Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-01 / 13. szám
1901. április 1. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 15 A formalitások elintézése után az elnök bemutatta a kormány képviselőjét, Mándy Lajos miniszteri tanácsost. Az évi mérleg a múlt évről áthozott 815.215 korona 92 íillérrel együtt 3,769.499 korona 70 fillér tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság indítványozza, hogy az alapszabályszerü levonások után osztalékul 2,942.606 koronát, azaz a részvények után egyenként 28 koronát és az élvezeti jegyek után 18 koronát fizessenek ki, mig a fönmaradó 565.215 korona 41 fillért uj számlára Írják. Az évi jelentés előterjesztése után több részvényes felszólalt s különböző javaslatot tett. Haraszti Jetiinek Henrik vezérigazgató minderre azonnal válaszol, de előrebocsátotta, hogy a régebbi közgyűlési határozatokat a vitába vonni nem engedi, mert a közgyűlés tárgyalási anyaga természetszerűleg nem lehet más, mint az igazgatóság előterjesztése. A fölszólalókkal szemben adatokkal és példákkal mutatta ki, hogy az igazgatóság jelentése oly világos, rendszeres és áttekinthető, hogy egy kis jóakarattal és szakértelemmel bárki a legkönnyebben eligazodliatik rajta s hű és teljes képet alkothat magának a társaság működéséről és az igazgatóság üzleti politikájáról. Egyetlen nagyobb részvénytársaság sem veszi be jelentésébe üzletének olyan részleteit, a melyeknek közzététele határozottan ellenkezik a társaság és a részvényesek érdekeivel. Az igazgatóság nem takargat semmit, erre nincsen oka s épp azért az egyes fejezetekre, bár ezt nem lehet követelni, részletes felvilágosításokat nyújt. Több nagy részvénytársaság évi jelentésének és zárószámadásának fonalán kimutatja, hogy más társaságok korántsem alkalmazzák mérlegeikben és zárószámadásaikban azt a részletes kimutatást, mint a közúti vasút s igy kijelenti, hogy a társaság mitsem fog változtatni azon a jelentési rendszeren, a mely a társaságnál évtizedek óta divik. Ami a társaság bérházát illeti, kiemeli azt, hogy már két év előtt a közgyűlés helyeslése mellett kifejtette az építési programmot s jelentheti, hogy az elért eredmény úgy a mi az építés keresztülvitelét, valamint az elért bérjövedelmet illeti, ez a társaság érdekeit hathatósan előmozdítja, úgy, hogy az igazgatóság jövőben is ez építési programm megvalósítására fog törekedni. A fölszólalók abbeli óhajtásával szemben, hogy az igazgatóságnak az építési tőke fedezetére adott fölhatalmazást vonják visszavagy hogy az igazgatóság erről a jogról mondjon le, az igaz, gató kifejti és adatokkal támogatja, hogy e meghatalmazás vált tozatlanul föntartandó, mert ez az eddigi nagy terveknek és a jövő fejlődésnek is alap és életföltétele. A mi a kifogásolt irány t illeti, kifejti, hogy a közlekedési vállalatok nem folytathatnak; egyoldalú üzleti politikát, hanem mindig szem előtt kell tartamok azt, hogy bizonyos tekintetben a közérdek letéteményesei s azért az igazgatóság mindig arra törekedett, hogy a társaság jogos igényeinek megóvása mellett működése a közérdekkel harmóniában maradjon; mert csak ez bizonyítja a társaság részére azt a jóakaratot, a mely nélkül működése rendkívül meg volna nehezítve. Végül a benyújtott javaslatok elvetését s az igazgatóság előterjesztésének elfogadását kéri. Zajos helyeslés, taps és éljenzés követte a beszédet, a melynek befejeztével haraszti Jelűnek vezérigazgató indítványára az elnök elrendelte a névszerinti szavazást. Az eredmény az volt, hogy a közgyűlés 790 szavazattal 24 szavazat ellenében elvetette a fölszólalók javaslatait, ellenben elfogadta az igazgatóság jelentését, a zárószámadást és mérleget s hozzájárult az osztalékra vonatkozó előterjesztéséhez. Ehhez képest az elnök kijelentette a