Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-03-18 / 11. szám
1901. márczius 13. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 13 A Szent Róknskórház panasza. A kórházban ápolt szegény betegeket a községek rendszerint hazaszállittatják további gyógykezelés végett. Az ilyen betegeket az államvasutak igazgatósága féláru menetjegy kedvezményben részesíti. Legutóbb azonban gyakran megtörtént, hogy a vasúti pénztár megtagadta a fél jegy kiadását s ezzel a beteget, akinek elég utiköl sége nem Volt — arra kény szeri tették, hogy a kórházba visszavánszorogjon. Ez anomáliának megszüntetése végett a Szent-Rókuskórház gondnoksága azzal a kérelemmel fordult a tanácshoz, hogy a belügyminiszter a kellő intézkedéseket a maga hatáskörében tegye me^, s rendeletileg utasittassa a kereskedelmi minisztérium utján a pályaudvari pénztárakat, hogy a féláru jegyeket a betegeknek és a kísérőknek mindenkor akadálytalanul szolgáltassa ki, ha a kellő hatósági igazolványt felmutatják. Segélyek. A Charité kórház egyesület kérvényt nyújtott be a tanácshoz, melyben anyagi támogatást kér. Kérelmét azzal indokolja meg, hogy az egyesület szakorvosai több mint 80.000 ingyen rendelést tettek és körülbelül 1200 műtétet végeztek. A tanács az előző években is részesítette az egyesületet segélyben s előreláthatólag az idén sem fogja kérelmét megtagadni. Ugyancsak a „Kisdednevelők országos egyesülete“ is anyagi támogatást kér a tanácstól. Sártenger a központi városházán. A központi városháza Káröly-kőrut felőli részének udvarát még mindig nem kövezték ki. E miatt a sár és szutyok teljesen elárasztja a mély talajú udvart, úgy hogy gyalogszerrel is csaknem teljesen lehetetlen a keresztül haladás rajta. Ezen az udvaron az ott levő üzleti rakodó helyekhez sűrűn járnak terhes kocsik, a melyek kivétel nélkül elakadnak a sártengerben. Érdekes látványosság ilyenkor, hogy a dühöngő kocsisok segitő lovakat fognak a szekér elé s nagy kínnal úgy vonszolják ki a kátyúból az elakadt monstorumokat. Az épületes jeleneteknek nagyszámú kiváncsi nézőközönsége verődik össze s a csődület lármáján szórakozik szabad perczeiben az udvar-felé eső hivatalok személyzete, a melynek nyugalmát a legnagyobb dolog időben felveri az udvar éktelen zaja. A szégyenletes állapot megszüntetésére — mint értesülünk — az állatvédő egyesület akarja megtenni a kezdeményező lépéseket, mert nem tűrheti a központi városházán napirenden levő állatkínzást. Hollandia BHdapesten. A Budapesten lakó hollandusok társaskört alakítottak, melynek czime: „Némeltalföldi társaskör Magyarországon*. A kör czélja az, hogy a Magyarországon s különösen a Budapesten élő hollandusok között a társadalmi érintkezést előmozdítsa. Az egyesület elnöke a bydapesti németalföldi kir. fő- jtonzul. A lánczhidfő—radas-fíirdői villamos vasat. A budapesti közúti vaspálya-társaság a budai Lánczhidfő és Rudasfürdő között uj villamos vasúti vonalat létesít. Az uj vonal megépítéséhez a kereskedelmi miniszter a társaság vonalhálózatának jóváhagyása alkalmával már hozzájárult. A szükséges közterületet a főváros már elvben átengedte. A kereskedelmi miniszter most kitűzte az uj vonal közigazgatási bejárását. A bejárásra a miniszter Papp Árpád osztálytanácsost küldte ki. Határnapul márczius 18-iká- nak d. e. 9 óráját tűzték ki. A fővárosi árvák. A József fiárvaház, Mayer fiárvaház, Erzsébet leányár- vaház és a községi szeretetházi bizottmány a héten tartotta megalakulása után első együttes ülését Horváth János elnöklete alatt, melyen a következő ügyeket intézték el : Az árvaházba való felvétel iránti kérvényezők közül ötöt vettek föl. A Mária Valéria kir. herczegnő és Gizella kir. herczegnő nevét viselő 1000—1000 kor. házasitási alapítvány iránt a bizottmány 10 pályázót ajánlott a tanácsnak. A közös bizottsági ülés a nagypénteki ev. ref. társaságnak 2800 kor. évi segélyt szavazott meg, melynek ellenszolgáltatása fejében a társaság 10 árvát tartozik az általa fentartott árvaházban ellátni. Horváth János tanácsos ezek után megköszönte a tagoknak az ügy iránti érdeklődését és árrá kérte, hogy az árvaházakat látogassák és a legközelebbi ülésen tegyenek véleményes jelentést. Miután több kisebb ügyet elintéztek, az ülést az elnök berekesztette. Közgazdaság A Magyar Általános Hitelbank. A Magyar Általános Hitelbank 1900. évi január 1-től, deczember 31-ig terjedő harminczharmadik üzletszakának ma közzétett zárószámadása a következő tételeket tünteti föl: Mérleg: Aktívum: Pénztári készlet 3.780,666 korona 04 fillér. Tárcza 51.884,676 korona 05 fillér. Értékpapírok 6.231,474 korona 04 fillér. Árukészlet 182,951 korona 90 fillér. Adósok 87.384,830 korona 70 fillér. Társasüzleti részesedések 18.999,626 korona 60 fillér. Különféle aktívák 9.562,922 korona 58 fillér. Ingatlanok 341,245 korona. Fölszerelés 28,500 korona. Összesen 178.496,892 korona 91 fillér. Passzívum: Részvénytőke 34.000,000 korona. Tartalékalap 10 300,000 korona. Föl nem vett osztalékok 3.136 korona. Elfogadványok forgalomban: 12.017,000 korona. Pénztári jegyek forgalomban 2.736,400 korona Hitelezők 114.002,236 korona 01 fillér. Különféle passzívák: 1.653,761 korona 08 fillér. Nyereség egyenlegül 3.684,359 korona 82 fillér. Ősz-
