Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-03-11 / 10. szám
14 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. márczius 11. Közgazdaság Megyeri Krausz Lajos. Közgazdasági életünkben megyeri Krausz Lajos szereplése hatalmas nyomokat hagy mindenfelé. Ki ne ismerné ennek a nagy képzettségű és mindenek felett törhetetlen vállalkozókedvü férfiúnak a sokoldalú tevékenységét, a ki csak a közgazdasági ügyek iránt némileg érdeklődik. A bankügyektől kezdve a művészeti kérdésekig mindenütt ott van s legjobb tudását igaz lelkiismerettel érvényesíti. Kettős okunk van rá, hogy megyeri Krausz Lajosnak jelentős tevékenységével e pillanatban foglalkozzunk. Két egészen különböző téren aratott ritka sikert ez a lelkes, buzgó ember: mint a „Magyar Fővárosi Malom-Egyesület“ uj elnöke és mint a székesfőváros törvényhatósági bizottságának agilis tagja. A „Magyar Fővárosi Malom-Egyesület“ vasárnap délben redkivüli közgyűlést tartott, melynek tárgya az elnöki tiszt betöltése és az alapszabályok módosítása volt. Déry Izidor vezérigazgató indítványára a közgyűlés egyhangúlag és nagy lelkesedéssel elnökül megyeri Krausz Lajos kir. tanácsost, az egyesület eddigi alelnökét választotta meg, megtisztelve ezzel úgy a régi alelnökét, mint önmagát is. Az uj elnök székfoglalóul nagyszabású beszédet tartott, mely a közgyűlésre, valamint a szakkörökre általában igen mély hatást tett. Megyeri Krausz Lajos mély hálával és köszönettel vette a megtisztelő és kitüntető bizalmat és elfogadta a tisztességet, jóllehet tudja, hogy a viszonyok a malom-iparra nézve nehezek, de mert nehezek, teljes erővel azon lesz, hogy a malom-ipar érdekében mindazt, ami tőle telik, megtehesse. Az uj elnök megragadta az alkalmat, hogy a n:alom-ipar viszonyairól és az egyesület jövő feladatairól nyilatkozzék. A legnagyobb nehézséget ez idő szerint az őrlési forgalom megszüntetése által teremtett helyzet okozza. Meglepő, hogy a tapasztalás mily gyorsan igazolta azokat a vészkiáltásokat, melyeket a malom-ipar képviseletei az őrlési forgalom megszüntetésének tervezése idején hangoztattak. Statisztikai adatokkal mutatható ki, mily károsak az őrlési forgalom megszüntetésének hatásai. Az 1899. augusztus hó 1-töl 1900. évi február hó 28-ig tartó őrlési Campagne alatt az összes budapesti malmok 4,521.517 mm. búzát őröl- tek, mig 1900. augusztus hó 1-től 19ul. évi február hó 28-ig, amely időszakban az őrlési forgalom megszüntetésének hatásai teljesen érvényesültek, csak 4,236.656 mm. búzát, tehát 284.861 mm.-val kevesebbet, jóllehet az idén a termés jóval jobb volt és a búzaárak alacsonyabbak voltak; ennek ellenében 1901. évi február hó 28-án az összes budapesti malmok lisztkészlete 110.000 mm.-val volt nagyobb, mint tavaly ugyanezen a napon és az idén az egész lisztkészletnek 33'3%-a volt 0 számú liszt, mig tavaly csakk ll°/0-a. Azonkivül a kivitel erősen csökkent és 1901. januárban Fiúméból csak 37.000 mm. liszt szállított el hajón a vámkülföldre a tavalyi 86.000 mm.-val szemben. E mellett a búza ára nemcsak, hogy nem emelkedett, hanem erősen csökkent, úgy, hogy az az érv, hogy az őrlési forgalom a búzaárakat csökkenti, teljesen megdöntetett. Az őrlési forgalom megszüntetését, melyet még az előző kormány határozott el és a jelenlegi csak örökségképen vett át, osztrák részről követelték első sorban, de most már ott is a jobb belátás kezd érvényre jutni, minek jele a galicziai malmok mozgalma és a trieszti kereskedelmi és iparkamara agitácziója az őrlési forgalom visszaállítása érdekében. Az elnök ezután visszapillantást vetett a kiviteli vasúti lisztszállitás díjtételeinek ügyére és arra a disparitásra, mely a vidéki és budapesti malmok díjtételei közt keletkezett. A fővárosi malmok által kezdett agitáczió következtében e dis- paritás enyhítése várható és remélhető, hogy a még fenforgó differencziákat a kereskedelemügyi miniszter államférfim tapintata kedvezően fogja elintézni. Az eddig elért eredményt elősegítette a vidéki malmok kollegialitása és előzékenysége, melyet az elnök méltánylással emelt ki, úgyszintén a kereskedelemügyi miniszter eljárását is, melyet ez ügyben követett. Végül még felemlítette a malomipari szakiskola létesítésének eszméjét, melynek megvalósítására kell az egyesületnek törekedni. A tartalmas elnöki beköszöntőt szűnni nem akaró éljenzéssel fogadták. Nem kisebb azonban az a siker sem, melyet megyeri Krausz Lajos a főváros törvényhatósági bizottságában aratott, a midőn a fővárosnak felajánlott szégyenletes kölcsön ellen bátran, — finánczkapaczi- tásnál szinte szokatlan vehemencziával kikelt. Itt is harsogó éljenzés és taps jutalmazta azt az ötletét, melylyel dr. Vázsonyi Vilmost „kartell demokratának“ nevezte el. Tartson tőle Vázsonyi, hogy ez a frappáns tréfa rajta szárad. Valamint talpraesett az a kritika, melyben a fővárosi rendszert részesítette a 3—4. bizottságon keresztül hajszolt kölcsön tárgyalás alkalmából. A jó ügy nem is esett el, a közgyűlés, mint tudjuk, óriási töbséggel elvetette a budapesti bankcsoport ajánlatát. Megyeri Krausz Lajos azonban nemcsak rombolni, hanem építeni is tud. Most, hogy a károsnak nyilvánított ajánlat és terv megdőlt, fokozott buzgalommal fáradozik az uj megoldás előmozdításán. Fővárosszerte gyűjtik — egyelőre kisérletképen — az aláírásokat a fővárosi kölcsönkötvények értékesítésére. Megyeri Krausz Lajos három ember helyett buzgólkodik s bizton remélhetjük, hogy a lelkesen felkapott terv sikerülni fog. íme: egy boldog ember, aki tud és akar derekasan művelni, fárad és sikert arat, érdemet szerez és elismerik, (a mint elismerték már a legfelsőbb helyen is) s a ki a saját dicsőségét egyébként hálátlan téren olyan módon szerzi meg, hogy a nemzetnek, közérdeknek, méltó ügyeknek jelentős szolgálatokat tesz.
