Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-09-22 / 33. szám
6. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 19Ó1. szeptember 22. A királyi palota. Budapest panorámájának értékes koronája a kiépülő királyi palota, mely az építészek keze alatt a régi kasíélyszerü épületből impozáns méretű fejedelmi lakká változott, amelylyel csak a versaillesi királyi palota és a prágai Hradsin mérhető össze impozáns- ság dolgában. A budai királyi palota építési és nagyobbitási munkálatai rohamosan haladnak előre. A régi palotán kevés változtatás történt, csak a régi kényelmetlen és dísztelen lépcsők épültek át igazán királyi pompában. A szabadabb közlekedés czéljának pedig fel kellett áldozni a Szent István-kápolnát, mely a közforgalomnak útjában állott, helyette a Zsigmond-kápolna szentélyében készül egy remek fülke a szent Jobb őrzésére. E czélból magát a kápolnát is átépítették, nagy üvegfestéses ablakokat és díszes berendezést kapott. Az és a két szárny a régi királyi palota termeinek direkt folytatása, úgy hogy körülbelül 200 méter hosszúságú egyenes teremsor keletkezett, amilyennel a versaillesi „Oeul de beuf“-t kivéve, egyetlen királyi lak sem dicsekedhetik. Itt van a nagy ünnepi terem, mely terjedelemére nagyobb a Vigadó nagyterménél és kapcsolatban van a Duna felől levő buffetgallériával. Ez utóbbi 58 méter hosszú és két emeleten megy át, a nagyterem magassága 161/2 méter. Ugyanebben az épületrészben van a vestibule és toilette-ek, a második emeleten pedig hivatalos helyiségek és lakások. A homlokzat Mária Terézia korabeli barokstilus- ban épült, de a termek belsejében egyéb stilusok is alkalmazást találtak. Az ornamentikában a magyar díszítő stilus elemei dominálnak, melyek teljes harmóniában vannak a termek és műtárgyak formáiban. h királyi vár fényes múltjára három terem fog emlékeztetni. A Szent István-terem, mely a párisi kiállításon nagy feltűnést keltett, ez román stílben készült. A Hunyady Mátyás terméhez az olaszkori renaissance szolgáltatta az alapmintát Denedetto da Majano mintázatai alapján. A középső hatalmas kupola alatt lesz a Habsburg-terem Fischer von Erlach stílusában, A teremből hatalmas szabad lépcső vezet le a kertbe. A falfülkékben karrarai márványszobrok a Habsburg-ház főbb alakjait fogják megörökiteni. Számos műtárgy fogja a többi termeket és a vár egyéb részét díszíteni, úgy hogy majdnem minden magyar művész képviselve lesz műveivel, sőt a kertben is művészi szoborcsoportok fognak állani. A vár építése a környék rendezését is maga után vonta. Az uj miniszterelnöki palota a honvédelmi minisztériummal már egy homlokzati vonalba fog fölépülni. A királyi lovagló iskola terme istállóvá lesz átépítve, helyette uj épület készül egy mélyebb terraszu, a kertbe pedig pálmaházak, meleg és hidegházak épülnek. A Habsburg-terem előtt újra kell a hegyoldalon a bástyákat rendezni es ide hatalmas szobrokkal ékes lépcsőzetek jönnek, hogy a vár homlokzatát a pesti oldal felől lehetőleg emeljék, végül ő Felsége megszerezte az Attila-köruton a palotával szomszédos telkeket, hogy a hátsó homlokzat harmonikus keretbe jöjjön és az esetleges terjeszkedésre kellő terület álljon rendelkezésre. Helyiérdek« A fővárosi képviselőválasztások voltak rendszerint a legcsöndesebb választások. A kúriai bíráskodás előtt sem lehetett senkinek panasza a budapesti választások tisztasága ellen. Budapesten a képviselő-jelölt urak beszámolót vagy programmbeszédet is csak a forma kedvéért mondtak. Az ország minden választó-kerületében nemcsak megvárták, hanem megkövetelték a képviselőtől, hogy a kerület specziális érdekeit komolyan pártfogolja és támogassa. Csak Budapest küldött országos képviselőket, akik politikai pártállásuk szerint talán részt vettek az általános politikai életben, de a főváros specziális érdekeinek szószólói sohasem voltak. A helyi érdekek kifejezést nem ismerték a főváros képviselői. Ez a magyarázata, hogy noha Budapest kilenc képviselőt küldött a parlamentbe, a főváros érdekei soha nem érvényesültek. De nem akarunk itt rekri- minálni. Csak örömmel jegyezzük fel, hogy ugylátszik ebben a tekintetben is megváltoztak a viszonyok. 0-Buda képviselőjelöltje, Vészi József e héten tartott programmbeszédében az általános politikai dolgokon kívül komolyan foglalkozott a kerület speciális ügyes-bajos dolgaival. Az a programmbeszéd minden tekintetben beigazolta, hogy ha a képviselő törődik a kerület érdekeivel, komoly munkát ad a kerület fejlődésének előmozdítása s hogy nem oly ragyogók az állapotok a fővárosban, hogy az általános politika leple alatt a helyi érdekeket mellőzni lehetne. Vészi József beszédében rámutatott Ö-Buda bajaira, hűen festette meg a kerület mai állapotát s komoly ígéretet tett, hogy egész erejével, tehetségével és befolyásával igyekezni fog a bajok orvoslására. Ha minden kerület képviselője ilyen komolyan venné a helyi érdekek fontosságát, Budapest fejlődése nem visszafelé, hanem előre menne. Vészi József Ó-Buda mai állapotát igy festette meg: A III. kerület állapotát t. Uraim nem kell önöknek bemutatnom. Azt önök kétségkívül ismerik legalább is olyan jól, mint én. Önök tudják, hogy ez a kerület az, ahonnan mindig visznek, de ahová soha sem hoznak. (Élénk helyeslés.) Ez a kerület, mint hogyha száz mértföldnyire volna attól a virágzó metropolistól, melyet Budapestnek hívnak; itt valóságos idegenforgalom számba megy, hogyha a másik partról egy-egy ember ide téved és busán szétnéz a szegénységnek és nyomorúságnak eme különben festői tanyáján. Ennek t. uraim, meg kell változni. (Zajos helyeslés.) Eddig o,lyan korszaka volt ennek a kerületnek, amikor innen vittek, most következnie kell egy korszaknak, amikor már hoznak is ide valamit. Korszaknak, amely intézményeket, vállalatokat, gyárakat teremt, amely megnépesiti ezt a kerületet, amely a jólét forrását nyitja meg e kerület számára s azt a tespedő állapotot, melynek szemtanúi vagyunk, megszünteti, az elposhadt gazdasági vérkeringést felpezsdíti. (Zajos éljenzés, helyeslés és taps.) Ezt frázisokkal, nagyhangú szólamokkal, sőt még buzgó igyekezettel sem lehet elérni. Ehhez tetterő kell és pedig nemcsak a leendő országgyűlési képviselőjüknek tettereje, hanem ha az ő tettereje frigyre
