Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-04-01 / 13. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. április i. és kereskedelmét még inkább Budapest elé állitja azzal, hogy közoktatás, közmunka, rendészet, sőt az iparen- gedelmi dijak czimén is sokkal kisebb terhet ró a bécsi iparra és kereskedelemre, mint a mekkorát a budapesti kénytelen elviselni. Bécs az udvartartásnak minden előnyében s az uralkodó család fejedelmi bőkezűségében részesül, Budapest pedig csak a morzsákat kapja. Ezenkívül rendkívül hátrányos Budapestre a mai tarifa-politikánk is. A fölirátjhivatkozik a miniszterelnök ama kijelentésére, hogy országos érdek, hogy Budapest hazánknak virágzó és erőteljes középpontja legyen s huszonhét pontban fölsorolva kéri, hogy a miniszterelnök vegyes bizottságot küldjön ki, a mely a következő ügyeket tárgyalja: Az állami anyakönyvi hivatalok állami segítsége ; a katonai kiadások ; a katonatisztek lakáspénzének fölemelése ; az állami adókezelés költségének megtérítése ; az államrendőrségi hozzájárulásnak tiz évre fix- összegben való megállapítása ; a középiskolák államosítása, vagy költségük megtérítése; a Rókus helyett á'- lami kórház építése; az útadónak s a kühöldi vállalatok budapesti fiókjainak községi adójának visszautalása a városnak; a pénzalapot kezelje a város, a sorsolási kölcsön vagyonával pedig a kormány számoljon el; terítse meg a községi bíráskodásnak, az adókincstár jogi képviseletének, a bírósági kézbesítésnek a költségét ; kötelezze a köztisztviselőket a községi adó fizetésére ; támogassa a főváros állatvásárainak a fejlődését, a kivételi sertéspiacz kérdésének a megoldását; akadályozza meg, hogy a bécsi hizó-állatvásárt valamely nyugati határszéli városban állítsák föl; állami támogatással mozdítsa elő a húsnak s a husgyártmá- nyoknak a kivitelét; segítse a várost, hogy Budapesten országos középpontositott kiviteli piaczot szervezhessen; az őrlési forgalmat állítsa vissza ; a hús- és bor- fogyasztási adót engedje át; a főváros jövedelmeinek fokozására vonatkozó határozatokat sürgősen intézze el; a főváros kölcsönkötvényeinek a pupilláris biztosítékot adja meg. A városi javadalmak bérlete. A fővárosnak évek óta sok baja van a városi javadalmak bérletével. Közel tiz esztendeig csak év- ről-évre tengődtek a javadalmi díjjegyzékkel, mert a főváros és a kormány nem tudott olyan javadalmi díjjegyzékben megállapodni, a melyet hosszabb időn át fönn lehetett volna tartani. A legutóbb volt javadalmi bérlő 120.000 koronás kártérítési pörrel támadta meg a várost. Nagy volt tehát a megnyugvás, hogy 1899 elején sikerült a javadalmi díjjegyzéket 1899. április elsejétől 1902. márczius végéig terjedő három esztendőre megállapítani. Még nagyobb volt az öröm, a mikor a javadalmi bérletre hirdetett árlejtésen Dikk Mór mis- kolczi vállalkozó a javadalmak szedésének jogáért évi 215.550 forint bért ajánlott meg. Az ajánlatot természetesen elfogadták. A nyugalom és békesség azonban nem sokáig tartott. Dikk Mór már a következő esztendőben egyik előterjesztést a másik után adta be a tanácshoz, hol bérleszállitást, hol pedig a szerződés felbontását kérte. Végre 1901. január elsejére a szerződését felmondotta s a mikor a tanács a felmondást el nem fogadta, a bérlő a szerződés fölbontására port indított a város ellen. Ez a pör még folyamatban van. Időközben azonban a bérlő uj tárgyalásokat kezdett a várossal s a tanács azt a javaslatot tette a közgyűlésnek, hogy Dikk bérösszegét az idei esztendőre 190.000 forintra szállítsa le s a szerződést 1902. január elsején, tehát a lejárat előtt három hónappal bontsa föl. A pénzügyi bizottság hajlandó volt a bérösszeget leszállítani, de a szerződést idő előtt nem akarta fölbontani. A törvényhatóságnak legutóbbi közgyűlésén kellett volna döntenie, de az utolsó órában érdekes fordulat történt. A javadalmak volt bérlője, Rosenfeld S. ajánlatot tett a városnak, hogy hajlandó a javadalmakat bérbevenni, még pedig 1901. április elsejétől 1902. április elsejéig évi 195.000 forintért, vagy 1901. április elsejétől 1902. január elsejéig a Dikk által fizetett bérösszegért, vagyis évi 215.550 forintért. A közgyűlés az uj ajánlat folytán határozatát elhalasztotta s utasította a tanácsot, nogy most már uj javaslatot tegyen. A kérdés helyes megoldása rendkívül fontos a fővárosra. A javadalmi bérlet a háztartásnak jelentékeny jövedelmi forrása. De nemcsak arról van szó« hogy a mostani financziális helyzetét tekintsük a városnak, hanem hogy a javadalmi bérlet értékét és vállalati jelentőségét a jövőre is fentartsuk. Teljes megnyugvással látjuk a kérdést Almády Géza tanácsos kezében. Tudjuk, hogy a nehéz s meglehetősen zavaros kérdést úgy fogja megoldani, hogy abból a fővárosra veszedelem vagy baj ne háramol- jék. Teljes bizalommal várjuk, hogy az ellentétes érdekeket a főváros javára meg fogja egyeztetni. Nem keressük, hogy Dikk marad-e a bérlő, vagy Rosenfeld szedi-e a javadalmi dijakat. Az is közömbös, hogy Dikk szerződését fölbontva a város szerződik-e Rosen- felddel, vagy Dikk ruházza át a szerződését. A változott viszonyok mellett méltányosnak tartjuk azt is, ha a város a bérösszeget redukálja. De a főváros rendkívül fontos anyagi érdeke, a javadalmi bérlet jövőben való értékesítése megköveteli, hogy a főváros a javadalmi bérletet jövő évi április hó elsejéig biztosítsa. Nézzük csak komolyan és tárgyilagosan a dolgokat. Hosszú vajúdás után a belügyminiszter azzal a határozott kijelentéssel hagyta jóvá 1902. április elsejéig a javadalmi díjjegyzéket, hogy azt többé jóváhagyni nem fogja s megkövetelte, hogy a város egészen más alapon uj javadalmi díjjegyzéket dolgozzon ki. A városnak tehát ez idő szerint csak jövő évi áp
