése Budán. A főváros csatornázási közeit már régen foglalkoztatja egy nagyméretű müárok építése, mely a budai hegyek összes vizeit magába gyűjtve a Gellérthegy megkerülésével a Kelenföl- dőn ömlenek a Dunába. Ennek a csatornának azfvolna a rendel­tetése, hogy a főváros budai részeit biztosítsa az árvíz veszélye ellen. A közmunkák tanácsa föltétlenül szükségesnek tartja a müárok kiépítését, mig a főváros azt vitatja, hogy Buda vízel­vezetési kérdése a status-quo fentartása mellett is tökéletesen meg van oldva. A tervek és vélemények hatalmas akta csomó­ját most a közmunkák tanácsánál tanulmányozzák, s ha sike­rül a tanáca és a főváros közt levő ellentéteket kiegyenlíteni, úgy a hatalmas csatorna kiépítését hamarosan megkezdik. A főváros egy mocsár vidékének rendezése. A VI. és VII. kerületek külső részein a Telep-, Hungária- és Erzsébet-utak mentén levő terület való­ságos lápvidék, hol a malári a mindennapos. A vad- vizes talaj (éis a Rákosba ömlő Csikárok kiöntései be­hatolnak az élpületek pinczéibe, megfertőzik a kutak vizét és (dögletéssé teszik a levegőt. Az állam ez ügy rendezését átruházta a fővarosra, mely a kulturmér- nökség és folyammémökség javaslatainak meghallga­tása után tervezetet dolgozott ki a Csikárok rendezé­sére. Mint minden ily nagvobbszabásu ügy, úgy -ez is több magánember érdekeit sérti mert a vizszabályo- zási törvény rendelkezései szerint a parttulajdonoso­kat is megterheli a szabályozás költsége. Épp ezért a hosszúra /nyúlt tárgyalások folyamán az érdekeltek­től egész garmada felebbezés érkezett a Csikárok ren­dezésének terve Jelien. A kulturmérnökség, mely át­vizsgálta a felebbbziéseket, a fővároshoz most inté­zett átiratában fa feleb bez esek teljes mellőzését java­solja. A közigazgatási bizottság legközelebbi ülésén fog a Csikárok (rendezésének kérdésével foglalkozni, úgy, hogy a nagy m öcs árterület lecsap olását a legrö­videbb időnj ibelül megkezdik. A köziglazgatási bi­zottság határozata (ütán egy vegyes bizottság már október folyamán helyszíni szemlét tart. A megmérgezett Duna. A soroksári Dunaág megfertőzöttsége a földmivelésügyi minisz­térium, a főváros és a IX, kerület tengeri kígyójává kezdi ki­nőni magát. A földmivelésügyi minisztériumnál még tavaly pa­naszt emelt az uralkodó család alapítványainak ráczkevei főtiszt­sége. hogy a IX, kerület számos gyára a soroksári Dttnaágba

Next

/
Thumbnails
Contents