Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-06-30 / 26. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 1901. junius 30.-'S az eddig szerzett tapasztalatok bizonysága szerint a város na* gyón jó üzletet kötött volna. A pénzügyi bizottságban azonban Polcnyi Géza hevesen tiltakozott az ajánlat elfogadása ellen s nyilvános árverés hirdetését követelte. Almády Géza tanácsos mindjárt figyelmeztette a bizottságot, hogy nagyon drágán fizetheti meg a város ezt a kísérletezést. Elmondta, hogy a városnak már volt hasonló vállalkozása s az ott szerzett tapasztalatok alapján kérte, hogy fogadják el az ajánlatot. Polónyi Géza és a bizottság nsm engedett s az árlejtést kihirdették. Kilencz ajánlatot adtak be. A 104.600 köbméter szemét elszállításáért a legolcsóbb ajánlattevő 491.340 koronát, a legdrágább 725.400 koronát kért. A legolcsóbb ajánlat szerint is az e'száUitás köbmétere négy korona 70 fillérbe kerül. Az ügyosztály javaslata szerint az egész szemétfuvarozás 146.300 koronába került volna, vagyis 345.000 koronával kevesebbe, mint a legolcsóbb ajánlat. Ezt a negyedfélszázezer koronát kidobták. A tanács ugyan egyik ajánlatot sem fogadta el s uj árlejtéssel próbál szerencsét, de alig lesz ennek is eredménye. Ivóvizünk. A főváros két szakértő tisztviselője szállott vitába a fölött, hogy milyen a káposztásmegyeri viz. Balló Mátyás a vegyészeti intézet európai hirü igazgatója azt állitja, hogy a káposztásmegyeri vizmüte- lep nem talajvizet ad, hanem a talajvíz és a Duna- viz keverékét S ebben a keverékben több a Duna- vize, mint a talajvíz. Kajlinger Mihály a vízvezeték igazgatója tagadja Balló állításait s azt akadémikus kísérleteknek mondja. Kizárólag szakkérdésről lévén szó, nehéz megmondani, hogy a két szakértő közül melyiknek van igaza. Pedig ezt a kérdést minden kétséget és aggodalmat kizáró módon tisztázni kell. A vízműbe milliókat és milliókat fektettünk be s még nehány milliót akarunk belefektetni. Nem kő- zömös tehát, hogy igaza van-e Ballónak. De még kevésbbé közömbös ez közegészségi szempontból Az egyszerű tagadással nem érhetjük be. Elismerjük ugyan Kajlinger nagy tehetségét és arravalóságát, de kétségtelen az is, hogy Balló Mátyásnak a nevét külföldön is mint kiváló és megbízható kémikusnak nevét ismerik. Az ő nyilatkozatai fölött tehát nem lehet egyszerűen átsurranni s követeljük, hogy ezt a kérdést minden tekintetben tisztázzák. Balló Mátyás a fővárosi vegyészeti és tápszervizsgáló intézet évkönyvében megcáfolja azt a híresztelést, hogy a káposztásmegyeri vízmű terméke tiszta talaj viz. Ezzel szemben azt bizonyítja, hogy a káposztásmegyeri vizmü vize a hig Dunaviz és a koncentráltabb talajvíz keveréke s a viz keverési aránya a Duna és talajvíz állásától függ. A talajvíz télen nagyobb, de tavaszszal, nyáron és őszszel a nagyobb Duna-vizállás mellett a vízvezetéki viz felhígul és kisebb-nagyobb mértékben megközelíti a Dunaviz ösz- szetételét. Kijelenti, hogy mai viznyerési rendszerünk mellett soha sem számíthatunk arra, hogy vízvezetéki vizünk tiszta (Dunaviztől mentes) hűvös talajvizet fog szolgáltatni. A Duna vizéről pedig igy nyilatkozik : „Bátran állíthatom, hogy amióta a Duna vizét vizsgáljuk (közel 30 éve) a viz a városba való belépése előtt csak annak a fertőzésnek a jeleit mutatta, a melyek erősebb és a város közelében előforduló esőzések alkalmával előállanak. Ilyen esetekben az iszap és azzal együtt a szerves anyag mennnyisége felszaporodik, de az eső megszűnése után csakhamar ismét leapad. Nagyobb távolságban történt esőzés vagy a Dunába betorkoló csatornák nyomait, a hajózás a levegő és szelek behatását a viz állandó jellegéhez tartozóknak kell tekintenünk, ezeknek mértéke úgy kémiai, mint bakteriológiai utón megállapítható eredménye pedig az, hogy a viz sem közvetlenül, sem pedig mesterséges megszűrése után nem használható ivóvíznek.“ Higiénikus szempontból — mondja a jelentés — az a kérdés, képes lesze-e a Duna és a kút közötti folytonosan igénybe vett, de aránylag keskeny szűrőréteg a kútba szivárgó dunavizet állandóan és kielégítően megtisztítani. A vegyészeti igazgató azt mondja, hogy erre a kérdésre más szakértőnek kell felelnie. Még megdöbbentőbb az a kritika, a melyet Balló igazgató a népligeti vízműről mond. Azt mondja az évi jelentés, hogy a vizmü vize állandóan romlik, ügy segítettek némileg a bajon, hogy a népligeti vízmüvet összekapcsolták a káposztásmegyeri csőhálózattal. így éjjel a Tisztviselő-telepen is iható vizet kapnak. A Tisztviselő-telepen éjjel kell az egész napi .-zükségletről gondoskodni, a mi különösen nyáron nem nagyon segíti elő a közegészségügyet. A Belváros vasútja, A Belváros eddig nélkülözte a villamos vasúti közlekedést. Pedig talán egy városrésznek sincsen olyan nagy szüksége a jó közlekedési eszközökre, mint éppen a Belvárosnak, a főváros kereskedelmi góczpontjának. Az eddigi nélkülözéseknek az volt az oka, hogy a Belvárosnak, mint régen épített városrésznek szü- kek az utczái s nem alkalmasak a villamosközlekedésre. Most azonban mindinkább előtérbe lép a köve telő szükség s a vasúti vállalatok versenyre keltek, hogy vállalatukat a belvárosiaknak is minél hozzáférhetőbbé tegyék. Három terv is van. Ismertetjük a terveket. Kritikát nem akarunk róluk ez alkalommal mondani. A közlekedési bizottság elhalasztotta a tervek tárgyalását s igy bőséges alkalmunk lesz még elmondani véleményünket. Egyet azonban már most meg kell jegyeznünk. Kétségtelen, hogy közlekedési szempontból egyedül a Kossuth Lajos-utczai összeköttetés felel meg. Ámde ennek az összeköttetésnek sok akadálya van. Éppen azért, mielőtt a tervek fölött végleges határozatot hoznak, határozni kell a Kossuth Lajos-utczai összeköttetés dolgában. Ezt a kérdést meg kell oldani, mert ez az alapkérdés. Nagyon sajnáljuk, hogy már a közlekedési bizottságban nem döntöttek ebben a kérdésben, hogy a nyári szünet alatt a közönség körében meg is érlelődött volna.
