Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-09-15 / 32. szám
10. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. szeptembe r A tiachomás betegek gyógykezelésére vonatkozólag a tts. Tanács által 50,13*6—1901—X. T, -zám alatt a főváros területén működő összes betegse- gélyző pénztáraknak megküldött és |[a? nagyméltó- ságu m. kir. belügyminisztérium 42,473—VII. 1901. sz. magas leiratát magában foglaló nagybecsű határozatát sérelmesnek találván, az ellen van szerencsénk a következő okoknál fogva ^fölebbezésünket beterjeszteni. Sérelmes a határozat azon intézkedése, mely az I X. kerületi elöljáróságoknak megtiltja a házilag kezelhető trachomás pánztári tagoknak házilag leendő kezeléséhez való hozzájárulását, sérelmes pedig azért, mert az ilyen beteget, noha munka- képtelen a közkórházaiíban nem veszik fel, hanem ambulanciára utasitják, me'y eljárás folytán kezelést igen, de ápolást m m nyerhet a heteg. Á trachomás beteget nem tűrik meg sem a gyárban, sem a műhelyben, sőt közegészségi érdekből a a hatósági orvos sem engedi meg, hogy munkában maradjon, kénytelen tehát a kórházat felkeresni. Itt azonban elutasitják. Már pedig a gyógyításhoz nem elég a beteg szem gyógykezelése, ahhoz ápolás is kell és ezt az országos betegápolási alap te- hére a segélypénztárak által előlegezett táppénz képezi. Az ápolás hiányában elnyomorodott és éhen pusztult embert sikerrel még trachoma ellen sem lehet gyógykezelni, mert egyébként is tönkremegy, amellett pedig megfertőz másokat az egyes egyénnél lokalizálható baj, nagyobb körre terjed ki. Hol marad a törvény humánus intenciója, hol marad a közegészségi érdek megvédése ? Hiszen a kettőt a törvény magában egyesíti. Az 1898. évi XXI. t.-c. nemcsak a lelenczek éraekeit öleli föl, hanem felöleli a felnőtt beteg ember érdekeit is humánus és a közegészségi érdek szempontjából. Az 1898. XXI. t.-c. 9. §-a ugyanis világosan szól ápolási költségek megtérítéséről. És ezen költségek alatt nemcsak a gyógykezelés, hanem a beteg eltartási költségei is értendők. Vájjon lehet-e egyáltalán házi ápolást feltételezni az olyan egyénnél, kinek sem lakása, sem élelmezése, sem ruházata, sem fehérneműje nincs ? Az ápolás fogalma mindézt feltételezi. Sérelmes a határozat azért is, mert a nagym. m. kir. belügyminisztérium hivatkozott magas leirata nem helyezi, de n m is helyezheti hatályon kívül az 1898. XXI. t.-c. 9. §-ánnk a) pontját és az ennek a §-nak kiegészítését képező utolsó pont ha- táro,.mányát. A hatósági megbízást ennélfogva a miniszteri leirat nem érinti, nem is említi és a magas leiratból ezt önként következtetni sem lehet. Az országos iparegyesület segélypénztárí szakosztályában képviselt betegsegélyző pénztárak a hivatkozott miniszteri rendelet, mint szerintük téves törvénymagyarázat ellen a nagyméltóságu közigazgatási bíróság előtt emelnek panaszt. Mindezeknél fogva tisztelettel kérjük jelen feleb bezésünket a nagyméltóságu m. kir. belügyminisz teriumhoz felterjeszteni, mely elé azon alázatos ké- lemmel járulunk, hogy a szóban forgó sérelmes határozatot hatályon kívül helyezni méltóztassék. 75.592 beirt tanuló. — A fővárosi iskolák népessége. — Pénteken és szombaton délután négy órakor az összes fővárosi községi nép- és magasabb iskolák igazgatói számot adtak a városházán a lefolyt iskolai beiratásokról. Összesen 75.592 gyermek jár a fővárosi községi iskolákba. Még pedig 92.577 elemi ^népiskolai tanuló, 5.569 polgári leányiskolái, 3898 polgári fiúiskolái, 2548 kereskedelmi, reál- és felsőbb leányiskolái és 11.000 mesterinasiskolai tanuló. Feltűnő kivált a népiskolai tanulóknak harmadfél ezerrel való szaporodása a múlt évhez képest. A főváros összes kerületeiben szaporodott a tanulók száma, a Józsefváros kivételével, a VII. kerületbe i 1400 zal, a VI. kerületben 550-nel, a IX. kerületben 250-nel, az I. kerületben 140-néí, a III. kerületben 170-nel szaporodott az iskolázó gyermekek száma. A polgári iskolák közül csak a fiúiskolák mutatnak 9 osztályra való szaporulatot. A leányiskolák száma változatlan, a felső kereskedelmi iskolák nagy ostrom alatt voltak, nyitnak is uj első osztályt: Részletes adataink ezek: 1. Magasabb iskolák. A községi polgári fiúiskolákban beírtak 3898 ta nulót, iskolánkint : az I. kerületiben 450, a III. ke rületiben 258, a VI kerületiben 456, a VII. kerület- akácfa-utcaiban 890, a VII. kerületi nagydió1 a-utcaiban 412, a VIII. kerületiben 923, a IX. kerületiben 509, 509, összesen 3898 tanulót. A községi polgári leányiskolákban beírtak 5569 tanulót, iskolánkint: az I. kerületiben 360, a II. kerületiben 497, a III. kerületiben 345, aIV. kerületiben 220, az V. kerületiben 647, a VI. kerületiben 749, a VII. kerületi^dohány-utcaiban 762, a VII kerületi aréna- útiban 693, a VIII. kerületi prátrr u caiban 627, a Vili. kerületi Csokonay-utcaiban 398, a X. kerületiben 171 tanulót, összesen 5569 tanulót, Más községi magasabb iskolákban : az I. kerületi felsőbb leányiskolában 214, a IV. kerületi felsőbb leányiskolában 360, a II. kerületi kereskedelmiben 233, a VI. kerületi felső kereskedelmiben 365, a IX. kerületi felső kereskedelmiben 307, a IV. kerületi reálban 547, a VIII. kerületi reálban 582, összesen 2548 anulót. II. Az elemi iskolák. A főváros legnagyobb népiskolái, a melyekben ezernél több tanuló van : a külső-váci-uti 1178 tanulóval az erdőtelki 1074 „ az angyalföldi 1147 „ a lovag-utcai 1003 „ a bajnok-utcai 1300 a Wesselényi-utcai 1645 „ az aréna-uti 1667 , a Rökk Szilárd-utcai 1086 „ az Erdélyi-utcai 1394 „ a jazmín-utcai 1224 „ a csobánc-utcai 1550 a mester-utcai 1063 „ a tűzoltó-utcai 1656 u Az I. kerület 12 iskolájába beírtak: Az Iskolar téren 265, a SsarvAs-téi 3)), i \ an 535
