Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)

1900-12-10 / 47. szám

Annál kevésbbé zárkóztunk el a „ Ver it ás “ fenti levele elől, mert az abban foglaltak körülbelül hű kifejezői a nagy közönség általános felfogásának, mely akár egy, akár más alakban minduntalan felüti fejét. Igaza van a levélírónak, hogy a fővárosi temetőkre vonatkozó kifogásolt szabály nagy terhére van a közönségnek. Egészen iga1*, hogy az igazol­ványok megszerzése kellemetlen tolongással, ácsor- gással és idővesztegetéssel jár. Ez a szabály azonban nem uj, har.em nagyon is régi, és elég jó is. Hosszú kipróbálás bizonyította be ezt róla. Nagy tévedés, a közönség különös gondolkozás- módjára jellemző az, a miben a rendelkezésnek okát keresik. A főváros azonban hál’ Istennek ma már azon a nívón túl van, hogy sem ilyen fajta rejtett szándékot reá lehetne távolról is fogni. A dolognak igen egyszerű a magyarázata. Azért kell a temetőbe csomaggal bemenő közönségnek a belépéskor igazolványt váltani, hogy bántatlanul jö­hessen ki. A régibb időben ugyanis mindennapos volt a temetőben a lopás. Lehetetlenség hűségesen ellen­őrizni, hogy ki hoz ki onnan illetéktelen holmit, s viszi ki csupán azt a mihez jussa van. A temető kapujában mindenkit megvizsgálnak, a ki onnan csomaggal jön hrza felé. Ha a beme­netnél szerzett igazolványt átadja, fennakadás nél­kül távozhatik. De ha nem adnak igazolványokat a bemenetnél, ki tudná ellenőrizni a kijövőket. Ki kár­pótolná az igazta anul megzaklatott becsületes em­bert és ki felelne a ravasz tolvaj furfangjáért ? Az igazolvány váltás nehézkes eljárása tehát régi és szükséges adminisztratív intézkedés, minden egyébb jelentőség nélkül. A többi a mit hozzá fűznek csápán a közönség élénk fantáziájának játéka. 8 Pangás mindenfelé­Az annyiszor hangoztatott rossz viszonyokat sú­lyosan megérzik az üzletemberek. Fényes bizonyítéka ennek az a sok mindenféle kérvény, melylyel a fővá­ros bérlői járulnak minduntalan a tanács elé, minden­féle engedményeket legtöbbször bérleszállitást kérnek. Legutóbb ismét ilyen folyamodással foglalkozott a ta­nács. A központi városháza Károly körúti oldalának egyik bolt bérlője jelenti, hogy a 2800 koronás bért továbbra fizetni nem tudja, s ha a fővá’os le nem szállítja a bérösszeget, tönkre jut. A tanács bár a fő­városnak éppen nincs módjában ez időszerint kedvez­ményeket osztogatni, kénytelen volt méltányolni a fel­hozott okokat, s olyan értelmű előterjesztést tett a közgyűlésnek, hogy a boltos bérét évi 2400 koronára zállitsa le. Tulkiadások a közegészségügy érdekében. A tavaszi árvíz egészen elárasztotta volt a kelen- földön a Nádor-kert alatti szemétlerakodó helyet. A visszamaradt viz a nyár folyamán erjedésnek indult és kiállhatatlan bűzzel töltötte be a környék levegőjét. A rothadó posvány eltávolítása közegészségi szempont­ból el halaszthatatlanná vált, miért is az I. kerületi elöljáróság a szemét-bánya mélyebb helyeiről a vizet kiszivatty áztatta. A tanács a munkálatok költségeinek fedezésére 300 koronát utalványozott, „vizsgálatok fentartása árvíz elleni óvóintézkedések“ czimü kiadási fejezet ter­hére. Az elöljáróság azonban a munkálatokat ezen az áron végrehajtani nem tudta, hanem az engedélye­zett öszszegnél 282 k. 48 fillérrel többet költött. Az elöljáróság most e túlkiadás fedezésére póthitelt kér. Ugyancsak túlkiadás merült fel a csatorna tisz­títások czimén. Erre a czélra 1600 koronát szánt a költségelőirányzat, azonban az elöljáróság már szep­tember végéig 1651 korona 84 fillért adott ki, s jelen­tése szerint az év végéig a túlkiadás mintegy 350 koronára fog megnövekedni, a melyet megint csak póthitel utján kell fedezni. A pénzügyi bizottság a tételeket szigorú felül­vizsgálat alá vette. Az elöljáróság azonban azzal igazolja a hitel túllépést, hogy a munkák végrehaj­tására halaszthatatlan szükség volt, a mennyiben a végrehajtásokat fontos közérdek követelte meg. A csa- tornatisztitások költségét egyébként sem lehet előre pontosan meghatározni, mert a munka arányát jórészt az időjárás határozza meg. Száraz időben, a milyen az idén gyakran fordul ^ elő a tisztogatás több munkába és költségbe kerül, mint olyankor mikor az esővíz maga is öblögeti a csatornákat. A takarékoskodó bizottság és tanács a átlátta a megokolás helyességét és olyan értelmű előterjesztés­sel járult a közgyűlés elé, hogy a tulkiadásokra a gzárószámadások keretében keressen fedezetet. A köz- jyülés nem is zárkózott el a mél tányos kívánság ter- esztése elől. A szükséglakás forgalma. Elérkezett a hűvösebb idő, a hajléktalan szegé­nyek kénytelenek fedél alá húzódni. A lakástalan nyo­morgók száma a fővárosban egyre szaporodik. Élén­ken bizonyítja ezt a fővárosi szükséglakások forgalma, a mely a nyomorúságról ijesztő képet nyújt. A VII. kerületi Külső Kereprsiuti szükséglakás forgalmáról szóló kimutatás ma érkezett be a tanácshoz. Ez a szükséglakás 56 magánvos egyén befogadására képes és október hónap folyamán összesen 280 egyén lakott benne. 1900. deczember 10 MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS

Next

/
Thumbnails
Contents