Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-01 / 13. szám
1901. április 1. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 9 Aláírási felhívás Budapest székes-főváros 30,000.000 korona névértékű 4 százalékos kölcsön-kötelezvényeire. Budapest székes-főváros közönsége 1896. évben különféle uj közérdekű beruházásokra százmillió korona névértékű 4 százalékkal kamatozó, 50 év alatt törlesztendő kölcsön felvételét határozta el. E kölcsönből eddig részben eladatott, részben ki- sorsoltatott 53,560.400 korona névértékű kötelezvény ; a még meglevő eladatlan és kisorsolatlan kötelezvényekből 30 millió korona névértékű kötelezvényt a székes-főváros közönsége ezennel nyilvános aláírásra bocsát. A kölcsönkötvények tőkéjéért és kamataiért Budapest székes-főváros, az 1899. évi vagyonmérleg szerint 200 millió korona tiszta értéket meghaladó összes ingó és ingatlan vagyonával, nemkülönben minden jövedelmével szavatol. A kölcsönkötvények és azok kamatszelvényeinek teljes bélyegilleték és adómentességét az 1896. évi XVII. tcz. biztosítja. A pénzügyminisztériumnak rendelete szerint, eme kölcsön- kőtvények a pénzügyi igazgatás összes ágazataiban üzleti biztosítékul és bánatpénzül elfogadtatnak. A kölcsön részletkötelezvényei 200, 1000, 5000 és 10,000 korona névértéküek, bemutatóra szólnak s a névérték 4 százalékának megfelelő, félévenként utólag, minden év márczius 1-én és szeptember l én esedékes kamatszelvényekkel vannak ellátva. A százmillió koronás kölcsön 1897. évi március 1- ől számított 50 év alatt, félévenként márczius 1-én és szeptember 1-én tartandó sorsolások utján kerül törlesztésre. A kisorsolt kötelezvények teljes névértékben, minden levonás nélkül váltatnak be. A kölcsönnek felmondása, vagy nagyobb mértékben leendő kisorsolása 1907. évi márczius 1-éig ki van zárva. A 30 millió korona névérték erejéig most eladásra kerülő kölcsönkötelezvényekre f. évi április 9-től 13-ikáig bezárólag terjedő öt napon át, a nyilvános aláírás eszközölhető: a székes- főváros központi pénztáránál. Aláírás eszközölhető továbbá több budapesti pénzintézetnél is, a melyek jegyzékét falragaszokon teszik közzé. Az aláírási föltételek a következők : 1. Az aláírási ár a névérték 87 százaléka, azaz minden 200 koronás kötelezvény után 174 korona, hozzáadva a folyó szelvénykamatokat. A jegyezhető legkisebb névérték 400 korona. 2. Az aláírás alkalmával az aláirt névérlék után 5 százalék biztosíték teendő le készpénzben vagy takarékbetéti könyvben, vagy a budapesti értéktőzsdén jegyzett s a névérték szerint számítandó óvadékképes értékpapírokban. Készpénzbiz- tositék után kamat nem fizettetik. 3. A székesfőváros fönntartja magának a jogot, hogy túljegyzés esetén az aláirt összegeket belátása szerint szabadon leszállíthassa s azokat végérvényesen megállapíthassa. 4. A székesfőváros részéről megállapítandó összegnek megfelelő kölcsönkötelezvények egyik felerészót f. évi április hó 22-töl májas 6 ig, másik felerészét pedig f. évi október hó 1-től 15-ig bezárólag, az aláírási helyen s illetőleg ahol a biztosíték letétetett, az aláírók annál is inkább kötelesek átvenni, mert ellenkező esetben az át nem vett tételeknek megfelelő biztosítékok a székesfőváros javára fognak elszámoltatni. Az átvétel megtörténte után. az átengedett összegnek megfelelő biztosíték elszámoltaik, illetőleg visszaadatik. Kelt Budapesten, 1901. évi márczius hó 17-én. Halmos János, s. k. polgármester. A piaristák rendháza s a belvárosi templom. A Belváros szabályozásának egy még mindig elintézetlen kérdése, hogy mi történjék a piaristák rendházával s a belvárosi plebánia-templommal A kérdést sürgősen el kell intézni. A jövő évben megnyílik az eskütéri hid s addig rendezni kell az állapotokat. Másrészt a piaristák is megakarják építeni uj rendházukat s végül számolni kell azzal a ténynyel is, hogy a sz rencsétlen szabályozás folytán a belvárosi plebánia-templom mély árokba, jobban mondva gödörbe került. A tanács a kérdés megoldására egy bizottságot küldött ki. A bizottság azt a javaslatot tette a tanácsnak, hogy a piaristák maradjanak meg a mostani helyükön, természetesen az uj rendházat az uj szabályozási vonaloknak megfelelően építsék. A belvárosi plébánia-templom helyett pedig a bizottság a Haltéren egy uj templomot akar építeni. Devecis Ferencz műszaki tanácsos most a bizottság terve ellen különvéleményt adott be a tanácshoz. Külön véleményében a következőket mondja : Kétségtelen, hogy az Eskü-téri lúd és környékének szabályozása kérdésében, a piaristarend gymnasiumának és rendházának elhelyezési kérdése, a legnehezebb feladatok egyike, mert ezen nagy hivatást teljesítő rend majd másfél évszázad óta fennálló iskolája joggal, nemcsak kulturális, de nemzeti szempontból is, a legmesszebbmenő méltánylást igényli, miért is annak kellő elhelyezéséről gondoskodni a székesfővárosnak vitális érdeke. A kegyes tanitórend tartományi főnöke akként óhajtja a kérdést megoldani, hogy a szabályozás végrehajtása után a jelenlegi piarista tömbből fenmaradó és tudvalevőleg uj plébánia építésére szánt területen kívül a rendnek átengedtetnék a Ga- lamb-utcza folytatásának területe és a régi Városház-térből alakítandó tömb, melyek együtt együttvéve 213620/ioo Dölet tesznek ki. A kegyesrendiek ezen elhelyezését a bizottságban melegen üd. vözölte. De a kegyesrendiek telkei s az azokon levő felépítmények megbecsülése ellen kifogást tesz. A mint azonban a kegyesrendiek a plébániának szánt helyre tétetnek, egy nem kevésbé fontos kérdés, a plébánia
