Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-06-16 / 24. szám
1901. junius 1&. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 5 j------------------------------------——■—-------------------------------■ óléti bizottság e héten tartott ülésén minden nagyobb lelkifurdalás nélkül a papírkosárba dobott. Mert nem a javaslat az oka ennek, hanem a jóléti bizottság lelkiismerete. Az a tendenczia, hogy a kerületi érdekeket nem szabad feláldozni semminek, hogy a kerületi hatalmat meg kell tartani minden áron. Ez érvényesülhet a jóléti bizottságban, de nem érvényesülhet a törvényhozásban a fővárosi törvény revíziójakor. Mi mégis nagy szerencsének tartjuk ennek a kérdésnek a felvetését. Mert ezzel sikerült leszorítani a belvárosiaknak azt a kívánságát, hogy a város most milliók árán uj plébánia templomot építsen. Ott van Szent I tván bazilikája, tessék oda bevinni a belvárosi plébániát.. Méltó is, hatalmasabb is a főváros első kerületének számára. — Azok a munkálatok, a melyeket a mérnöki hivatal az uj templom elhelyezése kérdésében végzett, úgy hisszük bízvást a levéltárba kerülhetnek. Nem lesz azokból semmi. A főváros financziális helyzete nem engedi meg, hogy kegyúri joga révén újabb milliókat áldozzon. Ha a jóléti bizottság konkrét megtakarítást nem is tud kimutatni, ha a kerületek helyes beosztására irányuló javaslatot megvalósítani nem is tudja, nagy megtakarítást ért el azzal, hogy levetette a napirendről az uj belvárosi templom építésének dolgát és megszabályozta, hogy az uj templom építését minden áron Keresztül forsirozzák. Az idegen forgalom emeléseBudapesten az idegen forgalom sehogyan sem tud fejlődni. A1 g van a kontinensen város, a melyet a természet olyan bőségesen látott volna el mindennel, a mire az idegen forgalom fejlődésének szüksége van, mint éppen Budapestet. S mégis az ujjunkon megszámlálhatjuk az itt megforduló idegeneket. Az idegenforgalmi statisztikának a legnagyobb kontingensét azok a budapesti polgárok szolgáltatják, akik a közeli falvakban nyaralnak s mindennap reggel bejönnek a fővárosba s este hazamennek. Nagy mulasztást követtek el a múltban, hogy az idegenforgalom emelése érdekében úgyszólván semmit sem tettek. De nem akarunk rekriminálni. Örömmel konstatáljuk, hogy szakítottak a régi nem- bánomsággal s most már komolyan foglalkoznak a dologgal. Teljes bizalommal hisszük, hogy a munka nem lesz eredménytelen. Bízunk benne azért, mert látjuk, hogy a mozgalom élén Halmos János polgár- mester és Álmády Géza tanácsos állanak. Mindakettő arra való ember s miután teljes erővel fogtak a munka végrehajtásához, hisszük, hogy rövid idő alatt nagy mértékben javulni fog a helyzet. Az idegenforgalom emelését egyesület alakításával, társadalmi utón akarják megvalósítani. Kétségkívül a leghelyesebb mód. Az idegenforgalom emelésére irányuló akcziót komoly kereskedői szellemben kell vezetni s erre a hatósági fórum nem alkalmas. Mindennap lépést kell tartani az élettel, gyors intézkedésre van szüksége s lehetetlen, hogy egy szükségesnek mutatkozó terv végrehajtása előtt végigjárják a bizottságok golgotáját, hogy végül a jóléti bizottság megsemmisítsen minden életrevaló ideát. Alább közöljük az alakítandó egyesület alapszabályaiból a közérdekű részeket. Az alapszabályok úgy vannak megszerkesztve, hogyha sikerülni fog az egyesület vezetésébe megfelelő s arra való embereket találni, úgy biztosan hisszük, hogy aránylag nagyon rövid idő alatt előnyösen fog változni a helyzet. Az idegen szívesen fogja fölkeresni Badapestet s nem fogja többé elkerülni. Az alapszabályok fontosabb intézkedései a következők : Az egyesület czélja: Közgazdasági érdekekből egyelőre Budapesten és megerősödve később Magyar- ország egyes vidékein is az idegenforgalmat, emelni. Feladata: Mindazon eszközöket megteremteni, mindama törekvéseket előmozdítani és egyáltalán mindazt megtenni, a mi alkalmas arra, hogy a külföldit Budapestre, Magyarországba való utazásra bírja és a mi által igényeit kielégíthetjük, tartózkodását nálunk kellemessé, hasznossá tehetjük és úgy fővárosunkat, mint az ország egyes vidékeit vele meg- kedveltethetjük. Az egyesület feladatát képezi különösen a főváros és az ország egyes vidékei természeti szépségeinek, fürdői gyógyhatásának és kulturális viszonyainak ismertetése külföldön a sajtó, tájékoztató füzetek, tájképek, hirdetések, plakátok s egyéb eszközök által; továbbá gondoskodni arról, hogy; a) az utazó közönségnek megfelelő jó úti könyvek, kalauzok (Bädeckerek) álljanak rendelkezésére; b) az utazás a világ minden részéből hazánkba gyors, kényelmes, jó és olcsó legyen ; c) mindenki igényeinek megfelelő elszállásolást és ellátást nyerhessen ; d) helyi térképek, vezetők, katalógusok, menetrendek, helyi közlekedési és egyéb árjegyzékek álljanak rendelkezésre ; e) az utazó közönség tartózkodási helyén minden tekintetben kimerítő és e őzékeny f. lvilágositást nyerhessen ; f) a helyi közlekedés minden irányban jó és olcsó legyen ; g) az idegen tulkövetelésekkel szemben megvédessék és megkárosítása megakadályoztassék ; h) a külföldi nálunk kellemesen szórakozhassék és mulathasson ; i) a múzeumok, mütárlatok, templomok, nevezetes középületek, az egyes érdekes intézmények, klubok, paloták és parkok könnyen hozzáférhetők legyenek ; végül feladatát képezi az idegenforgalmi statisztikát vezetve az idegeneket számon tartani;