Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-05-06 / 18. szám

6. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. május 6. A közgyűlésből. A törvényhatóság nem munkás-testület. A munkát nem ismeri. Nem lehetett tehát oka, hogy május elsejét megünne­pelje. Illő volt, hogy azzal tüntessen, hogy ő éppen május el­sején dolgozik. Lássuk hát mit végzett. Köztudomású, hogy a jogügyi osztály a Belváros törzs­főnökének Polónyi Gézának megfeküdte a gyomrát. Pusztuljon hát a jogügyi osztály. A szerdai közgyűlés alkalmasnak látszott a terv végrehajtására, mert két tanácsosi állásra kellett a vá­lasztást elrendelni. Polónyi Géza azonban otthon maradt, ha­nem ráüzent vazallusára Frivaldszkyra, hogy vivja meg he­lyette a küzdelmet. Frivaldszky meg is próbálta, de kudarczot vallott, noha Feleky Béla majdnem agyon támogatta, a máso dik tanácsosi állást. Miután a polgármester a vízvezeték dicsőségére elmondta a tizenötödik felköszöntőjét, általános szélcsendben állott föl Fenyvessy Adolf a közélelmezés természetes papája selégiát sirt az ó' kedves gyermeke, a sertésközvágóhid sorsán. Ez sincs, az is kellene, pattogott Fenyvessy és nem értette meg, hogy miért nem érdeklődik a közgyűlésen senki az ő igaz fájdalma iránt Még a szép gesztusait sem akarták észrevenni, pedig az ellenségei — mert bármilyen hihetetlen is, de ellenségei még Fenyvessy Adolfnak is vannak — azt kolportélták, hogy a szép gesztusok kedvéért született meg az interpelláczió. Pedig nem úgy van. A sertésközvágóhidnak szüksége van a szabályzatra. Úgy mondják, hogy már el is készült volna, ha éppen Feny­vessy Adolf nem lenne annyira terhes a közélelmezési ideákkal s evesebbet járna az ügyosztályba, bölcs gondolatainak raktá­rozására. Az ügyosztály munkaidejének tekintélyes részét azon­ban az veszi igénybe, hogy meghallgassák Fenyvessy honmentő ideáit s azért nem jut idejük a szabályzat elkészítésére. A napirend, az szerencsére belefért egy dióhéjba is. Egyetlenegy tárgya volt, amelynél nagyobb viharokra készültek. Az Erzsébet királyné-úti vasút dolga, amelynek é dekében sze­retett képviselőjét küldte tüzbe az Erzsébetváros. S az Erzsé­betvárosban nagy a fegyelem. Nem csuda hát, ha a kerü’et negyvenhat városatyja jelent meg, hogy szeretett képviselőjének szónoklatát illő tisztelettel s megfelelő számú helyes, éljen, ugyvan-nal garnirozza. S miután az ügy a törzsfőnökök pak­tuma czégnél vol bebiztosítva, elég volt a szeretett képviselő ur szónoklata. A polgármester csak néhány hatvágással a tanácson verte el a port, mert nem engedelmeskedett s nem volt olyan jámbor, mint a közgyűlés, hanem ellene szegült a közóhajnak, vagyis jó magyarul a törzsfőnökök paktumának. Szükség volt erre, mert a polgármester elfelejtette a különvéleményt papi­rosra tenni. Az igazság kedvéért konstatáljuk, hogy egyéb baj nem történt s amikor a főpolgármester a közgyűlést bezárta, megbékült a tanács is, a Ferenczváros is, amely a paktum alul kibújt. A karaván pedig békességgel haladt tovább. Az uj sugárút. A községi választások előtt az erzsébetvárosi városatyák azzal az inditványnyal lepték meg a köz­gyűlést, hogy adjon a Dob utcza helyett az Erzsébet­városnak is sugárutat. Hasonlót az Andrássy-uthoz. A közgyűlés az indítványt elfogadta s a mérnöki