Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-03-18 / 11. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 1901. márczius 18. Főkapitány! helyiségek. — Levél a szerkesztőhöz. — Nagyon helyénvalónak tartjuk azt a felszólalást, mely egy fővárosi bizottsági tag részéről a rendőrségi főépületre vonatkozólag a napokban elhangzott s melynek mint tudjuk már meg van a hatása. Most a mikor csaknem valamennyi középületnél már a modern kor igényeit látjuk érvényesülni, kétszeres e felszólalás súlya, — mert egy tisztességes polgár és mert a rendőrségi quótához járuló főváros egyik bizalmi embere ajkáról hangzott az el. Hiszen éppen ennek a főkapitánysági épületnek kellene oly beosztást felmutatni, hol a tisztességes egyének a gyanús existentiákkal, az erkölcsös lények a perditákkal össze ne keveredjenek; ennyit jogosan elvár minden intakt polgár. Mit szóljunk aztán némely kerületi kapitányság helyiségeiről, melyek a hozzájuk tartozó fogházaktól alig különböznek! A főkapitányságnál már régebb idő óta gondolkoznak egy megfelelőbb helyiségről. Eleinte elégnek vélték, ha a Il-ik emeletre egy emeletet épitenek. De a tapasztalt hiányokon ez sem segitene. Majd a szomszédos telkek tulajdonosaival kezdtek tárgyalásokat, de azután kiderült, hogy még inkább ezek reflektálnak teleknagyobbitásra. Jelenleg két oly telekről van szó, melyek felhasználása minden igyekezetnek megfelelne s mely terv a mellett város- rendezési szempontból is figyelemreméltó volna. Egyik a Huszárház telke, csak hogy ide megfelelő parkkal talán az uj „Nemzeti Színház“ fog jönni. Másik a vizszürőtelep a Margithid közelé- len. Ez a forgalmi vonalakhoz igen előnyösen feküdnék s a nellett monumentális méretekkel nagyon szépen egészítené ki a Dunának itt befejezetlen panorámáját. Ez utóbbinál az is fontos körülmény, hogy a Dunához közd fekszik. Buda u. i. joggal igényelheti, hogy a centrális hivatalok hozzá is közel feküdjenek. Mert hiszen akkor, midőn Budapest maholnap kereskedelmikikötő várossá alakul s a dunai kapitányság hatásköre is bőv\lni fog, rendészeti szempontból is a város valódi központját a Duna folyam alkotja Sbizonyi szerény nézetem szerint, azoknak volt igazuk, kik a köponti városházát is a Dunapartjánál akarták látni 1 Met nem mindig igaz az a közmondás, hogy: bis dat qui cito da! Az óbudai lelkiüdv egyesület Még 1128-ban alakult meg a fővárosban az „óbudai lelTcüdv egylet.“ Az egyesület legutóbb tartott közgyülésn elhatározta, hogy alapszabályait módosítja. A mdositoit alapszabályokat az egyesület most mutatta b a tanácsnak, honnan jóváhagyás végett a belügymiiszterhez terjesztik fel. Borbélyok vasárnapja. Egy iparágnál sem volt a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény annyi magyarázatnak kitéve, mint Figaro mozgékony híveinél. A kivételekről alkotott 84842/92. keresk. min. rendelet szabatosan körülírja ugyan, hogy a borbély-ipar vasárnapon d, u. 2 óráig gyakorolható. Igen ám, csakhogy ezjnem oly kömives- munka, melyet chronometriai pontossággal lehetne befejezni! Olyik mester ugyan megtette, hogy midőn kettőt ütött a rejtelmes kakuk-óra, a hatóságnak a szappanozásnál közbelépő gondviselő őre intésére legott abbanhagyta a munkát, csakhogy a büntetett előéletüek sorában ne szerepeljen. De ha még csak ez lett volna a vitás kérdés! Végre maguk a kerületi kapitányságok is oly annyira eltérően fogták fel az esetek mérlegelésénél a törvény intentióját, hogy Rudnay Béla főkapitány kénytelen volt 1083 idei szám alatt a törvény egyöntetű végrehajtása czéljából a következő, a nagyközönséget is érdeklő rendelkezéseket tenni: I. Borbély üzletekben a munkaszüneti napon a délután 2 óra előtt odaérkezett vendégekkel szemben, — amennyiben kiszolgálásuk tényleg 2 óra előtt megkezdetett, — a munka befejezése 2 óra után is megengedendő. — A dolog természetéből folyik az, hogy eme tevékenység befejezése 15—20 percznél több időt igénybe nem vehet, s amennyiben ezen tartamot meghaladná, az üzlettulajdonos által már beigazolandó, hogy a hosszabb kiterjesztést minő körülmények idézték elő, amelyek esetleges figyelembevétele az I. fokú hatóság illetékességi körébe esik. Az ellenőrzésre hivatott közegek tehát meggyőződést szerezhetnek arról, hogy az egyes üzletekben 2 órakor az ott levőkkel szemben megkezdetett- e a munka; igenlő esetben az nem is akadályozandó; mindezáltal az üzemnek a fentkörülirt határnál hosz- szabb kiterjesztése esetén a kér. kapitányságoknak jelentést tesznek. II. A vásárok és búcsúkra adott kivétel ez iparágra nem vonatkozik. III. Karácsony és újév napján, ha általános munkaszünet engedélyeztetett, a borbélyüzem folytatása is megengedendő. IV. A fürdőkben alkalmazott borbélyok üzemére nézve az 1410 1898. sz. belügyminiszteri határozat kimondotta, hogy az a fürdő-ipar tartozékául tekintendő : tehát egész napon át akadály nélkül gyakorolható. Ezek alkotják a borbély-ipar eddigi codifikátióját, mely valószínűleg nem fog hosszabb tartalmúvá válni, mert a szappanozás és ollózás eleven kezelői csakhamar újabb élettapasztalatokat fognak felszínre yuttatni!
