Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-12-17 / 48. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS IS A statisztikai hivatal heti kimutatása. Népesedési mozgalom. Az 1900. év közepére kiszámított népesség; polgári lakos 669.120, katona 16.220. — Összesen : 685.340. Az elmúlt héten élve született 425 gyermek, meghalt 275 egyén, a születések 150-el múlják felül a halálozásokat. Az élveszülöttek közt volt 323 törvényes, 102 törvénytelen ; nemre nézve 47 fiú, 208 leány. Halvaszületett 7 gyermek köztük 5 törvényes, 2 törvénytelen A születések arányszáma : 1000 lakosra 32.2. A halálozások arányszáma: 1000 lakosra : 20.9. az egy éven felüli lakosságnál]: 16.4, az öt éven felüli lakosságnál : 14.1. A halottak közt volt 162 (—) fineraü, 123 (—) nőnemű. A meghaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten. 9. (A tartózkodás tartama ki nem tudható volt 29-nél). Ez év eddigi 48 hetében élve született összesen 21.823 gyermek, meghalt összesen 13.693 egyén, a születések többlete tehát 8130 ; a múlt év megfelelő időszakában szü'etett 21.807 meghalt 14.062, a születések többlete tehát 7745. Az élveszülöttek között volt: 93 romai katholikus, 1 görög katholikus, 2 görög keleti, 11 ágostai evang., 14 helvét, — unitárius, 37 izraelita, 1 egyéb, — összesen 159. Halvaszü- öttek összesen 4. Betegedés. Betegforgalom a városi közkót házakban: a Szt.-Rókus kórházban ápoltak a múlt hét végén 1127 beteget, szaporodás 344, csökkenés 344, maradt a hét végén 1127, a Szt.-László kórházban ápoltak a múlt hét végén 163 beteget, szaporodás 37, csökkenés 48, maradt e hét végén 152, a Szt.-István kórházban ápoltak a múlt hétvégén 709 beteget, szaporodás 286, csökkenés 285, maradt a hét végén 710, a Szt.-János kórházban ápoltak a múlt hét végén 767 beteget, szaporodás 94, csökkenés 115, maradt a hét végén 746. Összesen ápoltak a múlt hét végén 2766 beteget, szaporodás 761, csökkenés 792, maradt a hét végén 2735. A pékek vasárnapi munkaszünete. A budapesti sütőmunkások ismételten panaszkodnak, hogy a mesterek nem tartják be a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény rendelkezéseit, és sok műhelyben vasárnap még több munkát végeznek, mint egyébkor. A panasz szerint a baj onnan van, hogy a hatóságok nem ellenőrzik kellőképen a pékmestereket. A kereskedelmi miniszter ma körrendeletben utasitja törvényhatóságokat, hogy az elsőfokú iparhatóságokat a legszigorúbb ellenőrzés foganatos- tására hivják fel és az esetleg tapasztalt visszaéléseket a legszigorúbban torolják meg, sőt neki is jelentsék be. 1900. deczember 17. Hírek a városházáról A vidéken lakó szegények segélyezése. A budapesti illetőségű, de vidéken lakó szegények közsegélyezése eddig úgy történt, hogy a vidéki község a segélyösszegeket előlegezte s a főváros a kifizetett összeget utólagosan téritette meg. Gyakran előfordult azonban, hogy a szegény vidéki község maga sem tudta a segélyösszegeket előre kifizetni s a szegény csak akkor kapta meg a segélyt, a mikor a főváros utalványa odaérkezett Természetes, hogy ilyen esetekben néha hónapokon keresztül volt kénytelen a segélyre várakozni, s gyakran azt már akkor kapta kézhez — a mikor már késő volt. Horvát János tanácsos most előterjesztést tett a tanácsnak, hogy az eddigi rendszert változtassák meg és a segélypénzeket előlegesen küldjék meg a budapesti illetőségű segélyez, tt tartózkodása helyére, a mivel ezentúl a késedelmet és a felesleges előlegezgetésekkel és megtérítésekkel járó munkát is megtakarítják. A javaslat bár csak szükkörben — de minden esetre ismét lendít valamit a szegényügyünk rendbehozatalának munkáján. A sertésközvágóhid vasútja. Az uj sertés közvágóhidhoz és a sertésvásárhoz a magy. kir. államvasutak Budapest—ferenczvárosi rendező állomásáról vasutat épitnek. A fővárosi tanács közgazdaság- és élelmezési ügyosztálya jelkészi- teite az uj vasútvonal használatára és a hozzá tartozó vasúti beruházásokra és építményekre vonatkozó szerződést, melyet a főváros közönsége köt a magyar kir. államvasutakkal. A szerződésben kötelezi magát a főváros, hogy gondoskodni fog a vasút üzeméhez szükséges területek átengedéséről ; az államvasut felerészben a saját költségén, felei észben pedig a főváros költségén építik meg a vasutat. A munkálatokat a vasut- igazgatóság hajtja végre s a főváros köteles a félköltségeket 254.000 koronát az államvasutak főpénztárába még a munka megkezdése előtt befizetni. Ez az összeg azonban csupán csak biztosítékul szolgál s az építkezés befejeztéig letétként fogják kezelni. A vasút elkészülte után a költségeket felszámítják, a letéti összeg beszámításával egyenlítik ki azokat- — A letét után kamat nem jár. A szerződés értelmében a köztük levő sinrészszel, továbbá az államvasut területén előállított valamennyi alépítmény és vágányrész elkészülte után az államvasutak tulajdonába megy át, azzal a kötelezettséggel azonban, hogy azokat kizárólag csakis a fővárosi sertésközvágóhid czéljaira lehet használni. A szerződés összesen 21 pontból áll, s már legközelebb mindkét részről aláírás alá kerül.
