Magyar Székesfőváros, 1900 (3. évfolyam, 1-50. szám)
1900-01-29 / 5. szám
6 száma a székesfővárosban 36.253 volt, kik közül 22.555 Íratott egybe községi választónak. Daczára a községi választók ezen aránylag kis számának egyes nagyobb kerületekben a községi választók egybeirása s a nagy számban beadott meghatalmazások feldolgozása — mint ezt már jeleztük — legnagyobb erőfeszítés s idegen munkaerők alkalmazása mellett sem volt a törvényben előirt nyolcz nap alatt eszközölhető, nem is szólva arról, hogy ezen összeírásnál a fővárosi törvény 24. §. szerint megkívánt kellékek bizonyítása s a választói jog elbírálása a nagyobb kerületben a nagy munka miatt physikailag is lehetetlen volt. A f. évre érvényes országgyűlési választói jegyzékek szerint, annak következtében, hogy az 1899. évi XV. t.-cz. 141. §-nak rendelkezéséhez képest azokba már az adóhátrálékosok is felvétettek, — egyes kerületekben sokkal több választó Íratott egybe és pedig: l. kerületben . . .... 2.862 II ............................. .. .. 2 814 III. „ . . .... 1.620 IV. .... 3.523 v. „ . . ... . 5.092 VI. „ . . .... 9.852 VII. „ . . .... 10.515 VIII. „ . . .... 7.798 IX -X. „ . . .... 5.542 összesen . . 49.618 Az országgyűlési választók száma tehát az 1897. évhez képest 13 365-el, vagyis közel 25o/o-al szaporodott. Ezen szaporodás épen a nagy kerületekre esik s a VII-ik kerületben e'éri a 40%-ot. Az országgyűlési választók számának emelkedése folytán természetszerűleg emelkedni fog a községi választók száma, növekedni az összeírással járó munka, úgy hogy a nagyobb kerületekben az összeírás még hosszabb időt íog igénybe venni s még felületesebb lesz. A számvevőség által szolgáltatott adatok szerint a köz ségi választók egybeirása 1897-ben 4000 koronájáb t került a övárosnak ezen teljesen felesleges költségnek megtakarítása a főváros jelenlegi pénzügyi viszonyai mellett, midőn minden téren lehető legnagyobb takarékosságnak kell érvényesülnie, szintén felette kívánatos. Az általunk előadottak bőven indokolják dr. Vázsonyi Vilmos bizottsági tag ur indítványának helyességét, melyhez hozzájárulva javasoljuk, méltóztassék a törvényhatósági bizottság t. közgyűléséhez oly értelmű előterjesztést intézni, miszerint : Tekintettel arra, hogy folyó év végén újból községi választások lesznek megejtendök, mely választásnak előkészítő munkáit már április havában meg kellene kezdeni, az előadottak szerint pedig felette kívánatos volna, hogy ezen választás már folyó évre érvényes országgyűlési választói jegyzékek alapján ejtessék meg, határozza el a közgyűlés, hogy felterjesztés utján felkéri a m. kir. miniszter urat, miszerint sürgősen és novelláris utón az 1872. évi XXXVI. türv.-cz. 24. és 32. §§-anik törlését kezdeményezze és annak törvénybe iktatását, hogy székesfőváros minden lakosa, ki benne van az országgyűlési 1900. január 29. választók jegyzékében, egyúttal a községi választói jogosultsággal is bírjon. A jogügyi bizottság a tanács I. ügyosztályának javaslatát egyhangúlag elfogadta. Budapest, 1900. évi j .nuár hó 22-én. A jog-, ipar és rendészeti ügyosztály : Dr. Seregi Zoltán s. k., Lung G-yörgy s. k., tanácsjegyző. tanácsnok. A főváros vagyoni állapota 1890. évben. — A polgármester évi jelentése. — A polgármester a közigazgatás 1899-iki működéséről szóló jelentése elkészült. — A jelentés a főváros tavalyi pénzügyi és vagyoni állapotáról a következő fontosabb adatokkal ismertet meg : A községi alap 1899-iki ingatlan vételei 2.119,035 korona 76 fillérre rúgtak. Ebből az ó-budai elöljáróság épületének kibővítésére 30.000 korona esik ; — a káposztásmegyeri vízmüvek kiegészítésére vásárolt ingatlanokért — gr. Károly Sándornak 1.695 403 kor. 30 fillért fizetett a főváros. Ugyancsak a vízmüvek kibővítésére ezenkívül megszerzett telkek 1.000,000 koronába kerültek. —- A Károlykaszárnya megváltása második részletéül a közmunkatanácsnak 4.000,000 koronát fizettek. A kisajátiiási alap telekvásárlásai összesen 1.494.545 kor. 76 fillért tettek ki. Ebből az összegből a Mester-utcza kiszélesítése 1.341.212 kor. 50 fillért emésztett meg. A községi alap tulajdonából 230.687 kor. 76 fill. értékű ingatlant adtak el. — Ebből a légszestársulat ferenczvárosi telepének kiegészítésére átengedett ingatlan 18,000 koronát, — a részvénytársaság villamos közlekedési vállalatok részére“ czimü vállalat telepe czéljára 30,000 korona értékű ingatlant vett át, a m. kir. államkincstár a Lágymányoson az uj műegyetem számára 97,000 korona értékű ingatlant szerzett meg a várostól, — végre a magyar lovaregyesületnek jár- tató telep czéljára 56,308 korona értékű ingatlant adtak. A kisajátítási alap ingatlanaiból 49,967 korona 71 fillér értékű telkeket adtak el a múlt év folyamán. A kölcsönügyelc terén a következő főbb mozzanatok emelhetők ki: A lefolyt évben a főváros különféle kölcsönök fejében 8.451,960 korona összeget vett fel. — Ebből 6 millió korona a 12 millió koronás függő kölcsön egyik részlete volt, 1.950,000 korona a főváros kezelése alatt álló alapoknak eladott 100 millió koronás kölcsönkötvények értékéből került ki; a főbb közlekedési vonalak burkolása czéljából a tiszti nyugdíjalapból pedig 169,960 koronát vettek fel. — ' A fennmaradó 332,000 koronát a 100 milliós kölcsön kisorsolt, de el nem adott és még aláiratlan kötvényeinek értékéből eredő bevétel teszi ki. MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS
