Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-12-24 / 49. szám
6 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS _ igoo. deczember M V. Minden ezen díjszabályzat fentebbi pontjaiba nem foglalt műszaki műveletekért, milyenek például: helyszíni felmérés, telekosztások, kitűzések, határvonalak vizsgálása és kiigazítása, helyszíni hitelesítés kivételes térszámitásokért külön dijak fizetendők és pedig : A) szobai munkáért minden nap után 16 K.; A) helyszíni munkáért és beltelken minden nap után 20 K.; G.) helyszíni munkáért a kültelken minden nap után 24 K. A helyszíni munkálatoknál a felhasznált közieke • dési eszközök szabályszerű fuvarbére is külön fizetendő. Kimondja továbbá a közgyűlés, hogy ezen mérnöki eljárási dijak a vonatkozó érdemleges határozatok kiadása előtt szedendők be. Ezt a közgyűlési határozatot a belügyminiszter is jóváhagyta. Az égsitö-ipar válsága. A főváros 1899-iki építkezései. A főváros megtelt az építőipar hanyatlásáról világgá szórt jajveszékeléssel. A panaszkodásokban sok az igazság kétségtelenül, mégis ebben a dologban igen jellemző és érdekes adatokat lehet szerezni a főváros statisztikai hivatalának számítása és összeállítása alapján. Az épitő-ipar válsága felől terjesztett feljajdu- lások már a múlt évben megindultak, s ime a statisztika tanuls ágai megczáfolják a panaszok alaposságát. * Az 1899-ik év építkezési tevékenysége — mondja a statisztikai hivatal érdekes és tanulságos jelentése — az átalakításokat, toldaléképitéseket és emeletfelrakásokat szintén számba véve, a következő számokban tükröződik vissza: 1899-ben véghezvitt építkezések : Lakóházakban Egyéb épületekben Összesen 1898 1899 Budai oldalon 267 289 Pesti oldalon 558 437 1898 1899 79 78 205 224 1898 1899 346 367 763 661 Budapest 825 726 284 302 1109 1028 Az 1899. év építkezési tevékenységében tehát az előző évhez képest némi csökkenést láthatunk. A lakóházakra vonatkozó építkezések száma 99-el kisebb, mint az előző évben. E csökkenés azonban csak a pesti oldalra szorítkozik, mig a budai részen az építkezési tevékenység ez évben is emelkedett. Visszapillantván a testvérvárosok egyesítése óta kifejtett építkezési tevékenységre, azt tapasztaljuk, hogy a hét e- nes évek második felében az építkezési kedv folyton hanyatlott ugyan és az 1879-ik évben 196 építkezéssel mélypontját elérte ; azonban ezután ismét lendület állt be, úgy, hogy 1887- ben az építkezések száma már 960-at tett. Három évig tartó csökkenés után az 1891-ik évvel ismét újabb emelkedés állott be, mely 1893-ban oly rendkívüli módon fokozódott, hogy az építkezési tevékenység eleddig a legnagyobb magaságott érte el : ebben az évben a befejezett (új-, át- és reá-) építkezések száma ugyanis 1055 öt tett. A rá következő két évben ismét 846-ra apadt e szám, de 1896-ban és 1897-ben megint emelkedett; 1898-ban pedig az építkezések száma 1109-re emelkedvén, az 1898. évi magasságot is meghaladta s ekkép az építkezési tevékenység a főváros egyesítése óta 1898-ban érte el az eddigi legnagyobb magasságot. E magasságtól nem messze áll az 1899. év sem 1028 építkezéssel. Ha az összes építkezéseknek kerületek szerinti eloszlását vesszük szemügyre, kitűnik, hogy 1899-ben, 1898-hoz képest, csakis a II. kerületben mutatkozik nagyobb emelkedés, (előbb 40, most 99). Emelkedett továbbá az építkezések száma az V. és X. kerületben. A többi kerületben kisebb-nagyobb csökkenés látszik ; legnagyobb a csökkenés a IX. kerületben (előbb 124, most 70) és a VI. kerületben (előbb 157, most, 118). Összes építkezések kerületek szerint : *) kerület I 11. III. IV. V. 1897. 140 62 109 10 60 1898. 194 40 112 22 24 1899. 167 99 101 20 48 VI. Vli. VIJLI. IX. X. 1897 157 197 126 92 174 L 98 157 179 117 124 140 1899 118 154 93 70 158 Ha csak az új építkezéseket és ezek közül külünöse a lakóházakat vesszük szemügyre, e tekintetben a következő mozgalmat tapasztaljuk: Az összes uj építkezések száma az előző évhez képest 842-ről 758-ra, az újonnan épült lakóházak száma 622-ről 537-re csökkend E csökkenést azonban csak a pesti oldal viszonyai okozzák, mig a budai részen emelkedés történt ; itt ugyanis az összes uj építkezések száma 245-ről 264-re, az újonnan épült lakóházak száma pedig 176-ról 203-ra emelkedett A főváros egyesítése óta lefolyt huszonhat év alatt ösz- szesen nem kevesebb, mint 10.984 uj épület s ezek közt 7.582 lakóház keletkezett. Az egyesítéskor Budapesten 9.798 lakóház létezvén és időközben 1.870 régi ház lebontatván, a főváros lakóházállománya ezen két évtized alatt nem kevesebb, mint 58’3°/o- 1 szaporodott Ha azonban nemcsak azt nézzük, menynyivel gyarapodott a lakóház-állomány, hanem azt is, hogy az mennyivel változott, akkor a főváros fejlődése és s/.épülése még élénkebb színben áll szemünk elé. Az egyesítéskor létezett lakóház-állományból ugyanis a lebontások követkéz ében jelenleg már csak 7.926 lakóház áll fenn, ehhez pedig nem kevesebb mint 7.582, még pedig sokkal nagyobb és sokkal csinosabb uj lakóház járult. Nagyítás nélkül állítható tehát, hogy a főváros egyesítése óta Budapest ép oly nagy, sokkal díszesebb uj várossal gyarapodott, mint minő egy negyed századdal ezelőtt volt.
