Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-22 / 16. szám
8 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901 áprili os 22. választásoknál szükséges összeköttetésük is megvan. Eddigi működésűkkel valamennyien szereztek maguknak híveket a törvényhatóság tagjai között. Nem csodálhatjuk tehát, ha a korteskedés nagy mértékben ép föl. Ismerjük a fővárosnál a korteskedés nemét. Tudjuk, hogy nehéz, terhes föladat az, a mikor a választás négyszáz ember joga. Mégis arra kérjük a jelölteket, még pedig éppen a tanácsosi állás tekintélyének az érdekében, hogy az utóbbi időben olyan nagy mértékben kifejlődött kilincselés kortesfogását ne praktizálják. Nem lenne méltó sem a tanácsosi álláshoz, sem a jelöltek személyéhez és egyéniségéhez, ha a korteskedést a személyi kultusz mezejére terelnék. A főváros érdeke követeli meg, hogy a tanácsosi állásra tiszta választás utján jussanak azok, a kik a többséget kapják. Nem akarjuk részletesebben fejtegetni ezt a dolgot, mert a jelöltek személye ad nekünk garancziát arra, hogy még az ő érdekükben dolgozó híveiknél is oda fognak hatni, hogy a korteskedésben bizonyos határokon belül maradjanak. Annál könnyebben megtehetik, mert hiszen csak két esztendei különbségről lehet szó. A restauráczió kétségtelenül mind a négy jelöltet beülteti a tanácsosi székbe. A bécsi vízvezeték. Talán a világon nincsen még város, a mely a számítások szerint annyi vizet kapna a vizvezeté kéből, mint Budapest s mégis állandó nálunk a viz- szükség és a vizmizéria. Most a mikor örökös nálunk a panasz s a mikor a hivatalos adatok szerint naponkint és fejenkint kétszáz liter víznél is többet fogyasztunk, érdekesnek tartjuk megismertetni azt a tervet, a melynek megvalósításával Bécs hosszú időre biztosítani akarja a maga vízszolgáltatását. A káposztásmegyeri vizmü a második rész uj kutai nélkül is naponkint több mint 120,000 köbméter vizet szállított s mégis kevés volt a viz. Bécs vezetéke 104,000 köbméter vizet adott, noha Bécs lakosságának száma több mint kétszerannyi. A teljes káposztásmegyeri telep, ha valamennyi kutat bekapcsolják, naponkint több mint kétszázötvenezer köbméter vizet fog adni s mégis hivatalosan is azt a fölfogást hirdetik, hogy mihelyt Budapest elérte az egy millió lakosságot, uj vízműről, vagy a mostaninak a kibővítéséről kell gondoskodni. Bécsben most úgy állapították meg a terveket, hogy negyven esztendőre elég legyen a viz s csak akkor kelljen további bővítésről gondoskodni, ha a város lakosságának a száma jelentékenyen meghaladja a három milliót. S ennek a népességnek az ellátására a mostani üzemnek 138 ezer köbméterre való bővítése mellett 200 ezer köbméter vizet szállító uj telepről gondoskodnak. Vagyis 330.000 köbméter vízszállítást elegendőnek tartanak negyedfél millió lakosságnak, mi pedig 250,000 köbmétert szállító telepet egy millió lakosságnak szántunk. A bécsi uj vízvezetékről Berger Ferencz városi építési igazgató tartott fölolvasást. Ebből megtudjuk, hogy az osztrák főváros lakói nemsokára egy második hegyiforrás vízvezetéket kapnak, mely, ha a számítások és vegyi vizsgálatok beválnak, az első Kaiser Franz Josefs-Hochquellen-leitungénál is minden tekintetben jobb vizet fog szolgáltatni. Tudnivaló, hogy Bécsben, a hol a hires hegyiforrás vízvezeték létesü- lése óta több rendbeli bővítő munkálatokat (potschachi kút) végeztek, sőt az utczalocsolásokhoz, a parkok öntözésére és ipari czélokra egész külön vízvezetéket — az u n. Wienthalwasserleitung-ot is — épitet'ék, még mindig télen csak 61,000 m8, nyáron pedig 104.000 m3 napi vizszolgálmányra, vagyis (1.600,000 lakos mellett)fejenként télen 40, nyáron pedig csak körülbelül 70 1-re számíthatnak, amit, mivel már régen kevésnek bizonyult 110 illetve 140 literre akarnak felemelni. Sőt a jövőre gondolva, úgy tervezik a végleges müveket, hogy a jelenlegi vezetéket egész képességre építvén ki, a hozományt napi 9j,000 illetőleg 138,000 m3-re emelik és hozzá uj vízvezetéket teremtenek, mely átlag 200,000 m3-t hozzon naponként; mi által a mostani népességet véve alapul, jelenleg fejenként nyáron 180—205 liter, mig 1920-ban (2.360,000 lakóval) télen 127, nyáron 144 1, 1940-ben pedig (3.250.000 lakóval) már csak 92, illetőleg 105 1-t tenne fejenként a midőn aztán újabb bővítésről kellene gondoskodni. Az uj vízvezeték története röviden ez : Bécs városának vízzel való ellátására vonatkozólag 1893-ban megtartott tárgyalások eredményeképpen alapelvül kimondotta a tanács, hogy a vízzel való ellátás kizárólag a város dolga, idegen kézbe tehát nem adható ; s a viz kitűnő minőségének meg- roszabbodnia nem szabad. Ehhez képest elrendelték, hogy a Duna medenczéjéből eredő gazdasági vízvezetékre vonatkozó előmunkálatokat t -gyék meg s Bécsújhely mellől eredő mélyvölgyi, valamint a Wienvöl- gyi vízvezeték létesítése iránti tárgyalásokat kezdjék el s végül, hogy meglévő magashegyi vízvezeték kiegészítésére, úgyszintén egy újabb és önálló ilyen vezeték létesítése iránti tanulmányokat hajtsák végre. A Duna medenczéből eredő vezeték eszméjét — noha minden hozzávaló adatot összegyűjtöttek már, — a város elejtette, a bécsújhelyi mélyvölgyi vezeték iránti tárgyalások eredménytelenek maradtak s csak a Wien-völgyi gazdasági vezetéket valósították meg. A tanácsi határozatnak a magashegyi vízvezeték kiegészítésére vonatkozó részét illetőleg azt tervezik, hogy mindenekelőtt a vízvezeték (Aquäduct) emésztö- képességének teljes kihasználásával még napi 34,000 m3 vizet valamely közeli forrásokból bevonnak s ezzel eleget tesznek a legégetőbb szükségletnek. Nagy körültekintéssel és alapossággal indultak meg ezután a vízvezetéki kérdés főbb programm- pontjának előmunkálatai s a források vizsgálata. Miután az eredmények minden tekintetben megnyugtatók voltak, a városi tanács 1900. márczius 27-én elhatározta, hogy; 1. Bécs vízzel való ellátásának kiegészítéséül a
