Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-06-16 / 24. szám
In MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. junius 16. iyetl a bizottság akarja átmenni a végrehajtó hatalmat. Pedig ha a két rósz közül kell választani, kétségtelen, hogy a jóléti bizottság a nagyobb ro-z, amely már eddig is bebizonyította, hogy teljesen életképtelen, egy modern főváros hivatásáról s kötelességéről fogalma sincsen, ügy látszik, hogy a közgyűlés is jólakott már a jólétivel s nem hajlandó neki több táplálékot adni. A közgyűlés is szívesen szavazna már köszönetét a a bizottság nyugalomba vonulásáért. Az asszonyok többsége. A főváros statisztikai hivatal igazgatója, Körösi József dr. most megjelent statisztikai havi füzetében teszi közzé a népszámlálás egyik legérdekesebb fejezetét: a nemekről való statisztikát. E szerint a főváros rendes polgári népességét, valamint a férfiak s a nők számát ez a három szám mutatja : férfi — — — —------- 339.649 nő------------------------- 363.799 re ndes polgári népesség 7U3.488 A mint tehát a nagyvárosokban általában, úgy Budapesten is a női nem van többségben, a mit a statisztikusok a nőcselédek nagy számával magyaráznak meg. Budapesten a polgári népesség minden 100 férfiára esik 107 nő. Az arány az utolsó 40 évben a a következőleg alakult: 1870 ben jutott 100 férrira 98 nő 1881-ben 100 107 , 1891-ben 100 106 „ 1901-ben 100 107 „ Természetesen azonban semmi értelme annak, hogy a nemek szerint való statisztikából kizárjuk a katonaságot. Már most a katonasággal együtt van Budapest rendes népességében: férfi------------------------- 356.133 nő --------------------— 363.799 re ndes népesség 719.932 A katonaság beszámításával lényegesen megjavul az arány, a mennyiben minden 100 férfira igy csak 102 nő esik. A rendes népesség mellett azonban a statisztikusok megkülönböztetik a tényleges népességet. Rendes népesség nevezete alatt értik a két hónapnál tovább huzamosan itt tartózkodó és a két hónapnál kevesebb ideig távollévő lakosságot. Erről szólanak eddigi számaink. A tényleges népességhez már nem számítják hozzá még az ideiglenes távollevőket sem, hanem igenis az ideiglenes jelenlévőket, melyeknek száma 18.866, még pedig 8140 férfi és 10.726 nő. Mivel már most a nemek statisztikájánál igazán méltányos, hogy a jelenlevők határozzanak, lássuk a tényleges népességről való adatokat, először katonaság nélkül, azután katonasággal együtt: férfi------------------------- 344.199 nő------------------------ 372 675 a tény leges polgári népesség 716.874 A tényleges polgári népességből tehát minden 100 férfira 108 asszony esik. A nők aránya a férfiakéhoz képest ebben a számban a legnagyobb. A katonaságot is hozzászámítva : férfi------------------------- 360.683 nő--------------------— 372.675 tényleges népesség 733.358 Azaz a tényleges polgári és katonai népességből 1901 január 1-én minden 100 férfira esett 103 nő. Kerületek szerint csak a rendes népességről kapunk a nemek szerint való adatokat. E szerint minden kerületben több a nő, mint a férfi, kivéve a X. kerületet, a hol néhány százzal több a férfi, sőt a katonasággal együtt háromezerrel több a férfi, mint a nő. Az asszonyoknak ezt az eldorádóját csak éppen megközelíti a IX. kerület, a hol csak a katonaság segítségével sikerül a nők számát túlhaladni egynéhány ezerrel. Érdekes a VIII. kerület, a hol a két nem száma csaknem egyforma, persze csak a 850 katonalakos beszámításával, a mely számot még csak 265 katonával kellene megtoldani s akkor teljesen egyforma lenne a nemek arányszáma. A kerületek rendes népességének részletes adatai ezek (a katonákat is beleértve) : I. kerületben férfi 22.753, nő 23.685 II. V 17.905, 18.736 III. 18.307, 18.752 IV. V 10.806, 12.725 V. w 24.501, 25.838 VI. 0 64.364, 68.465 VII. 75.554, • 80.266 VIII. 66.577, 66 842 IX. ry * 36.207, 33.464 X. » 19.160, » 15.026 Összesen : férfi 356.133, nő 363.799 E szerint a X. kerület rendes népességéből, a katonaságot is beleértve, minden száz férfira esik az I. kerületben 103 nő, a II. kerüleiben 105, a III. kerületben 102, a IV. kerületben 118, az V. kerületben 105, a VI. kerületben 106, a Víl. kerületben 106, a Vili. kerületben 100, a IX. kerületben 92, a X. kerületben 78. A hordárok dija. A közrendészeti bizottság a héten megállapította a hordárok diját. A bizottság meglehetősen fölemelte a dijakat. De ebből senkinek kára nem lesz. Tökéletesen igaza volt a bizottságnak, a mikor a dijakat úgy állapította meg, hogy a hordárok minimális megélhetését biztosítsa. A közérdek követeli meg, hogy föltétlenül megbízható emberek álljanak az utczasar- kon a közönség rendelkezésére. A bizottság a dijakat a következőleg állapította meg: Ugyanabban a kerületben, üresen vagy kézben- vihető csomagért 40 fillér, 15 kilogramm teher vivé- seért 60 fillér, szekérhasználattal és 100 kilogramm sulylyal egy korona. Az első kerületből a másodikba, vagy az első, vagy második kerületből Ó-Budára, illetőleg viszont 80 fillér, 100, 160 fillér. A IV. kerületből az V., VI., VII., VIII. vagy IX. kerületbe 60, 80, 160 fillér. X., IV., V., VI, VII., VIII. vagy IX. kerületből az I., II. és III. kerületbe (a Gellérthegy, Krisztinaváros, a déli s fogaskerekű vasúti állomások kivételével) 80, 100, 160 fillér. A IV., V., VI., VII. VIII., IX. kerületből a Gellérthegyre, a Krisztinavárosba vagy Ó-Budára 120, 160, 300 fillér, az V. kerületből a VI. vagy VII. kerületi e, a VI. kerületből a VII. kerületbe, a VII. kerületből a VlII-ikba, a Viliből a IX-ik kerületbe 60, 80, 160 fillér, az V. vagy
