Magyar Székesfőváros, 1901 (4. évfolyam, 1-47. szám)

1901-02-18 / 7. szám

1901. február

MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

9

Ez elől a szükség elöl nem lehet kitérni. A közönség körében állandó a panasz, hogy a vigadó termei nem füttetnek kellőleg, nekünk ezen a bajon segítenünk kell, s a régi fűtésű berendezés átalakítása elől ki nem térhetünk. Nem kevésbé fontos :

9. A számvevőségnek ügyosztályonként való dece tralizatiója.

Ez azért szükséges, mert a jelenlegi állapot csak a munkaszaporitást, a munka megnehezítését és az aktáknak ide-oda czipelését vonja maga után. Továbbá :

10. A javadalmi dijaknak a fennálló szerződés megs/ünte esetére való kezelése és biztosítása ;

11. A holt kézen levő vagyon után fizetett illeték egyenérték után kivetendő községi pótlék;

12. Az ingó hagyatékok utáni községi illeték ;

13. Az erdészeti üzemben elérhető megtakarítások ;

14. Az osztr. magyar bank budapesti főintézete által törvény szerint a főváros pénztárába fizetendő községi pótadónak azonnal való kivetése és behajtása.

E részben a törvény világosan intézkedik. Csak a fiók intézetek nem fizetik a törvény értelmében a községi adót, de az anyaintézet azt feltétlenül fizetni tartozik. Én bele mernék vágni ép úgy, mint a magyar államvasuti alkalmazottak megadóztatása kérdésébe is, mert itt is feltétlenül igazunk van. Ki kell vetni az adót az intézetre, s az nem a közmunkatanács, hanem a főváros pénztárába kell, hogy befizettessék ; ezt ki is kell mondani és aztán vigyék ők az ügyüket a közigazgatási bírósághoz. Még akkor mindig ideje lesz a fővárosnak, hogy esetleg reprezen- táczionális utón is érvényesítse a maga jogait.

Halmos János: Legyen szabad megjegyeznem, hogy én is abban a nézetben vagyok, miszerint az Osztrák Magyar Bank helybeli intézete nem fiókintézet, hanem föintézet, a mit különben a törvényjavaslattal beadott magyarázat is teljesen igazol. Annak idején a 80-as években felmerült már ez a kérdés, s épen én voltam a szerencsés ezt az ügyet kidolgozhatni. A főváros álláspontja akkor is az volt, hogy a bank által fizetett összegek nem a fővárosi pénzalapot, hanem a főváros közpénztárát illetik, küldöttsé- gileg tisztelegtünk az akkori pénzügyminiszter Szápáry urnái, a kit — nem kérkedésből mondom — annyira sarokba szorítottunk az érveléseinkkel, annyira bebizonyítottuk előtte, hogy igazunk van e kérdésben, hogy a pénzügyminiszter ur fogta magát és szüksé gésnek látta egy pót-törvényjavaslattal a képviselőház elé menni, a melyben azt terjesztette be, hogy habár a helybeli intézete az Osztrák Magyar Banknak nem fiókintézot, még is az adóját ne a fővárosi pénztárba legyen köteles befizetni, hanem a miniszter a pótjavaslatban a befizetésre a fővárosi pénzalapot jelölte ki. Ebből a javaslatból azután törvény is lett s igy ezen a bajon most már segi'énünk nem lehet.

Polonyi Géza: Ha igy áll a dolog, akkor ezzel a kérdéssel ez az albizottság nem fog foglalkozhatni, hanem majd csak az az albizottság, a melynek a kormánynyal folytatandó hivatása képezi feladatát.

15. A légszosz társulattal fennálló szerződés alapján bekövetkezendő megváltási jog gyakorlata czéljá- ból kellő időben teendő előkészületek tekintetében : meg kell nagyon fontolni, hogy ha lejár a szerződés,

beváltjuk-e azt, és ha igen, miképen. Erre nézve idejekorán kell az előterjesztéseket megtenni, ne hogy úgy járjunk, mint Bécs városa. Én azt hiszem, hogy ha a megváltási jogot gyakorolhatjuk, azt a fővá rosra nézve nagy anyagi előnyökkel fogjuk tárgyalhatni, de erre nézve mindenesetre meg kell tenni minden előkészületet.

Tegyen javaslatot továbbá az albizottság :

16. Az állandóan a vámvonalon kívül lakó fővárosi tisztviselők és alkalmazottak lakbéreinek beszüntetése, esetleg leszállítása tekintetében, a kik nem hivatásuknak okából laknak a városon kívül.

17. Ugyanezen albizottság a többi albizottságok ide vonatkozó javaslatainak beérkeztével összegezze és illeszsze rendszerbe a dologi és személyes kiadások terén elérhető megtakarításokat és tegyen javaslatot az iránt, milyen mértékben lesznek azok a szerzett jogok sérelme nélkül fokozatosan végrehajthatók.

18. Végezetül tegyen javaslatot értékemelkedési községi adónak behozatal és kivetésének módozata tekintetében.

Az V-ik albizottság tegyen javaslatot:

A vízvezetéknél, közvágóhidnál és kórházaknál stb. intézeteknél beszerzés tárgyát képező szerelvényeknek és anyagoknak s ezek között különösen a szénnek és fűtőanyagoknak szállításánál az eddiginél takarékosabb módozata.

2 A költséges uj, detail vásárcsarnokok építése és a központi árucsarnok kibővítésének a pénzügyi helyzet javulásáig való elhalaszthatása czéljából az időleges szükséglet kielégítő fedett vásárterek létesítése.

3. A mintaszőlőtelep fentartása vagy megbüntetése.

4. Mértékhitelesítő hivatalnak megszüntetése és államivá tétele.

5. A vásárpénztári szerződés felmondása és esetleges házi kezelése.

6. A sertésvásár-pénztár felállítása és házi kezelése tekintetében.

A Vl-ik albizottság tegyen javaslatot:

1. Az utak és utczák és járdák burkolási anyagának lehetőleges egységesítése, illetve megfelelő osztályozásával a szükséglet nagybani és hosszabb időre biztosított beszerzése mellett — úgy a beszerzésnél, mint a fentartásnál nemkülönben a fóutakról a mel- lékutakra és utczákra beágyazandó burkolatnál elérhető fuvarbér-megtakaritások tékintetében.

Ma tudniillik az az állapot, a mint méltóztatik tudni, hogy a főútvonalról felszedett burkolási anyagot egy gyüjtő-medenczébe helyezik el és onnét viszik ki arra a mellékutvonalra, a hol az anyag még felhasználható. De én azt hiszem, lehetséges lesz olyan megoldási módot is találni, hogy ezen kétszeri ide-oda fuvarozás helyett egyenesen a főútvonalról a mellékutczába vigyék ki az anyagot.

Tegyen továbbá az albizottság javaslatot:

2. A főváros tulajdonát képező terjedékek fokozatos megváltásának módozata:

3. A mérnöki hivatal szervezetének és bonyodalmas ügymenetének egyszerűsítése, esetleg ügyosztályonként való decentralizatiója és ama mérnöki és építési munkálatok felsorolása tekintetében, a melyek meg