Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-09-29 / 34. szám

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS.

1901. szeptember 29.

pályaudvarig, a budapesti közúti vaspályatársaság kocsijain pedig a nyugati pályaudvartól a Margit-hidon át a Császárfürdőig és viszont.

Átszállási hely : a Lipót—Teréz-köruti összekötő vonal TeTéz-köruti végpontja és a Yáczi- és Lipót-körut torkolata.

Az átszállási jegy ára 40 azaz negyven fillér-be állapit- tatik meg,

IY. d) Az átszállási vonal terjed: a Hungária-ut és Lehel utcza keresztezésétől Ó-Buda Főtérig; és pedig a Budapest—Újpest—rákospalotai villamos közúti vasút részvénytársaság kocsijain a Hungária-ut és Lehel-utcza keresztezésétől a nyugati pályaudvarig; a budapesti közúti vaspályatársaság kocsijain pedig a nyugati pályaudvartól a Margit-hidon át az ó-budai vonal főtéri végpontjáig és viszont.

Átszállási hely: a Lipót—Teréz-köruti összekötő vonal Teréz-köruti végpontja és a Váczi- és Lipót-körut torkolata.

Az átszállási jegy ára 30 azaz harmincz fillér-ben állapíttat ik meg.

V. e) Az átszállási vonal terjed: az újpesti István-ut keresztezésétől Ó-Buda Főtérig, és pedig a Budapest—Újpest— rákospalotai villamos közúti vasút részvénytársaság kocsijain az újpesti István-ut és Árpád-ut keresztezésétől a nyugati pályaudvarig, a budapesti közúti vaspályatársaság kocsijain pedig a nyugati pályaudvartól a Margit-hidon át az ó-budai vonal főtéri végponijáig és viszont.

Átszállási hely: a Lipót—Teréz-köruti összekötő vonal Teréz-köruti végpontja és a Váczi- és Lipót körút torkolata.

Az átszállási jegy ára 40 azaz negyven fillér-ben állapit- tatik meg.

VI. f) Az átszállási vonal terjed: o Hungária-ut és Lehel-utcza keresztezésétől a déli vasúiig; és pedig a Budapest— Újpest—rákospalotai villamos közúti vasút részvénytársaság kocsijain a Ilungária-ut és Lehel-ut.cza keresztezésétől a nyugati pályaudvarig, a budapesti közúti vaspályatársaság kocsijain pedig a nyugati pályaudvartól a Margit-hidon át a déli vasút felvételi épületéig és viszont.

Átszállási hely: a Lipót-körut, Váczi-körut és Váczi-ut torkolata.

Az átszállási jegy ára 30 azaz harminc fillér-ben állapit- tatik meg.

VII. g) Az átszállási vonal terjed: az újpesti István-ut és Árpádrut keresztezésétől a déli vasutig; és pedig a Budapest— Újpest—rákospalotai villamos közúti vasút részvénytársaság kocsijain az újpesti István-ut és Árpád-ut keresztezésétől a nyugati pályaudvarig, a budapesti közúti vaspályatársaság kocsijain pedig a nyugati pályaudvartól a Margit-hidon át a déli vasút telvételi épületéig és viszont.

Átszállási hely : a Lipót-körut, Váczi-körut és Váczi u forkolata.

Az átszállási jegy ára 40 azaz negyven fillér-ben állapi! - tatik meg.

Kétes maríiátumoky

A főváros két kerületében komoly veszedelem fenyegeti a választást. A választókat összeíró küldöttség s a központi választmány tévedése folytán egy egész városrész választóit törvényellenesen mis kerületben Írták össze, mint ahova a városrészt a törvény világos rendezése beosztja. Hogy mi lesz az eredménye a tévedésnek, hogy mit fog hozzá szólam a kúria, ma még nem lehet tudni. A városházán sokat tanácskoznak hogy nem lehetne-e még hamarosan a bajon segíteni. De olyan későn vették észre a tévedést, hogy most már nem tehetnek semmit. A véletlen szerencsére bízzák a dolgot. Megtartják a választást s bíznak abban, hátha nem föllebbezik meg a választást s Jhá megfölebbezik, talán nem semmisíti meg a kúria.

A tévedés fölfedezése mégis nagyon kínosan érintette a központi választmányt is, a kerületek választó polgárságát is. A dolog története különben ez:

A főváros egyesítésekor az: 1872. évi XXX \ 1. törvény 134. szakasza harmincnégytagu bizottságot alakított s a bizottságra több az egyesítéssel kapcsolatos ügy elintézését bízta. A törvény értelmében a küldöttség föladata volt a többek között, hogy:

a) a választókerületek alakításáról;

b) a fővárosnak közigazgatási kerületekre való osztásáról tervet dolgozzon ki.

A küldöttség föladatát teljesítette s a törvény értelmében a Pest és Buda városok képviselőtestületéből és Ó-Buda mezőváros községi képviseletéből alakított közgyűlés a tervet elfogadta s azután a belügyminiszter jóváhagyta, a fővárosi szabályrendeletek közé beiktatták.

A szabályrendelet negyedik része külön-külön állapítja meg a választókerületeket és a közigazgatási kerületeket. A VH-ik választókerületet a szabályrendelet így állapítja meg:

A Terézvárosnak a Király-utca, városligeti fasor, Körönd melletti ut és az. Erzsébet-ut által a határig szétválasztott jobb fele a Kerepesi-ut nyugati vonaláig Rákosfalvával s a többi külsőségekkel.

A IX. választókerület ez: A Ferencváros Kőbányával, az uj sertéskereskedelmi teleppel és külsőségekkel.

A közigazgatási kerületeket külön alcím alatt sorolja föl a szabályrendelet s ott már Ferencvárost külön választja Kőbányától. A többek között a Józsefvárosban is másként állapították meg a választó kerületet és a közigazgatási kerületet.

Rákosfalva az egyesítés óta az Erzsébetvároshoz is tartozott. A különben is nagy Erzsébetváros vezetői már régen szerettek volna szabadulni Rákos- falvától, ahol sok volt az ellenzéki szellem, amely sok kellemetlenséget szerzett az erzsébetvárosi klikknek. A kerületi elöljáróságok újjászervezésekor, 1893-ban el is érték a céljukat. Az 1893. évi XXXIII. törvény első szakasza igy rendelkezik:

Budapest székesfőváros közigazgatási kerületeinek számát és területét a törvényhatóság szabályrendeletben állapítja meg.

A törvény tehát világosan csak a közigazgatási kerületek megállapítását bízta a törvényhatóságra és semi a törvény, sem! a szabályrendelet a választókerületekről egy betűvel sem nyilatkozik. A közigazgatási