hivatal hozzáfogott a tervek elkészítéséhez. Többször meghosszabbított terminus után e héten elkészültek a tervek, üt terv van. Hármat a középitési igazgató csinált, kettőt Devecis Ferenc műszaki tanácsos. Még lesz alkalmunk a tervekkel bővebben foglalkozni, most csak ismertetjük. A középitési igazgató tervei : I. Az első terv meg­hagyja a Dob-utczát úgy ahogy van s helyette uj utat csinál. Az uj ut a Rottenbiller-utcza és Damja- nich-utcza tengelyének metszőpontját egyenes irányban a központi városháza homlokzatának a közepével köti össze. Az 1600 méter hosszú ut tizenhat öl széles, tehát olyan széles, mint az Eskü-ut A terv lemetszi a Royal-szálló dob-utczai szárnyát. A Rombach utczai zsidótemplom rizalitszerüen megmaradhat, csak az útra néző oldalát díszesebben át kell alakítani. A terv szerint a kisajátítás 14,200.000 koronába kerül. Ebből azonban 6,200.000 korona megtérül a telkek értékesí­téséből. A terv végrehajtása tehát kerekszámban nyolcz millió koronába kerülne. Ezenkívül az útépítésre, víz­vezetékre, csatornára kell 880.000 korona. II. A második terv a Dob-utcza belső részét a Wesselényi-utczai oldalon, az István-tértől pedig a Király-utczai oldalon szélesíti meg tizenkét ölre. Ez a terv az István-térbal is elvág egy darabot a Rotten­biller-utcza torkolatánál pedig kisebb teret alkot. Ha a tervet egyszerre végre akarják hajtani, a kisajátítás 12,200.000 koronába kerülne, amiből 6,200.000 korona térül meg. Ha a tervet fokozatosan hajtják végre, vagyis egyelőre csak azokat a telkeket sajátítják ki egészen, amelyek a szabályozás után nem képeznek önálló telket, a kisajátítás 6,500.00ó koronába kerül, amiből a telekértékesités révén 1,700.000 korona térül meg. III. A harmadik terv csak annyiban különbözik a másodiktól, hogy a Dob-utczát egész hosszában a Király utczai oldalon szélesíti ki. A terv teljes végre­hajtásakor a kisajátítás 13,000.000 korona, amiből 7,600 000 korona térül meg, a részleges kisajátításnál a költség 5,5('0.000 korona, amiből 1,100 000 korona térül meg. Devecis Ferencz műszaki tanácsos tervei: I. A Dob- utczát a Csányi utczáig megtartja, de 25 méterre szélesíti ki. A Csányi-utczától 26 méter szélességben úgy viszi tovább, hogy az uj ut a Damjanich-utcza déli oldalával képez egy vonalat. Ha a tervet egy­szerre végrehajtják. 70 telket kell kisajátítani, ami tizennyolc millió koronába kerül. Ebből millió megtérül, a költség tehát 123/4 millió korona. A terv részleges végrehajtásánál 28 telket kell kisajátítani, ami 83/4 millióba kerül, amiből l3/4 millió megtérül. Ha az utat 35 méter, vagyis az Andrássy-uthoz hasonlóan akarják kiszélesíteni, a kisajátítás a teljes végrehajtásnál tisztán tizenhat millió koronába, a részleges végrehajtásnál pedig 11 és fél millió koro­nába kerül. II. A második terv abban különbözik a középitési igazgató első tervétől, hogy az uj útvonalat nem a Dam- janich-utcza tengelyében, hanem az utcza déli olda­lának vonalában nyitja meg s hogy az utat 26—28 méter szélesre tervezi. Ennek a tervnek a teljes végrehajtása tizenhárom, a részleges végrehajtása 10 millió koronába kerül. Ha 36 méter szélességben akarják megnyitni az uj utat, a teljes végrehajtása 171/«o, a részleges végrehajtása 12 millió koronába kerül.

Next

/
Thumbnails
Contents