Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-03-04 / 9. szám
1901. márczius-,4. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 7 az intézetnek orvosi személyzettel való ellátása, az intézet székesfővárosi jellegének csorbítatlan meghagyása mellett: ezek volnának a kártalanítás legczélszerübb módszerei. Ezek a módok együttesen igen jól megvédik a székes- főváros anyagi érdekeit; az orvosi személyzettel való ellátás krb. évi 8000 korona megtakarítást jelent, a mennyiben a kútvölgyi építkezés esetén az osztály jelenlegi főorvosa, ki tisztán az egyetemi tanítás érdekében minden fizetés nélkül szolgálja a fővárost, kénytelen volna ez állásától megválni és más működési tért választani, úgyszintén a mellette működő tanársegéd is, a ki, ugyancsak minden díjazás nélkül alorvosi szolgálatot végez az osztályon. Végül az intézet székesfővárosi közkórházi jellege csorbítatlan marad, a mi a székesfővárosnak az ápolási dijakat biztosítja, az intézet jövedelmezőségének kihasználását lehetővé teszi. Mindezekre nézve a vallás- és közoktatásügyi m. kir miniszter ur 1897. évi 19389. számú magas leirata alapján a tárgyalásokat folytatni és minél előbbi sikeres befejezésre juttatni felette kívánatos volna. A székesfővárosnak módjában áll, a nagym. vallás- és közoktatásügyi minisztériummal folytatandó tárgyalások során saját anyagi érdekeit a lehető legelőnyösebb módon érvényre juttatni; mihelyt e tekintetben a megegyezés létrejött, már semmi sem áll útjában annak, hogy a megfigyelő osztály a czéljának és rendeltetésének legmegfelolőbb helyen, a Duna balpartján, az e czélra kiszemelt székesfővárosi telken felépittessék. Az építési terveket illetőleg csak néhány fontosabb megjegyzésre szorítkozunk, a mennyiben az építési terveknek a kivitelre alkalmas módosításánál a részletek megbeszélésére elég alkalom fog kínálkozni. 1. Mindjárt a beteglétszám kérdésénél fontosnak tartjuk, hogy az uj megfigyelő osztály összes beteglétszáma ne 160 legyen mint az eredetileg tervezett, hanem 250 betegre legyen berendezve. A magasabb beteglétszámot kettős okból tartjuk szüksé" gesnek: a) mert évtizedekre szóló építkezésről lévén szó, számolnunk kell a székesfőváros nagyobbodásával, midőn is legalább 250 fekhelyre van szükség, ha nem akarjuk, hogy az uj intézet csakhamar szűknek bizonyuljon; b) az intézet jövedelmezősége szempontjából, a mennyiben sokkal gazdaságosabb azt nagyobb beteglétszámra berendezni, tudván azt, hogy a megfigyelő osztály beteglétszáma csaknem állandóan a iehető legmagasabb, az ápolási napok száma a lehető legnagyobb szokott lenni s igy éppenséggel nem kell tartanunk a kóiház csekély látogatásától. 2. A 250 fekhely közül 50 ágyat idegbajos betegek számára kell berendezni, illetve úgy a férfi, mint a női osztályon emele- tenkint 1—1 kórtermet (összesen 4 kórterem á 12—13 ágy) idegbetegek részére fentartani. Ajánlatos ez főkép azért, hogy az intézet szigorúan elmekorházi jellegétől megfosztassék ; továbbá azért, mert igen jó hatással leend a reconvalescens, gyógyulófélben levő elmebajosokra, ha intézeti tortózkodásuk utolsó heteit épelméjű betegek között töltik, midőn is oly impressióval hagyják el az intézetet, mintha nem is elmekórházban lettek volna. Ez a berendezés a nagyközönség előtt is vonzóbb, barátságosabb színben tünteti fel az intézetet, mintha az kizárólag csak elmebetegek részére volna berendezve. Végül igen fontos indokát képezi e berendezésnek azon szoros kapcsolat, mely az ideg- és elmebajok között fennáll; az orvostudomány mai állása egyenesen megkívánja, hogy e két rokon tudományszak együttesen műveltessék. 3. Igen fontos intézkedés továbbá, — melynek hiánya a megfigyelő osztátyon mindeddig nagyon is érezhető volt — kellő számú külön szobák berendezése a társadalmi középosztályba tartozó, kevésbbé vagyonos, de fizetőképes betegek részére, ilyen 1, 2 vagy 3 betegnek való különszobákban — melyekért a rendes ápolási díjaknál magasabb díjakat (3-6—7 korona) lehetne beszedni — összesen 30, és pedig 18 férfi és 12 nőbeteg volna elhelyezendő. E berendezés a kórházi bevételeket tetemesen gyarapítaná : az intézet vezetője pedig, mint az elme- és idegkórtan egyetemi nyilv. rendes tanára, úgy állásánál, valamint széleskörű orvosi praxisánál fogva is elég garancziát nyújt arra nézve, hogy e különszobák kielégítő mérvben fognak igénybe vétetni, a mennyiben most is minduntalan érkeznek a megfigyelő osztály vezetőjéhez levélbeli és szóbeli megkeresések, melyekben kevésbbé vagyonos, de fizetőképes, a középosztályhoz tartozó egyének elme- vagy idegbetegüknek külön szobában való elhelyezését kérelmezik, s melyeknek megfelelni a megfigyelő osztály ez idő szerint nem képes. 30 beteg a minimum, a mennyire ily különszobák berendezésénél számíthatunk; de azért ennél több betegre még sem tanácsos különszobákat berendezni, egyrészt azért, hogy az építkezés túlságosan ne drágíttassék, másrészt azért, hogy az intézetnek nyilvános közkórházi jellege kárba ne vesszen, végül azért, hogy magánintézeteknek felesleges konkurrenciát ne csinál _ junk Az egész különszobás berendezésnek czélja csak az legyen, L hogy az a társadalmi Középosztályba tartozó polgárember, a k betegét magán elmegyógyintézetbe anyagi okokból nem adhatja, tébolydába pedig ugyancsak érthető okokból nem akarja adni, hanem közkorházban, egyetemi tanár vezetése alatti intézetben óhajtja elhelyezni, ezt ugyanúgy megtehesse, a mint az külföldön, hasonló intézetekben szokásban van. (Becs, stb.) 4. A többi 170 ágy pedig 100 férfi- és 70 női elmebetegre volna berendezhető. Czélszerűnek bizonyult ugyanis a férfibeteg osztályt körülbelül egyharmaddal nagyobbra venni a női osztálynál ; körülbelül ilyen az arány most is a megfigyelő osztály férfi- és női beteglétszáma között. 5. Az épület jobb- és balszárnyából kiinduló férfi, illetve női dühöngő osztály 10—10 czellára volna berendezendő, megfelelő nappali helyiségekkel nyugtalan, dühöngő betegek részére. 6. A külön ebédlő helyiségek megtakaríthatók volnának, a mennyiben étkezéshez és nappali tartózkodáshoz a 3 méter széles, füthető folyosók szolgálhatnak, úgy mint az egyébb ilynemű intézetekben szokásos. Mindezekből kitűnik, hogy a székesfőváros a megfigyelő osztálynak a pesti oldalon való felépítését nemcsak közérdekű szempontokból, hanem saját anyagi érdekei tekintetében is a lehető legelőnyösebben eszközölheti, úgy hogy - tekintettel a már 12 év óta húzódó, tűrhetetlen provizórius állapotokra —
