Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)
1901-02-18 / 7. szám
1901. február 18. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 11 álló összes szabályrendeletek egy gyűjteményes kiállításban és megfelelő tárgymutatóval, könyvárusi utón kaphatók legyenek. Ezt egyrészt azért kell megtenni, mert ma a polgárok nem tudják megszerezni sehogy se a főváros érvényben levő statutumo*, abban a kötetes kiadásban pedig, a mi eddig megjelent, egy egész légió olyan statútum van, a mely vagy későbbi szabályrendeletek, vagy a gyakorlat által már hatályát is vesztette. Végül felkéretnek az albizottságok, hogy azonnal amint egy ülésre elégséges javaslataik bármelyike tekintetében megállapodásra jutottak, az ezen javaslatra vagy javaslatokra vonatkozó albizottsági javaslat a 30-as bizottság teljes ülése elé való terjesztése okából a polgármester urnák mutassák be. A polgármester ur pedig, a mint azt látja, hogy az a beterjesztett anyag olyan, a melyik felett határozatot hoznunk lehetséges, lesz szives minket egybehívni s mi aztán a közgyűlésnek előterjesztést fogunk tehetni. Nekem teljesen mindegy, hogy méltóztatik-e ezt a tájékoztatót részleteiben tárgyalni, én ezt az urak rendelkezésére bocsátom azzal a kívánságommal, hogy valeat quantum potest. Radocza János: T. bizottság! Azt gondolom, hogy csak mindnyájunk érzelmét fejezem ki akkor, a midőn Polonyi bizottsági tag urnák ezen szép és nagy munkálatáért köszönetét mondok. (Helyeslés ) Vannak ugyan e munkának olyan pontjai, a me'yek- kel nem értek egyet, de vannak viszont pontjai, a melyekkel feltétlenül egyet kell értenem. Magának a munkának részletes vagy általános megvitatására én azt hiszem, nekünk nincsen szükségünk. Hanem legjobb lesz ha felkérjük a polgármester urat, hogy szíveskedjenek ennek az elaboratumnak sokszorosításáról gondoskodni és azt a bizottság összes tagjai között kiosztani. Elnök: Magam is ugyanazt akartam mondani, a mit Radocza bizottsági tag ur megjegyzett. Én ugyan a felolvasott pontok mindegyikére azonnal meg tudnám adni a választ, de mert a tájékoztatót nem mél- tóztatik sem általános-ágban, sem részleteiben tárgyalni, megjegyzés imet most nem teszem meg. Majd lesz arra alkalom akkor, hogy ha az alb zottsá- gok jelentései itt fognak előttünk feküdni. Csak azt jegyzem meg mégis, hogy nagyon sok dologra nézve már kész javaslatok vannak kidolgozva, részben pedig kidolgozás alatt állnak, vannak viszont oly dolgok a munkálatban, a melyekkel a főváros a múltban már foglalkozott, azok körül részint eredményeket éri. el, részint nem s igy e felvetett kérdések közül több már elintéztetek. Polonyi ur munkálatát azonban minden körülmények között elég becses anyagnak tartom s azt hiszem leghelyesebb lesz, hogyha e részben is azt az eljárást követjük, a mit a kormányhatósági tárgyalásokra vonatkozó javaslattal tettünk, a melyet én szintén sokszorosittattam és az összes bizottsági tag uraknak megküldöttem. Ezt a munkálatot is sokszorosittatni fogom úgy, hogy az albizottságok, mikor az intézményeket tanulmányozzák, akkor az ezen dolgozatban foglalt kérdésekre mindjárt rátérhessenek és az ügyosztályvezetőkkel tárgyalhassanak oly irányban, hogy azokból mit lehetséges keresztülvinni és mit nem. Ha ehhez méltóztatnak hozzájárulni, akkor gondoskodni fogok arról, hogy ezen dolgozat nyomban sokszorosittassék. (Általános helyeslés.) Császár Jenő : T. bizottság ! Miután a polgár- mester ur nyilatkozatából megtudtuk azt, hogy sok tárgy már előkészítés alatt áll, illetve már elő is készíttetett, talán jó volna, hogy ha kinyomtatás alkalmából in parentesimi odi tennék a megjegyzést, hogy ez a kérdés már előkészítve van. Elnök : Erre nincsen szükség, mert a kiküldött jegyzők úgy is tudják, hogy a különböző kérdések közül melyek vannak már előkészítés alatt Egyéb tárgy nem lévén, van szerencsém az ülést berekeszteni. (Folyt, köv.) Kossuth Lajos síremléke» Most adta ki a főváros törvé lyhatósága a nam- zet közadakozásából létesítendő Kossuth-siremlék vázlatmintájára és tervrajzára vonatkozó nyilvános pályázati hirdetményt. Ebből a nagyközönséget érdeklő főbb föltételeket itt közöljül : A pályázat hazai és titkos, azon tehát csak magyar honpolgár vehet részt. A síremlék Budapesten a kerepesiuti temetőben a Nagy Krisztus-ut és a harmadik kapu ut keresztezése által nyert területen lesz fölállítandó. A síremlék művészi szempontból szabadon, de akként tervezendő, hogy annak előállítási költsége a 300.000 koronát lényegesen meg ne haladja. Három pályadijat állapítottak meg és pédig : I. 6000, II. 4000, III. 3000 korona összegben, mely dijak csak abszolút becsű müveknek adhatók ki, az első dijat pedig csakis olyan műnek, mely kivitelre is alhalma-. A bíráló bizottság az elnökön kívül még 12 tagból áll. Ez a bizottság határozatait, ítéleteit és javaslatait nyilvános szavazat utján szótöbbséggel hozza meg, Ítélete pedig végérvényes és meg nem fölebbezhető. A pályaművek a fővárosi középitési igazgató hivatalos helyiségében 1902. február 29-ike déli 12 óráig adandók be. A Kossuth Lajos síremléke vázlatmintájára és tervrajzára kiirt nyilvános pályázat bíráló bizottságát a következőkép állították össze : elnök : MatusJca Alajos alporgármester, mint a főváros képzőművészeti bizottságának elnöke. Tagjai: Heuffel Adolf középitési igazgató, Kucher József és Stróbl Alajos, mint a képzőmüvé-zeti bizottság kiküldöttei ; Hauszmann Alajos és Kauser János, mint a fővárosi középitési bizottság tagjai ; Lotz Károly az országos magyar képzőművészeti tanács és BaJcos János a fővárosi közmunkák tanácsa részéről; továbbá Zala György és Lechner Ödön az országos magyar képzőművészeti társulat képviseletében, Rauscher Lajos és Kann Gyula mint a magyar képzőművészet egyesületének és végre Zigler Győző mint a magyar mérnök- és épitész-egyesülei megbízottja.
