Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-09-15 / 32. szám
IV. évfolyam. Budapest, 1901. szeptember 15. 32. szám KÖZIGAZGATÁSI HETILAP fizetési ára; Egész évre ........ 12 Kor. Félévre ......... 6 Kor. ^Szerkeszti és kiadja : DR- BARTHA SÁNDOR. ^ZERKESZTŐSÉG ^S KIADÓI IV. kér., Reáltanoda-ufcza 5. szám. Választások előtt. Múlt számunkban részleteket közöltünk a kereskedelmi és iparkamara kiadványából, melyből Budapest rohamos hanyatlása tűnik ki. Nem veszem sorra Budapest fejlődésének gátló körülményeit, csak egy momentumra hivom föl a főváros adófizető polgárainak figyelmét. Volt-e rá példa, hogy Budapest országgyűlési képviselői közül akár egyetlen egy is a főváros érdekében valaha felszólalt volna a parlamentben és megemlékezett volna arról, hogy a kormány a székesfőváros javán valamit lenditsen. Senki. De mit tapasztaltunk ? Azt, hogy képviselőink érdek é3 klikk-politikát űznek. A város érdeke, az nagyon távol fekvő valami, a melynek van annyi hitele, hogy fentarthatja magát. Csak az a kcidés, hogy meddig ? Száz évig semmi esetre nem. Nem adok neki ötven esztendőt és Budapest az ö nagy palotáival területi terjeszkedésével világcsufjára csődbe kerül. Figyelmen kivül hagyok minden kicsinyes érdekközösséget, melyben ezek a klikkek leled- zenek, melyet azonban rövid idő alatt a maga valódi képében e helyen be fogok mutatni — most azt kérdem Morzsányi, Tolnay Lajos, Mezei Mór és a többi fővárosi képviselőktől, mit tettek ennek a magára hagyott s minden oldalról agyonnyomott, szerencsétlen fővárosnak az érdekében, hol, mikor és mi módon védelmezték és védelmezik meg közgazdasági helyzetét és mivel indokolják Budapest vagyoni és morális állapotának ijesztő módon való de- kadencziáját. Ha találkozunk a törvényhatóság egyik-másik kapaczitásával, nem az kerül szóba, miként lehetne a rossz helyzeten javitani, hanem arról szól a vita, hogy egyik-másik klikk-embernek a protegálíja megkapta e az állást, melyre a Protektor nagy súlyt helyez. Ugyan hova fog ez fejlődni! ? Fölötte kívánatos, hogy a városi uj törvény mielőbb megvalósuljon, mert különher- jaj ennek a szerencsétlen városnak. A külföldi városok méltán vehetik majd Budapestet mintául arra, hogy miként kell mesterségesen szisz- tematice egy eddig gazdag fejlődésben levő várost megsemmisíteni. Ennek az áldatlan klikkhatalomnak mindenki érzi a terhét. Mert elvitázhatlan, hogy ez a sok szükségen felüli városatya, aki elvállalt tisztsége kötelességeinek tudatára sem tud ébredni, csak protekczió-gyakorlásban, de nem egyúttal a köz- igazgatási funkeziónkban való közreműködésében találja tiszteletbeli állásának feladatát. Napról-napra olvassuk a napisajtóban, hogy Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter kíséretével hol itt, hol amott jelenik meg s reklamszerü hirdetésekben adja tudtára mindeneknek, hogy mily nagyszabású iparfejlesztési politikát teremt. Az iparfejlesztésnek ez a rendszertelensége czélhoz nem vezethet, mert egyszerre minden tücsköt-bogarat meghonosítani nem lehet. A kereskedelmi politikának ez a tanácstalan kapkodása szánalmas mosolyra késztette közvetlen szomszédainkat, a kik ma úgy nyilatkoznak, hogy Hegedűs Sándor bizonytalan iparfejlesztési politikájával annyira kimerült, hogy hivatali képtelenségbe esett. Ki issza meg ennek a levét ? A főváros, mert a deczentralizált iparpolitika dermesztöleg hat a főváros iparfejlesztésére. Volt-e egy is, a
