Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-09-08 / 31. szám

1901. szeptember 8. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS. 13. vényeket s a kisorsolt kötelezvényeket a konzorcium­ban részt vett pénzintézetek váltják be. A főváros a kamatfizetés előtt megfelelő dotációt adott a pénz­intézeteknek a kamatok kifizetésére. A szerződés sze­rint a kamatszelvények és a kisorsolt kötelezvények beváltásáért a pénzintézeteknek a főváros egy nyol- czad százalék províziót fizetett. Az idén tudvalevőleg esedékes harminc mill ó korona értékű kötelezvényt a pénzintézetek nem vették át s a város szubskripció utján értékesítette. A konzorcium pedig föloszlott A tanácsnak tehát módot kellett keresnie, hogyan eszközölje az aláírás alapján már kibocsátott tizenöt millió korona értékű kötelezvény kamatszelvényének a beváltását, ami már szeptember elsején vált ese- déke sé. A konzorcziumban volt tizenkét pénzintézet­tel külön nem tárgyalhat, külön külön a kamatot nem deponálhatja. Felszólította tehát a Magyar Általános Hitelbankot, hogy a szerződésben megállapított egy nyolcad százalék provízió mellett hajlandó-e a kamat- szelvények s kisorsolt kötvények beváltását eszközölni. A H'telbank, amely a konzorcziumnak a képviselője volt, készséggel válalkozott erre a föladatra s a la- nács a kamatszelvények beváltásáaa szeptember elsején 300.000 koronát deponált a Hitelbanknál. á Semmelweis emlékmű helye Mint már megirtuk, a Semmelweis emlék végrehajtó bi­zottsága kérvénynyel járult a tanácshoz, hogy az üllői úti szü­lészeti kóroda előtt az emlékmű czélja'ra átengedett terület helyet a Baross-Kisfaludy- és Kisstáczió utczák torkolatáná evő teret kéri a szobor helyéül kijelölni. A mérnöki hivatal most tett javaslatot ez ügyben, a mely a végrehajtó bizottság kérésének teljesítését ajánlja, ebből az okból, hogy a vég­rehajtó bizottság rendelkezésére álló 32.000 koronányi ősz- szegből Fadrusz János véleménye szerint nem lehet oly monu­mentális emlékművet alkotni, hogy az a klinika méretei mellett el ne törpüljön. A szobor felállításával kapcsolatosan a teret rendezni kell, erre nézve azonban csak a szobor elhelyezésének és alapméreteinek megállapítása után teh<_t concrét javaslato* a mérnöki hivatal. á belügyminiszter és a kórházi tartozások. Azoknak a kórházi ápoltaknak, akiknek vagyoni állapotuk lehetővé teszi az ápolási költségek behajtá­sát, azt azonban egyszerre lefizetni nem tudják, a főváros tanácsa részletfizetési kedvezményt engedé­lyez Ezek a részletek oly pontatlanul folynak be a fővárosi kórházak pénztáraiba, hogy a tanács most feliratilag kérte a belügyminisztert, hogy a kedvez­mények engedélyezésekor vz ily összegeket a belügy­miniszter előre utalja ki. A belügyminiszter ma érke­zett leiratában arról értesíti a fővárost, hogy az elő­zetes kiutalásokat már a közigazgatás egyszerűségé­nek szempontjából nem engedélyezhet. Kiemeli a bel­ügyminiszter, hogy a főváros kórházaival szemben különös tekintettel van, amit azzal illusztrál, hogy a múlt év folyamán behajthatlanna vált kórházi szám Iák kiegyenlítésére két millió koronát utalványozott ki. A főváros felhívási keresete a kormányhoz. Az 1870. évi X. t.-cz értelmében nem a főváros községi pénztárát, hanem a közmunkatanács által ke­zelt fővárosi pénzalapot illeti meg egyebek közt azon pénzintézetek, biztosító-társulatok, gyárak és gyár­szeri vállalatok községi adópótléka, melyeknek igaz­gatási székhelye az osztr. állam területén vannak s üzletüket Magyarországra is kiterjesztve itt fiókintéze­teket tartanak fenn. A főváros most azt tapasztalta, hogy az adófelügyelőség sok oly fióküzlet-vállalatra vetett ki községi adópótlékot s azokat be is hajtotta, amelyek a törvényben nincsenek takszative felsorolva, sőt oly eseteket is talált, hogy vállalatokat, amelyek­nek igazgatósága magyar állam területén van, szintén e „fióklajstromban* vették fel. Ezúton a fővárost 10 évre visszamenőleg 132,905 kor. 54 fillér károsodás érte. A főváros tanresa ez összeg megtérítése iránt felhívási keres, tét intézett a pénzügyi kormányhoz s keresetében egy praecedensere hivatkozik, amely sze- szerint pénzügyi kormány évekkel előbb ugyanezen törvény alapján 61,000 frlot követelt a fővárostól a légszeszgyárak 1877-iki évekre eső s a főváros által tévesen behaj ott adópótléka fejében. A főváros munkásainak biztosítása A fővá os tudvalevőleg munkásait baleset ellen biztosítja. Most a munkás biztosítási ügy egy reformjával foglalkozik a pénzügyi bizottság. Egy biztositó intézet ugyanis a fővárosnak az úgynevezett szavatossági biztosítás behozatalát javasolta. Ennek az az előnye, hogy a biztositó intézet nem egy bizonyos tagsaszerü összeget fizet ki a dolog közben megsérült munká­soknak, hanem a bíróság által meghatározott kártérítés teljes összegét. A pénzügyi bizottság véleményének meghallgatása után fog a tanács ez ajánlat felett dönlent. A hns és borfogyasztási adó átruházása Lukács László pénzügyminiszter nagyjelentőségű reformot kíván keresztül vinni a hús és borfogyasztási adóknak az államtól való megváltása ügyében. A pénz­ügyminiszter a legutóbb beszedett adóösszegek ará­nyában meghatározott váltságdíj lefizetésével évröl- évre a városokra ruházná a bor és husfogyasztási adószedés jogáL Első ajánlatát a pénzügyminiszter Nagyváradnak tette meg s 250.000 koronát kér a vá­rostól az adómegváltás évi díja fejében. Vendéglősök a fogyasztási adók emelése ellen­A főváros tanácsa elhatározta, hogy a szeszes italok fogyasztási adópótlékát az 1903. év január 1-én életbe lépő uj díjjegyzékkel felemeli és pedig akként, hogy az állami fogyasztási adók 20 százaléka lesz a fogyasztási adópótlék. A budapesti szállodások, ven­déglősök és korcsmárosok ipartestülete ezt a határo­zatot a be'ügyminiszterhez intézett feliratában meg­fellebbezte azzal az indokolással, hogy a fogyasztási pótadók felemelése az amúgy is pangó iparágat tönkre teszik. A belügyminiszter a felebbezést a főváros ta­nácsához küldötte véleményadás végett. A főváros már felterjesztette a belügyminiszterhez véleményét, melyben kifejti, hogy a fogyasztási pótadó felemelésé­hez a fővárosnak az adóvonallal határozott területen belül nemcsak törvényadta joga vau, de méltányosan is járt el, mert az eddig használt fogyasztási adódij- jegyzék a belterület vendéglőseinek a jobban meg­adóztatott külterületi vendéglősökkel szemben jogta­lan előnyöket biztosított.

Next

/
Thumbnails
Contents