Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-22 / 16. szám
1901. április 22. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 11. ítéli meg és a kilüntettetteknek a közgyűlésben a főpolgármester adja át ünnepélyes szavak kíséretében. 14. §. Évenkint legfeljebb csak annyi elismerő oklevél adható ki, a hány a székesfővárosban a kerületek száma és minden kerületből évenkint legfeljebb csak egy emberbarát tüntethető ki. Budapest választói. A központi választmány most igazította ki a főváros képviselöválasztóinak névlajstromát. A kiigazítás eredménye, hogy a választók száma csak kis mértékben emelkedőt. Mindenki azt várta, hogy a választók száma a fővárosban nagy arányokban fog emelkedni. De nem igy történt. Az oka pedig az, hogy most a kiigazításnál másként magyarázták a törvényt, mint tavaly, amikor az uj törvény alapján először állították össze a névjegyzéket. Tavaly sokkal liberálisabban hajtották végre a munkát. A kereskedősegédeket például, ha a cenzusnak megfelelő adót fizettek, fölvették a választók közé. Az idén pedig törölték, azzal a megokolással, hogy a foglalkozásuk nem megfelelő. A kereskedősegédeket egyszerűen a szolgai alkalmazottakhoz számították s ennek alapján törölték a névjegyzékből. így történt, hogy 12493 választót, vagyis az összes választók 25 százalékát törölték az idei lajstromból. A törlésre csak két alap volt. A foglalkozás meg nem felelő volta s az adóalap hiánya. Hogy az utóbbit hogyan vették, azt nem tudjuk. E sorok írója ismer olyan polgárokat, akik 40 koronánál több egyenes adót fizetnek s mégis adóalap hiányában maradtak ki a lajstromból. Előrelátható, hogy nagyon sok lesz a reklamáczió. A törvény legalább annyira megvédelmezi a választók jogát, hogy az összeíró küldöttséget kötelezi, hogy minden kihagyott polgárt külön írásban értesít a kihagyásról. Biztojan számíthatunk tehát arra, hogy ezrivel jönnek majd a reklamácziók. Hogy ez a szavazatirtásnak beillő törlés eddig nagyobb hullámokat nem vert, annak az a magyarázata, hogy a most összeállított lajstrom a jövő évben érvényes s a jövő esztendőben semmiféle választásra nincsen kilátás. A polgárok megszokták már, hogy ezeket az ügyeiket a kerületi törzsfőnökök intézzék el. A törzsfőnökök azonban most nem törődnek vele, mert előrelátható, hogy a jövő évben nem lesz szükségük a szavazókra. Az országgyűlési képviselőket megválasztják az idén, a városatyákra pedig csak két esztendő múlva kerül a sor. Pedig a polgárok, akik a törzsfőnökök parancsára olyan jámbor hűséggel vándorolnak az urnához, hogy szavazzanak arra, akire a törzslőnök parancsolja, megérdemelnék, hogy a törzsfőnök urak akkor is törődjenek egy keveset az ő sorsukkal, amikor nincsen szükség a szavazatukra. Ha a hatalmukba kerítették a választások körüli eljárást, a meghatalmazások és szavazólapok ingyenes kezelését, akkor az ő kötelességük gondoskodni arról is, hogy jámbor híveik választói joguktól tévedések árán el ne üttessenek. A választók száma kerületenkint igy alakult: Az I. kerületnek volt 3157 szavazója. Ebből meghagytak 2552-öt, töröltek 604-et s fölvettek 769 uj szavazót. Egy választó csőd miatt vesztette el a választói jogát. A kerület tehát 164 választót nyert. A II. kerületnek van 3116 választója. Ebből meghagytak 2516-ot, töröltek 610 et s 775 uj embert vettek föl. Tehát a kerület 167 választót nyert. A III. kerület 1698 választójából 1494 maradt. 204-et töröltek s helyettük 265 uj választót vettek föl. A kerület nyeresége 62 választó. A IV. kerület 3461 választójából 2736-ot meghagytak, 715-öt töröltek s csak 657 újat vettek föl. 12 azonban csődbejutás miatt vesztette el a választói jogát. A kerület tehát 68 választót vesztett. Az V. kerületnek van 570/ választója. Ebből meghagyta 4444-et, fölvettek 1349 újat, de töröltek 1260-at, 4 pedig csődben van. A kerület 93 választót nyert. A VI. kerület 10492 választójából meghagytak 7617-et, töröltek 2862-őt, akik helyett 3079 újat vettek föl. A kerület nyeresége tehát 204 választó. A VII. kerületben változott az arány legjobban. A kerület 11565 választójából meghagytak 8799 et, töröltek 2826-ot ezenkívül 6 csődben van. S ezek helyett csak 4049 uj választót kaptak. A kerület nyeresége 1223 választó. A Vili. kerület 8207 választójából meghagytak 603G-ot, őröltek 2133-at csődben van 16 s ezek helyett fölvettek 2806 uj választót. A kerület 635 választót nyert. A IX—X. kerületben van 6099 választó. Ebből meghagytak 4812-öt, töröltek 1279-et, 11 csődben van s fölvettek 4812 uj választót. A kerület 329 választót nyert. Ebből a kimutatásból látjuk, hogy két kerületben csökkent, a többiben növekedett a választók száma. A végeredmény az, hogy a főváros 53502 választójából töröltek 12493-at s 15999 újat vetlek föl. 58 választó csőd miatt vesztette el a választói jogát. A sertésközvágóhid. A főváros elhatározta, hogy sertésközvágóhidat épit. A költségeket megszavazták s az építést megkezdték. Az építés megkezdésekor úgy tervezték, hogy a vágóhidat 1900 februárjában megnyitják. Azután a nyárra, majd őszre, majd megint a következő esztendőre maradt a megnyitás. Ma úgy vagyunk, hogy ha semmi akadály közbe nem jön, az idén nyárutóján, tehát másfélesztendei késedelemmel megnyitják a sertésközvágóhidat. De eddig is annyi akadálya volt a közvágóhíd építésének, annyian törnek ellene ma is, hogy szinte hihetetlen, hogy közbe ne jöjjenek megint olyan akadályok, amelyek az építést s ezzel kapcsolatosan a megnyitást megint elhalasztják. Pedig ez a kérdés, a mai viszonyok mellett, amikor a takarékosság szent nevében redukálják a tanítónak a fizetését, amikor negyven esztendeig becsülettel szolgált igazgató özvegyétől meg akarják tagadni a kegydijat, nem lehet közömbös a főváros házipénztárára. Elvesztettük másfél esztendőnek az interkaláris kamatát, elvesztettük másfél esztendőnek a bevételét. Hogy pedig ez nem csekély összeg, igazolja az, hogy az idei budget- ben félévi bevételre 500,000 korona van előirányozva.
