Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-09-22 / 33. szám

1901. szeptember 22. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 13. használaton kivül helyzett, mászható kéményre s más üregekre akadtak. Ezeket sok helyen át kellett bol­tozni, vagy nehéz vasszerkezetekkel áthidalni, sok helyen pedig vastag falakat is le kellett teljesen bon­tani s ugyanolyan vastagságban újra felfalazni, a mi viszont nagyban megnehezíti e szokatlanul erős fal­tömegek kiszáradását. E nehézségek okczták, hogy az összes uj vas­beton mennyezetek készítését is csak tavaszszal le­hetett megkezdeni. Most, hogy a hivatalok nagy része már beköltözött, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az átalakítás igen szépen sikerült. A különböző magas­ságban volt épületrészek emeletsorai most egy niveauba vannak hozva. A tágas folyosókon mindenütt körüljárhatjuk az összekapcsolt épületrészeket, a me­lyekben most 3 uj lépcsőt is létesítettek. A régi bol­tozatos, belül is félemelettel ellátott 14 méter mély­ségű traktusok eltűntek. Helyettük találunk egy 6’5 m. utczai szobasort, egy tágas előszoba-sort, a mely helyenként nagy világitó udvarokkal van megszakítva s egy szép tágas és teljesen világos belső, zárt folyo­sót, a régi kaszárnya folyosók helyén pedig kényelmes udvari hivatalos szobákat Ez volt az egyetlen elfogadható megoldás, a melylyel a teljesen szokatlan modorban és beosztás­sal épült kaszárnya-helyiségeket kellőképen kihasználni leh$fött,ßS,,01 í5 áojsónM'jm olaü A hivatalok csoportosítása is jól sikerült, mert mindazok a hivatalok együtt, egymás közvetlen köze­kében vannak, a melyek összetartoznak s legsűrűbben érintkeznek egymással, úgy hogy a publikum is egész lonnyen el fog igazodhatni. Az utczai homlokzatok a Károly-utczai és Ger- lóczy-utczai épületszárnyakon, a városház-utczai rész Martinelli stílusában diszkréten, monumentálisán van megoldva. Mindegyek oldalon egy egy monumentális risalit-kilépés készült, a melyeknek attikain a régi városházáról lekerült és restaurált szobrok, valamint egy-egy városi czimer nyertek elhelyezést. A befejezés munkálatai még folyamatban van­nak. Nemsokára hozzálátnak a két főudvar parkozá­sához, a vásárcsarnoki udvar rendezéséhez, az ittlévő földszintes épületek restaurálásához. A Károly-körúti oldal utczai és udvari homlokzatát is kitatarozták már s most a vestibülök csinosításán, rendezésén dolgoz­nak. Ezen épületrészbe fog elhelyezést nyerni a sta­tisztikai hivatal. Ötnegyedévi szakadatlan munka után végre együtt, egy fedél aiatt lesznek a főváros összes köz­ponti hivatalai. Ebben legnagyobb érdeme Halmos János pol­gármesternek van, a ki szilárdan megma adt állás­pontján akkor, a midőn a főváros pénzügyei az uj városháza felépítését kizárták, valamint Vaseilievits János dr. tanácsosnak, aki lépésről-Jépésre vitte ke­resztül a hivatalok egyesítését. A tervezés és művezetés nehéz feladatával He­gedűs Ármin fővárosi mérnök volt megbízva, aki az egész idő alatt szakadatlan buzgalommal fáradozott a mü sikere érdekében s erélyes intézkedéseivel a fő­város érdekeit védte meg. A műszaki ellenőrzéssel Hofbauer János főmér­nök volt megbízva. Statisztika. Népesedési mozgalom. Az 1901. év közepére kiszámított népesség, polgári lakos 728-235, katona 16.484. Összesen 744.719. Az elmúlt héten élve született 450 gyermek, meg­halt 200 egyén, a születések tehát 250-ei múlják felül a halálo­zásokat. Az élveszülöttek közt volt 336 törvényes, 114 törvényte­len ; nemre nézve 238 fiú, 214 leány. Halvaszületett 7 gyer­mek, köztük 7 törvényes, 0 törvénytelen. Születések arányszáma: 1000 lakosra: 31.4. Halálozások arányszáma : 1000 lakosra : 14, az egy éven felüli lakosságnál: 10.6, az öt éven felüli lakosság­nál : 9 6. A halottak közt volt 93 fi-, 89 nőnemű. Az év eddigi 36 hetében élve született összesen 16,002 gyer­mek, meghalt összesen 10243 egyén, a születések többlete tehát 5859 ; a múlt év megfelelő időszakában született 16 788, meghalt 10.818, a születések többlete volt tehát 5970. Az élveszülöttek közt volt 291 rém. kath., 3 görög* kath. 4 görög keleti, 22 ágost evang, 29 ev. ref., 1 unitárius, 96 izraelita, 4 más. Halvaszületett összesen: 7. Betegedés. Betegforgalom a városi közkórházakban. A Szt. Rókus-kór házban ápoltak a múlt hét végén 1159 beteget, szaporodás 386, csökkenés 334, maradt e hét végén 1211. A Szt. László-kórhá,z- ban ápoltak a múlt hét végén 118 beteget, szaporodás.32, csök­kenés 23, maradt e hét végén 127. A Szt. István-kórbázban ápol­tak a múlt hét végén 659 beteget, szaporodás 306, csökkenés 275, maradt e hét végén 690. A Szt. János-kórházbau ápoltak a múlt hét végén 727 beteget, szaporodás 142, csökkenés 128, maradt e hét végén 742. Összesen ápoltak a múlt hét végén 2663 beteget, szaporodás 866, csökkenés 760, maradt e hét vé­gén 2769. ' . •! Hírek a városházáról. Kereskedelmi ^kikötő Múlt számunkban megírtuk, hogy a főváros volt országgyűlési képviselőinek nem volt érdekük Buda­pest lokális érdekeinek ápolása iránt. Most igaz örömmel értesülünk, hogy van a fővárosnak egy képviselője mégis, a ki még most, a választási moz­galmak forrongásában is időt szakit, hogy a főváros egyik legvitálisabb érdeke iránt érdeklődjék. Buda­pest kereskedelmi forgalmának egyik legfontosabb ér­deke a fővárosi kereskedelmi kikötő mielőbbi ki­építése. A kormány ezt évről-évre haiasztja. Ebben az ügyben Mezei Mór, az V-ik kerület képviselőjelöltje, a ki mint képviselő is több ízben tárgyalt a kereske- dellmi miniszterrel, a kikötő kérdésében, beszélgetést folytatott Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter­rel, a ki kijelentette Mezei előtt, hogy a fővárosi keres­kedelmi kikötő építését 1902. év tavaszán megkezdik. A Zugliget világítása télen A Budapest—Zugligeti egyesület arra kéri a főváros ta­nácsát, hogy ne csak — mint eddig történt, a nyaralók kérel­mére — nyáron, hanem télen is világíttassa a Zusliget utait

Next

/
Thumbnails
Contents