Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-02-25 / 8. szám

IV. évfolyam

1901. Budapest február 25.

8. szám.

Magyar Székesfőváros

KÖZIGAZGATÁSI HKTILAP

^Előfizetési ára;

Egész évre ........ 12 Kor.

Félévre.....................................6 Kor.

^Szerkeszti es kiadja :

DR- BARTHA SÁNDOR.

pZERKESZTÖSEG JÉs KIADÓ J

IV. kér., Reáltanoda-utcza 5. szám.'

Szemfényvesztés.

A főváros égető sebeinek beolajozásara kiküldött harminczas bizottság működéséről csak nemrég volt alkalmunk ezen a helyen megemlékezni.

Azóta a jóléti bizottság kezd lassanként csakugyan kialakulni s legutóbbi ülésén,

— melynek szószerinti jegyzőkönyvét múlt számunkban közöltük, —már ugyancsak érdemleges mederle terelte tárgyalásait.

Megmondtuk már a műd alkalommal is, hogy ehhez a bizarr vállalkozáshoz épen semmi bizodalmunk sincs. Akkor azonban még abban a jó feltevésben voltunk, hogy a bizottság működése, ha czéltalan is, de legalább komoly. Sajnos, ma már eljutottunk odáig, hogy egész nyiltan és teljes határozottsággal ezt a jóindulatú feltevést is kénytelenek vagyunk megvonni ettől ásóját külön székesfővárosi szójátéktól s a szomorú komédiát közönséges szemfényvesztésnek kell nyilvánitanunk.

Ez a nagyhangon létrehozott, széles ábrázatu szervezet czélul tűzte maga elé, hogy végigtanulmányozza a főváros közigazgatásának egész menetét, hogy igy hü képet nyerve a meglevő állapotokról érdemleges javaslatokat tehessen az esetleg mutatkozó hiányokról, javításra, újításra szoruló viszonyokról s‘ az ügymenet javítása érdekében szükséges, valamint a pénzügyi érdekek tanácsolta tennivalókról. Mikor azután most érdemleges működé" sébe kezd, mi történik ? Polonyi ur, a ki mindenha és mindenütt bírta a szóharczot és meggyőző erővel tudja a saját véleményét másokra debatteri erővel ráoktrojálni — de az úgynevezett „beamter dolgokról“ fogalma sincs;

— egyszerűen előáll részletes javaslatával s beadja a jámbor lelkületű bizottságnak, mint

munkaprogrammot és feladatául tűzi ki neki, hogy azt aprót, megtanulmányozza, tárgyalja és annak értelmében határozatokat hozzon. Ez a a munkaprogramm pedig egyszerűen nem egyéb, mint a meglevő állapotok ellenkezőjének vázlata, — ahból az egyszerű, szinte naiv feltevésből kiindulva, hogy ha a meglevő állapotok nem megfelelőek, majd azoknak a visszája4 a fordított oldala, bizonyára kitünően beválik.

Teljesen felejti a bölcs javaslat, hogy a közigazgatás mai állapota nem véletlenségböl, esetlegesen keletkezett, hanem évek hosszú során át tartó szerves fejlődésnek a leszürő- dése. Ha tehát ma valami igy van és nem másként, az nem azt jelenti, hogy tervszerűen, sem hogy szeszélyből van igy, hanem azt, hogy a kipróbált gyakorlat és a közszükség igy mutatta helyesnek és jobbnak.

A Polonyi Géza tájékoztatója szánalmas kritikája annak a fővárosi közigazgatásnak, a melyet ugyanaz a törvényhatósági bizottság hozott létre, a melynek egyik legrégibb tagja épen Polonyi Géza. Minden javaslata csak arra mutat, hogy mindenáron keresztül akar valamit vinni, hogy mit, az mellékes; csak az a fő, hogy más legyen, mint a mi eddig volt. Ez még azonban csak a kisebbik baj ; a legnagyobb csúfság abban rejlik, hogy a nagy támadó nem átall a legsilányabb reakczió terére lépni s még felszínes terv alakjában is képes felvetni olyan gondolatokat, a melyek egyenesen a visszafelé való haladást, a degenerálódást jelentenék.

Egyáltalán nem tartunk tőle, hogy a Polonyi ur komikumig terjedő javaslatai komolyan szóba kerülnek, de bámuljuk azt a merészséget, a melylyel azokat napvilágra hozt&.