határozatot, hogy részvényenként 28 koronát, élvezeti jegyen ként pedig 18 koronát fizetnek e hónap 29-től kezdve a társaság pénztáránál. Végül enunciálja az elnök, hogy a közgyűlés a fölmentést úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelőbizottságnak megadta. Ezután Kovács József részvényes tett indítványt, hogy a külön tartalékalapból a forgalomban levő rész- \ nyék és élvezeti jegyek után darabonként 100 koronát fizessenek vissza a részvényeseknek. Az igazgatóságnak részletes előterjesztése alapján a közgyűlés névszerinti szavazással döntött és Kovács József indítványát 709 szavazattal 21 szavazat ellenében elvetette. Végül a választások voltak. Igazgatósági tagok lettek: Baumgarten Lajos, Gséry Lajos, Jetiinek Artur dr., Jetiinek Henrik, Lánczy Leó, Mannheimer Ignácz dr., Or- száqh Sándor dr., Popper István és Schreyer Jakab dr., a felügyelő bizotiságba mint uj tagot illenczfalvi Sárkány Józsefet választották be. A választások után Náthán Mór részvényes szólalt föl s a részvényesek elismerését és köszönetét fejezte ki az igazgatóságnak és különösen a vezérigazgatónak sikeres működéséért. A közgyűlés nagy helyesléssel fogadta a fölszóla- lást, a mely után a közgyűlés véget ért. A Budapesti villamos városi vasút részvénytársaság igazgatósága márczius 22 diki ülésében a tizedik rendes közgyűlés megtartását április hó 13-ára határozta el. A bemutatott 1900. évi mérleg a következő adatokat tartalmazza : Vagyon : A vasúthálózat, központi telep, kocsiállomány stb. értéke 12,446.225 korona 86 fillér. Szerződésszerű óvadék a fővárosnál 101.477 korona 24 fillér. Fölülvizsgálandó építkezések és beruházásokért 1,967 110 korona 23 fillér. A rendkívüli tartalékalap ingatlanai 282.450 korona 44 fillér. A tartalékalapok értékpapírjai 3,785.506 korona 56 fillér. Tartozók 2,019.490 korona 34 fillér. Pénztárszámla 3285 korona 02 fillér. Anyagkészlet, szén, olaj, posztó stb. 161.312 korona 78 fillér. Végösszeg 20,766.858 korona 47 fillér. Teher: 57880 dsrab részvény 11,576.000 korona. 2120 darab törlesztett részvény 424.000 korona. Elsőbbségi kötvényszámla 1.943.400 korona. Törlesztett elsőbbségi kötvényszámla 56 600 korona. Rendkívüli tartalékalap 4,304.451 korona 78 fillér. Forgalmi tartalékalap 195,564 korona 48 fillér. A pálya és fölszerelések értékcsökkenésére 1900-ban 657.221 korona 86 fillér. A pálya és fölszerelések értékcsökkenésére 1900-ra 120.000 korona. Az előző évek sorsolásából hátralékos részvények 20.800 korona. Részvénytörlesztési részlet 1900-ra 95.400 korona. Az előző évek sorsolásából hátrálókos kötvények 2000 korona. Kötvénytörlesztési részlet 1900-ra 20.400 korona. Építési és beruházási tartalék- alap 57.494 korona 18 fillér. Fel nem vett osztalék 3592 korona. Nyugdíjalap 126.019 korona 61 fillér. Óvadékok 80.587 korona 56 fillér. Követelők 189.852 korona 27 fillér. Tiszta nyereség az 1900. évben 8S3.474 korona 73 fillér. Végösszeg 20,766.858 korona 47 fillér. A veszteség és nyereség számlán feltünteti összegek a következők : Veszteség : Forgalmi kiadások 1,456.802 korona 65 fillér. Különös kiadások 402.987 korona 84 fillér. Elsőbbségi kötvény kamat 78.128 korona. A pálya és fölszerelések értékcsökkenésére 120.000 korona. A székesfőváros 2 százaléknyi részesedése 55.539 korona 41 fillér. A részvénytörlesztési alapra 95.400 kor. Az elsőbbségi kötvények törlesztésére 20.400 korona. Nyereség 893.474 korona 73 fillér. Végösszeg 3,122.732 korona 63 fillér. Nyereség : Nyereség áthozat az 1899. évről 46.420 korona 75 fillér. Bevételek : 3,076.311 korona 88 fillér. Végösszeg : 3,122.732 korona 63 fillér. Ez adatok alapján az igazgatóság a közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy az 1900. évi osztalékot 14 koronában állapítsa meg.
