Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-29 / 17. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. április 29. sóivá a választás vagy — e mellett is — csak a fel ismert kiváló erők nyernek a kellő helyre megfelelő alkalmazást: a választás rendje és formája szerencsés lehet és az ügy javára szolgálhat. Ellenkezőleg bárk eszközli a választást, avagy kinevezéssel cseréltessék föl : az ügyre vonatkozó hátrányai nem maradnak el. Az iparoktatás. A tanügyi osztály uj javaslattal lépett a tanács elé. Az iparoktatást akarja szakirányúvá fejleszteni, Az inasiskolákkal sehogysem tud boldogulni a város. Évről-évre kísérletez, hogy valahogyan megegyeztesse az iparnak és a pedagógiának sok tekintetben ellentétes érdekét. Eddig nem sikerült czélt érnie. Vagy a pedagógia nyomult előtérbe az ipar rovására vagy megfordítva. Most végre sikerült olyan javaslatot készíteni, amely egyik érdeket sem szolgálja, hanem egy harmadikat, a főváros pénzügyi helyzetét. Szerencsétlen időben fogtak a javaslat megszerkesztéséhez. Most a városházán csak a takarékosság járja. Ennek a jegyében kell születnie minden javaslatnak. A jóléti bizottság forgat most meg minden javaslatot s először is azt nézi, mennyit takarítanak meg vele. Ha van megtakaritás, akkor jó a javaslat, ha mindjárt lenekestül föl is forgatja az egész kultúránkat. Az iparoktatásról szóló javaslatnak is csak az az érdeme, hogy a számok ügyes csoportosításával 35.000 korona megtakarítást tud kimutatni. Tényleges meg- takaritás-e ez, vagy csak számbeli, nem is kutatjuk. Az iparoktatás ügyét nem lehet, nem szabad ebből a szempontból elbírálni. Jó inasiskola lesz-e az uj szervezet alapján ? Csak ez a kérdés. Ez azonban nagyon fontos. Ha betekintünk a műhelyekbe, azt látjuk, hogy az inasok száma mindenütt fogy. Azelőtt divat volt az inasgazdálkodás, most pedig, amelyik mester csak teheti, nem tart inast, nem nevel jövő iparos nemzedéket. Két oka van ennek, az ipartörvény fogyatékossága és az inasoktatás rendszertelensége. Az uj javaslat pedig még sokkal nehezebbé teszi a helyzetet, mint volt eddig. Emellett megbolygatja az elemi iskolai tanítást is. Hogy a tervezett inasoktatás megvalósulhasson, meg kell változtatni az elemi iskolák tanítási idejét. Szóval áldozat minden vonalon. Mindez azért, hogy 35.000 korona megtakarítást lehessen kimutatni. A tervezet egyszerűen az egyes iparágaknak kijelöl egy-egy iskolát s azt mondja, hogy ez a szakirányú iparoktatás. Kimondja, hogy a 643 szabóinas a főváros minden részéből a Kazinczy-utczai iskolába vándoroljon, a suszterinas a Nyár-utczába s igy tovább. Jogasan hittük, hogy az inasoktatásnál legalább azt az elvet fogják megvalósitani, hogy nem zsúfolnak egy iskolába ezer gyereket. Ez sem történt meg. Az Érsek-utczai iskolát 982 sokszorosító inasnak jelölték ki. Az igazgatóknak és tanítóknak régi panaszuk, hogy a leányiskolákban is van inasoktatás. A rakoncátlan inasgyerekek szemérmetlen dolgokkal firkálják tele a falakat, faragnak mindenfélét a padokba, amelyekben másnap a leánygyermekek ülnek. Az uj tervezet nemcsak nem segit ezen a bajon, hanem még fokozza. Az inasok összezsufolását érdekes érvekkel támogatja a javaslat. Azt mondja, hogy az inasgyerek most is jár a műhelytől távolabb eső iskolába s egy- egy iskolába 7—8 kerületből is van inasgyerek. Arra azonban nem gondol a javaslat, hogy ez csak kényszerűség. Az iskolaév folyamán a mester más kerületbe, az iskolától távolabb költözik, de az inasát kénytelen tovább is az iskolába küldeni. Azt még sem lehet kívánni egy mestertől sem, hogy a műhelyének megválasztásánál az legyen az irányadó, hogy az inasa melyik iskolába jár. Az előterjesztés igy csoportosítja az egyes iparágakat : A) szakirányú iskolák : a díszítők részére : a IV. kerület gróf Károlyi-utczai elemi iskolában ; az ékszerészek, ötvösök részére: az V. kerület Lipót-tér elemi iskolában ; a géplakatosok részére : 1. a III. kerület timár-utczai elemi iskolában : 2. a VI. kerület Külső váczi-uti elemi iskolában ; 3. a IX. kerület Bakáes-téri elemi iskolában; 4. a X. kerület Szt- László-téri elemi iskolában ; a lakatosok részére: 1. a III. kerület timár-utczai elemi iskolában; 2. a VI. kerület angyalföldi elemi iskolában; 3. a VII. kerület Wesselényi-utczai elemi iskolában ; 4. a X. kerület Szent-László-téri elemi iskolában ; a sokszorosítók részére: a VI. kerület érsek-utczai elem iskolában ; a szabók részére: a VII. kerület Kazinczy-utczai elemi iskolában; a czipészek részére: 1. a II. kerület Margit-köruti elemi iskolában; 2. a VII. kerület nyár-utczai elemi iskolában; a műszerészek részére: a VII. kerület dohány-utczai elemi iskolában ; a bádogosok részére: a VIII. kerület Szentkirályi-utczai elemi iskolában ; a faiparosok részére: a VIII. kerület Rőkk Szilárd-utczai elemi iskolában; az építő-iparosok részére: 1. a II. kerület Margit-köruti elemi iskolában; 2. a Vili. kerület Baross-utczai elemi iskolában ; a hentesek és mészárosok, a sütők és a borbélyok részére a Vili. kerület Bezerédy-utczai elemi iskolában. B) Általános irányú iskolák : az I. kerület szarvas-téri elemi iskolánau; a II. kerület Margit-köruti elemi iskolában ; a III. kerület timár-utczai elemi iskolában ; a VI. kerület angyalföldi elemi iskolában; a Vili. kerület Bezerédy-utczai elemi iskolában ; a VII. kerület Kis- zuglói elemi iskolában; a X. kerület Szent-László-téri elemi iskolában. Az ügyosztály konkrét javaslatai a következők : 1. A jelenlegi általános irányú iparostanoncz- iskolák a közölt tervezet szerint szakirányú iskolákká szervezendők át. 2. Az elméleti oktatás ideje két napra teendő, 3—3 órán át, két csoportban és pedig: az egyik csoport hétfőn és szerdán, a másik csoport kedden és pénteken részesüljön délután 4—7 óráig oktatásban. 3. Úgy az elméleti, valamint a rajzosztályokba 50—50 tanoncz vehető fel.
