Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-02-25 / 8. szám
lö MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1901. február 85. A tanárok családjában előforduló ragályos betegségek. A tiszti főorvos előterjesztést tett a tanácsnak a tanárok, tanítók, tanítónők és óvónők családjában elő' forduló ragályos betegségek esetében szükséges óvóintézkedések elrendelése tárgyában. Ebben a fontos kérdésben mindeddig semmiféle rendszabályt nem alkottak, holott közegészségi szempontból rendkívül fontos, hogy ilyen esetekb en a kerületi elöljáróságok a legnagyobb elővigyázatta] és kellő egyöntetűséggel járjanak el. Az elöljáróságok eddig nem vették figyelembe, hogy az illetőnek a tanítástól való eltiltása a betegség nemére és a beteg gondos elkülönítésére való tekintettel egyáltalán szükséges, sem pedig nem törődnek az eltiltás idejének meghatározásánál avval, hogy milyen természetű ragályos betegség az, mely az illető családjában fellépett. A tanács most a tiszti orvos előterjesztése alapján részletes utasításokat adott a hatóságok eljárásának szabályozására. Ezek szerint az 1893. évi XXXIII. t.-cz. 20. §-ának a) pontja alapján a kerületi elöljáróság köteles intézkedni a tanár működésének időleges beszüntetése tárgyában a kerületi tiszti orvos javaslata alapján. A tanszemélyzetet azonban szükségtelen kitiltani az iskolából a trachoma, szamárhurut, bárányhimlő és járványos fültőmirigylob, járványos agyge- rinczágylob, orbáncz, gyermekágyi láz, vérhas és hasi hagymáz eseteiben, kivéve, ha ezt a különleges helyi viszonyok megkövetelik. Egyáltalában szükségtelen a tanszemélyzetet eltiltani a tanítástól, ha a ragályos beteget a lakásáról eltávolították. A himlőnél, álhimlőnél és küteges hagy- máznál, ha a beteget eltávolították a lakásból. A himlő és küteges hagymáz esetében a tilalom-idő három hét, álhimlőnél egy hét. Ha a beteget a lakásban ápolják, feltétlenül ki kell tiltani a tanerőt: a kanyarónál és álhimlőnél két hétre, a vörhenynél hat hétre, a himlőnél, roncsoló toroklobnál és küteges hagymáznál pedig hat hétre. Pesti elöljáró betegsége. Pesti Ferencz IV. kerületi elöljáró állapotában örvendetes javulás állott be. Az elöljáró a héten szerencsésen túlesett a gonosz betegség komoly részén s már csaknem teljesen felgyógyult. Mint értesülünk, Pesti e hét elején már hivatala vezetését is átveszi Qorecky Zsigmond h. elöljáró kezéből, s rendes működését ujult erővel megkezdi. Rendelet a prostitúció szabályozására. ii. Lapunk múlt hónap 21-iki számában részletesebben ismertettük a főkapitánynak ide vonatkozó 49465/1900. számú rendeletét. Ismertető közleményünk záradékául külön czikkben Ígértük annak részletezését, vájjon elérhető lesz-e az uj szabályzattal a titkos prostituták hatósági ellenőrzés alá vétele, s hogy meddig terjedhet ama jogkör, a meddig a hatóságnak e téren belea vatkozási joga van. Az úgynevezett „alkalmat adó helyeket“ ezentúl az eddig csak titokban működő személyek egész bátran felkereshetik, ha az újonnan rendszeresített egészségi lappal bírnak, mert hiszen a hatóságnak a prostitúció terén nem is lehet más hivatása, mint az egészségügy megóvása és a tisztességes nyilvánosság lehető megvédése. Igen ám, de miként, mily alamságo' mellett fogják azokat a lapokat kiállítani ? Mert ezen fordul meg a rendelet sikerének összessége ! ... Ha részletes személyleirást, pláne fényképet tartalmaznak ama lapok, akkor a külső tisztességes látszásnak mázát mindenkor feltüntetni szerető személyek, kiket most mégis ellenőrzés alá akarnak terelni, soha sem fognak ily lapot váltani, hanem tovább is titokban fognak bujkálni. Ha pedig csak egyszeri bemondásra fogják azt kiállítani, az egész ellenőrzés illuzóriussá válhatik, mert fiktiv nevek, kölcsönkért lgazolványok fognak leggyakrabban szerepelni s a találka helye ken időnkint megjelenő ellenőrző közegek, kik amúgy is a leg nagyobb tapintatra vannak utalva, a személyazonosságot annál kevésbbé állapíthatják meg, mert az engedélyes neve ő előttük ismeretlen, az csak egy-két rendőri főhivatalnok titka. Minden különben a rendelet végrehajtásának mikéntjétől függ, mely bizonnyal ki váló tapintatosságot s körültekintést igényel. A főkapitány nyilatkozott a lapok hasábjain is, hogy mely elemeknek szánta ezeket az egészségi lapokat. És ha a tervezet szerint a mulató buffet hölgyeit, az orpheumok szirénjeit avagy a lebujok pinczérleányait anélkül, hogy — mint keleten = az ily elemekre hatósági kényszert alkalmaznának, sikerülni fog mindezeket egészségi ellenőrzés alá vonni, akkor a főkapitány uj rendelkezése a közre kiszámithatlan előnyökkel járand. Mindenesetre be fogjuk várni az uj rendelet gyakorlati alkalmazását és látni óhajtjuk hatásait, melyek a legrövidebb idő alatt kétségtelenül konstatálhatok lesznek. Akkorra tartjuk fenn magunknak, hogy a törvényesség szempontjához is hozzászóljunk. Ily tárgyú kifogásokat már bizonyos körökből ismételten halottunk s kétségtelen, hogy a főkapitány rendeletéhez fér sző. A rendelet egyébként a főváros idevágó szabályrendeletéhez (837/1884. sz) alkalmazkodik s igyekszik legalább a látszatát megőrizni a jogos alapnak. Egyelőre a lő, hogy lesz-e hatása és milyen; a többi, a mely ha az eredmény kedvező lesz, tényleg másodrendű kérdéssé válik, egyelőre mellékes dolog.
