Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-01 / 13. szám
12 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. április 1. A legtöbb ügyet csak szavazati joggal is biró önnálló előadókra — vagyis ülnökökre — lehet bízni azért van szükség még két ülnöki állás szervezésére. A javaslat pénzügyileg nem terheli a házipénztárt, mert a gyámtartalék alap jövedelme, a 80—9000 korona kezelési felesleg, az évenként 20—22000 korona őrzési dij még a szaporítás után is teljesen fedezi az árvaszéki tisztviselők fizetését. A sertésközvágóhid vasútja. A sertéshözvágóhid épitése ezer akadálylyal, de mégis halad előre. A nyáron talán már meg is nyitják. A városházán úgy tervezték, hogy a mikorra a közvágóhidat megnyitják, meg legyen a villamos vasút is, a mely odaviszi az embereket. A vasút épitése azért is fontos, mert addig nem tudják véglegesen megépíteni a közvágóhidhoz vezető utat sem, ha nem akarják, hogy az ut megépítése után egy-két hónappal a vasút épitése miatt fölszakgassák. A vasút épitése annyi külömböző érdekkel {kapcsolatos, hogy ma alig van rá kilátás, hogy a közvágóhíd megnyitásakor meglesz a villamos vasút is. Terv van elég. 'Jalán éppen az a baj, hogy sok is a terv. A városi villamos vasúttársaság is, a közúti is adott be a városhoz terveket. De még egyiket sem fogadták el. A városi villamos vasúttársaságnak az volt az első terve, hogy a Mester-utczai vonalat meghosszabbítja s az államvasutak töltése a'att a marhavásártéri és gépgyári vonalakat keresztezve, a sertésközvágóhid hátsó frontja elé viszi a vasutat. Erre a vonalra megtartották már a közigazgatási bejárást is. A bejáráson azonban tiltakoztak a keresztezés ellen s azt kívánták, hogy a vasút a közvágóhíd főhomlokzata elé menjen. A vállalat tehát uj tervet csinált. A második terv szerint a közvágóhidi vasút a Mester-utczai vonalból a ferenczvárosi pályaháznál kiágazik s a vasúti töltés mellett a Hungária-körutra kanyarodik. Innen az összekötő vasúti aluljárókon át a közvágóhíd főhomlokzata elé megy s a Kén-utczát metszve, tovább halad a fegyvergyárig. A főváros elfogadta volna ezt a tervet, de azt kívánta, hogy a társaság ismerje el, hogy a szárnyvonal mellett a város követelheti még, hogy a Mester-utczai vonalat egyenes irányban meghosszabbítja Erzsébetfalváig. Időközben a közúti vasúttársaság is adott be tervet, a mely szerint közvágóhidi vonalából kiágazva, a brucki vasút töltése mellett építene vasutat a ser- tésközvágóhidhoz. A terv végrehajtásánál szükség volna arra is, hogy az államvasutak töltéséből elvegyenek. Ezt pedig az államvasutak nem akarják megengedni s azért a társaság alternativ tervet is dolgozott ki, a mely szerint a vonal az államvasuti töltés mellett a Hungária-uton haladna a közvágóhíd főhomlokzata elé. A közgyűlés mindent elfogadott, csak azt kötötte ki, hogy ha a Hungária-körutra más vállalkozó kap konczessziót, erre a szakaszra a peage jogot biztosítsa. Ezt a kikötést meg a kormány nem hagyta jóvá, mert semmiféle módon nem akarja megzavarni, hogy a Hungária-körút egységes vasutat kapjon. De a forgalom szempontjából sem tartja a kormány megfelelőnek a terveket, mert a közvágóhíd előtt egy darabon mindakét vállalat kocsijai ugyanazon sínpáron közlekednének s igy a közvágóhíd tulajdonképpen csak egy vonalat kapna. Most tehát mindakét vállalat módosította a tervét. A közúti a soroksári-uti vonalból kiágazva, a viczinális sínéinek fölhasználásával a vágóhidhoz vezető uj utón akarja a vasutját megépíteni. A városi pedig föntartja a Hungária-köruti vonalat azzal, hogyha a Hungária-köruton más kap konczessziót, lemond minden további jogról. De a végső szakasznál úgy módosította a tervet, hogy a Koppány-utcza mellett levő városi területen épit ideiglenes vonalat, a mig a város a közvágóhidhoz vezető főutat megépíti. Ezt a két tervet fogadták el a bizottságok is. Terv tehát van bőven, vasút azonban nincsen. Meg van mentve az elv, de elveszthetjük a sertés- közvágóhidhoz vezető vasutat Ha a főváros a Hungária-köruti szakaszon a peagera vonatkozó kikötést mellőzi, számolnia kell azzal az eshetőséggel is, hogy a Hungária-köruti vasút megépítésekor a közvágóhidhoz vezető ezt a vonalat egészen elveszíti. Pedig, hogy mennyire fontos ez a vonal, bizonyítja, hogy a hentesek, a kiknek pedig a legtöbb dolguk lesz a közvá- hidon, deputáczióban kérték a kormányt, hogy a Mester-utczai vonal meghosszabbítása mellett döntsön, mert ez felel meg az ő érdekeiknek. Alaposan meg kell tehát a törvényhatóságnak fontolnia a dolgot, nehogy hozzáférhetetlen legyen a milliókba került sertésközvágóhid. Irodalom és művészet. Miivésztelep az Epreskertben. A főváros az epreskerti területet müvésztelepnek szánta. A nagy területen már csak két üres telek van, amelyet most az Országos magyar képzőművészeti társulat kér a fővárostól, hogy ott müteremházat építsen s a műtermeket szobrászoknak és festőknek bérbe adja. A főváros hajlandó is volt a kért telkeket átengedni, de a művészek között háborúság tört ki, mert Pállik Béla, a szomszédos terület tulajdonosa, tiltakozott a müvészbérház terve ellen. Pállik azt vitatta, ha a müvészbérház a tervek alapján megépül, akkor elveszi az ő műtermének a világosságát. A főváros képzőművészeti bizottságának és a képzőművészeti társulatnak kiküldöttei hosszas tárgyalás után végre olyan megállapodásra jutottak, amelyet a szomszédos telektulajdonosok is akczeptál- tak és igy semmi akadálya nincsen annak, hogy a képzőművészeti társulat a telket megkapja s a müvész- bérházat megépítse. Érdekesnek tartjuk ez alkalommal elmondani, hogyan lett az Epreskertből müvészkolónia. Még 1879-ben adott a város ott egy telket Huszár Adolf szobrásznak, majd 1882-ben Trefort Ágost, az akkori kultuszminiszter kérelmére 4100 négyszögöl területet képzőművészeti akadémia számára engedett át. Ugyanakkor a közgyűlés kimondotta, hogy a még megmaradt területet szintén a képzőművészetek czél- jaira tartja fenn, hogy apróbb részletekben méltányos eladási feltételek mellett kizárólag olyan hazai művészeknek fogja eladni, kik a fővárosban letelepedvén, ott maguknak önálló műtermet, otthont akarnak létesíteni. A közgyűlés czélja az volt, hogy az Epreskert
